Demkó Attila: a rossz tanácsok rossz irányba vitték Ukrajnát

Ukrajna hatalmas és komplex ország, amire igaz egy csomó minden, például a korrupció. De ez nem azt jelenti, hogy a korrupció és az ottani nemzetiségekkel szembeni fellépés maga Ukrajna. A teljes képet kellene nézni, hiszen ez az ország 2014 óta háborúban áll. Ha nem ezt tesszük, akkor nem marad más hátra, mint a klisékben való gondolkodás. Ha nem lenne háború, akkor érdemes lenne meglátogatni mondjuk Kijevet és Lvivet (Lemberget), mert nagyon szép városok. Most nyilván nem ajánlom senkinek.

– És milyen Oroszország?

– Oroszország rossz irányba haladt az elmúlt 15 évben. Nem tekinthető demokráciának, ami nyilván nem azt jelenti, hogy Vlagyimir Putyinnak nem lenne legitimitása, hiszen nagyon sokan támogatják őt. Valószínűleg egy tiszta választáson is megválasztották volna őt elnöknek. Oroszországot nem ismerem annyira, mint Ukrajnát, én csak Moszkvában és környékén jártam, azt nagyon fejlett városnak láttam, az emberek európai színvonalon élnek.

Ilyen értelemben hasonlít Romániára, amely nagyon jó adottságú, még Ó-Románia is egy jobb adottságú ország, mint a mai Magyarország, hiszen van tengerpartja, olaja, földgáza, rengeteg édesvízkészlete, hegyei. Amikor „bezzeg Romániáznak” odahaza, akkor mindig azzal kezdem a válaszom, hogy „nem kell feltétlenül csodának tekinteni, hogy Románia valamennyire feljött Magyarország mellé – különösen a nagy hitelfelvétellel és a fogyasztásalapú növekedéssel”.

Az oroszok is egy picit ilyenek: költekező és nagy lábon élő ország, amely a jövőjét éli fel ezzel a háborúval és azt megelőzően a korrupcióval is, ami jellemezte az egész országot.

Gondoljunk csak bele: a lakosság nagyon sötét jövőképet lát, és ez valószínűleg valós. A demográfiai összeomlás mindenképp valós: amíg Magyarországon 78 ezer, Romániában pedig 149 ezer gyerek született tavaly, addig a lényegesen nagyobb lakosságszámú Ukrajnában 170 ezer. Csak itt jegyzem meg, hogy a három országban lakosságarányosan Magyarországon születik a legtöbb gyerek – de ez csak egy zárójel volt.

– Akkor mi lesz Ukrajna jövője?

– Azt semmiképp sem látom, hogy Ukrajnában hogyan lehet majd egy német, japán vagy dél-koreai típusú feltámadás. Oroszországgal párhuzamosan Ukrajna is egy nagyon jó természeti adottságú és ásványkincsekben gazdag ország, és mégis már a háború előtt sem ment jól nekik, nagyon le voltak maradva a közép-európai térséghez képest is.

– Nemrég készítettem interjút egy közös ismerősünkkel, Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértővel, akitől többek között ugyanazt kérdeztem, amit most Öntől is fogok. Íme az első: ha lehetősége adódna feltenni Putyinnak egy kérdést, mi lenne az?

– Nagyon jó kérdés, sok mindent kérdeznék tőle. Például azt, hogy valóban szükségszerű volt-e ez a háború, és jót tesz-e ez a háború Oroszországnak hosszútávon? Mert őszintén nem látom feketén-fehéren a dolgokat,

Nyilván lenne még néhány kérdésem: vannak-e ufók (nevet), ki ölte meg Kennedyt?

Nyilván politikailag rendkívül nehéz lett volna meglépni ezt úgy, hogy el kellett volna fogadni a területi veszteségeket. A jó politikus nem feltétlenül nagy államférfi, utóbbi ugyanis bevállalta volna – az ország túléléséért – azt a hihetetlen népszerűségvesztést és fizikai veszélyt, amit egy ilyen döntés jelentett volna.

– Szeptember közepén jár le a Trump-féle ötven napos ultimátum, amit az amerikai elnök Putyinnak adott, hogy ezalatt szülessen valamilyen megállapodás. Mi lesz szeptember közepe után?

– Jóslásokat kér tőlem, ráadásul még papíron is megjelenik ez az interjú?

– Nyugalom, csak online jelenik meg!

– Szerintem nem áll meg a háború, Oroszország most még nem fog fegyverszünetet kötni, mert ebből a harci szezonból a nagy esőzésekig még van bő másfél hónap. Lehet, hogy Oroszország majd újabb szankciókat kap, de amúgy is a világ legszankcionáltabb országa.

A katonai realitás határozza majd meg a fegyverszünet feltételeit.

Több egyeztetés is volt akkor mind a két fél között, mind pedig a normandiai formátumban, amiben négy ország, Ukrajna, Franciaország és Németország, valamint Oroszország vett részt. Még fogolycsere is volt, aztán 2020-ban mindez megállt. Nem tudjuk az okát, ezért kérdeznék rá erre szívesen.

– És ha Volodimir Zelenszkij ukrán elnöktől kérdezhetne, mi lenne az?

– Azt nem tudom, hogy ukrán szempontból lehetett-e volna valamit másként csinálni – őszintén szólva nem hiszem. De azért megkérdezném, hogy megbánt-e valamit, csinált-e volna valamit másként? Szerintem amúgy

Kíváncsi lennék, megbánta-e, hogy bizonyos helyzetekben nem tárgyalt, amikor lehetőség lett volna rá, vagy azt gondolja, hogy minden tökéletes úgy ahogy van.

Vele egyébként személyesen is találkoztam: tízen voltunk egy beszélgetésen, ahol ő is jelen volt. Ez még 2021 augusztusában volt, a Krími Platform csúcs után. Akkor Ukrajna próbált találni egy olyan új formátumot, amelyben nemzetközi összefogással valahogy visszaszerezhetné a 2014-ben elcsatolt Krím-félszigetet. Akkor csak fél évvel voltunk a tulajdonképpeni orosz-ukrán háború előtt, és nem érződött, hogy ez lesz.