Dalos Péter mobilitás-fejlesztési szakértő, valamint Ongjerth Richárd várostervező beszéltek az integrált városfejlesztésről a Sapientia EMTE csíkszeredai épületében. A magyarországi szakemberek részt vesznek Csíkszereda városfejlesztési és közlekedési stratégiájának kidolgozásában, amellyel májusban készülnek el.

Ongjerth Richárdtól kérdeztük, kívülállóként hogyan látja a hargitai megyeszékhely fejlődési lehetőségeit. „Csíkszereda nagyon sok hasonlóságot mutat a magyarországi kis városokkal, hasonló problémákkal néznek szembe” – mondta a várostervező szakember. Hozzátette, ahhoz képest, amióta először járt Csíkszeredában – ezelőtt 10 évvel –, sokat fejlődött a város, akkoriban alig lehetett végigautózni a Kossuth Lajos utcán, annyira kátyús volt. „Tudatos közlekedési és parkolási fejlesztési elképzelés érvényesült az elmúlt években, és ez valószínűleg sok szempontból jót tett a városnak” – vélte Ongjerth.

Az elmúlt hetekben különböző felméréseket és forgalomszámlálást végeztek Csíkszeredában, amelyeknek feldolgozása és elemzése még folyamatban van. Ezek eredményeit fogják felhasználni a közlekedési akcióterv elkészítéséhez. Az eddigi adatok alapján kitűnt, hogy nagy a város gyalogos forgalma. „Éppen ezért a jövőben a gyalogosokra szeretnénk fektetni a hangsúlyt egy környezetbarát közlekedési akciótervvel” – vázolta Ongjerth.

Csák László, a csíkszeredai stratégiát készítő Planificatio Kft. vezetője szintén megerősítette Ongjerth előztesen levont következtetését. Összesítve a forgalomszámlálás előzetes eredményeit, kiderült, hogy a városi közlekedés 50 százalékát a gyalogosok, 9 százalékát a kerékpározók, 5 százalékát az autóbuszok, 4 százalékát a taxisok, 23 százalékát pedig az autósok teszik ki. Emellett Csák megemlítette a vasúti átjáró utáni, úgymond ipari városrész közlekedési problémáit is, szerinte ennek az övezetnek az elérhetőségén javítani kell.

A városfejlesztési stratégia egyik célkitűzése: vonzóvá tenni a várost mind a gazdasági szereplők, befektetők számára, mind a turisták számára. Ongjerth Richárd szerint fel kell mutatni a város és a térség értékeit, a külső kommunikációt is meg kell erősíteni. Emellett kiemelte, hogy bár Csíkszeredában az agrár- és feldolgozóiparnak van múltja, a megyeszékhelynek új profil felé is nyitnia kell: például az informatikai és kommunikációs technológiák felé. Ugyanakkor a kezdő vállalkozások felkarolása, új szakképzések indítása az iskolákban, szakképzett munkaerő biztosítása a munkaadók, az esetleges befektetők számára mind hozzájárulhatnak a gazdasági fejlődéshez.

Szóba került a turizmus fejlesztése is. Ongjerth megjegyezte, jelenleg kevesen töltenek el egy napnál többet a városban, kevés a vendégéjszakák száma, ezen lehetne javítani, „ha a várost a térséggel együtt adnák el”. Célcsoportként elsősorban a családosokat és az iskolásokat határozta meg.