Fotó: Veres Nándor
Csíkszereda forgalmának felét a gyalogosok teszik ki, derült ki a forgalomszámlálás előzetes adataiból. A közlekedési akciótervről és városfejlesztésről szakmai fórumot tartottak szerdán a Sapientia egyetemen.
2016. március 24., 11:242016. március 24., 11:24
Dalos Péter mobilitás-fejlesztési szakértő, valamint Ongjerth Richárd várostervező beszéltek az integrált városfejlesztésről a Sapientia EMTE csíkszeredai épületében. A magyarországi szakemberek részt vesznek Csíkszereda városfejlesztési és közlekedési stratégiájának kidolgozásában, amellyel májusban készülnek el.
Ongjerth Richárdtól kérdeztük, kívülállóként hogyan látja a hargitai megyeszékhely fejlődési lehetőségeit. „Csíkszereda nagyon sok hasonlóságot mutat a magyarországi kis városokkal, hasonló problémákkal néznek szembe” – mondta a várostervező szakember. Hozzátette, ahhoz képest, amióta először járt Csíkszeredában – ezelőtt 10 évvel –, sokat fejlődött a város, akkoriban alig lehetett végigautózni a Kossuth Lajos utcán, annyira kátyús volt. „Tudatos közlekedési és parkolási fejlesztési elképzelés érvényesült az elmúlt években, és ez valószínűleg sok szempontból jót tett a városnak” – vélte Ongjerth.
Az elmúlt hetekben különböző felméréseket és forgalomszámlálást végeztek Csíkszeredában, amelyeknek feldolgozása és elemzése még folyamatban van. Ezek eredményeit fogják felhasználni a közlekedési akcióterv elkészítéséhez. Az eddigi adatok alapján kitűnt, hogy nagy a város gyalogos forgalma. „Éppen ezért a jövőben a gyalogosokra szeretnénk fektetni a hangsúlyt egy környezetbarát közlekedési akciótervvel” – vázolta Ongjerth.
Csák László, a csíkszeredai stratégiát készítő Planificatio Kft. vezetője szintén megerősítette Ongjerth előztesen levont következtetését. Összesítve a forgalomszámlálás előzetes eredményeit, kiderült, hogy a városi közlekedés 50 százalékát a gyalogosok, 9 százalékát a kerékpározók, 5 százalékát az autóbuszok, 4 százalékát a taxisok, 23 százalékát pedig az autósok teszik ki. Emellett Csák megemlítette a vasúti átjáró utáni, úgymond ipari városrész közlekedési problémáit is, szerinte ennek az övezetnek az elérhetőségén javítani kell.
A városfejlesztési stratégia egyik célkitűzése: vonzóvá tenni a várost mind a gazdasági szereplők, befektetők számára, mind a turisták számára. Ongjerth Richárd szerint fel kell mutatni a város és a térség értékeit, a külső kommunikációt is meg kell erősíteni. Emellett kiemelte, hogy bár Csíkszeredában az agrár- és feldolgozóiparnak van múltja, a megyeszékhelynek új profil felé is nyitnia kell: például az informatikai és kommunikációs technológiák felé. Ugyanakkor a kezdő vállalkozások felkarolása, új szakképzések indítása az iskolákban, szakképzett munkaerő biztosítása a munkaadók, az esetleges befektetők számára mind hozzájárulhatnak a gazdasági fejlődéshez.
Szóba került a turizmus fejlesztése is. Ongjerth megjegyezte, jelenleg kevesen töltenek el egy napnál többet a városban, kevés a vendégéjszakák száma, ezen lehetne javítani, „ha a várost a térséggel együtt adnák el”. Célcsoportként elsősorban a családosokat és az iskolásokat határozta meg.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
Teljesen átalakul Csíkszereda legnagyobb általános iskolájának udvara, a munkálatok egy részét iskolakezdésig szeretnék elvégezni. Több sportpálya, futópálya készül, de szabadtéri tanórák megtartására alkalmas tereket is kialakítanak.
Családokat, népviseletbe öltözötteket és „civileket” is várnak szombaton, az Ezer Székely Leány Napján Csíkszeredába és Csíksomlyóra. Az egész napot felölelő program alatt a néptánc, a népviselet, a népi hagyományok lesznek főszerepben.
szóljon hozzá!