HIRDETÉS

Levették a székely zászlót a hargitai megyeházáról és az egyházak képviselőinek adták

Kovács Attila 2017. január 04., 16:42 utolsó módosítás: 2017. január 04., 20:45

Két pert is elveszített Hargita Megye Tanácsa az elmúlt évben, amelyek a megyezászlóként elfogadott székely zászló ellen irányultak, ezért a megyeháza tetejéről, a bejáratától és a nagy gyűlésteremből is eltávolították a megyezászlókat.

Az egyik pert Dan Tanasă és az általa vezetett Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) indította még 2015-ben, azt kérve, hogy a bíróság kötelezze a megyei önkormányzatot, hogy a „Székely Nemzeti Tanács kék-arany színű, székely zászlóként is ismert lobogóját, amelyet a megye zászlójaként fogadtak el” távolítsa el az említett helyszínekről. Egy másik peres eljárást a Hargita megyei prefektusi hivatal kezdeményezett tavaly februárban, ők azt kérték, hogy a megyei tanács 2015 decemberében hozott, a székely zászló megyezászlóként történő elfogadásáról szóló határozatát a bíróság érvénytelenítse. A kereset szerint a zászló nem tartalmazza a megye nem magyar nyelvű lakosságának jelképeit, ugyanakkor a bíróság korábban egyszer már jogerősen érvénytelenítette a megyei tanácsnak a székely zászló megyezászlóként való elfogadásáról hozott hasonló határozatát. Miután az első, az ADEC által indított pert jogerősen elveszítették, a zászlókat most le kellett venni. A második eljárás során első fokon a prefektusnak adott igazat a Hargita Megyei Törvényszék, a megyei tanács még nem fellebbezett az ítélőtáblához.

Törvénymódosításra várnak

A zászlóknak a történelmi egyházak képviselőinek történő átadásáról szerdán rendkívüli ülésen kellett elvi döntést hoznia a megyei tanácsnak. A márványteremben, ahol az ülést tartották, a helyén maradt a megyezászló – Borboly Csaba megyei tanácselnök szerint azért, mert ez a helyiség nem volt nevesítve a bírósági végzésben. Borboly emlékeztetett, amikor 2009-ben először fogadták el megyezászlóként a székely lobogót, azért tették, hogy mentesítsék a zászló miatt a hatóságok által meghurcolt több száz személyt. Hozzátette, utána is több feljelentés, per volt emiatt, majd amikor 2012-ben jogerős bírósági végzés hatálytalanította a zászló elfogadásáról szóló határozatot, újrakezdték a folyamatot. Úgy értékelte, a 2015-ből származó 141-es, zászlókra vonatkozó törvény sem hozta meg a várt hatást, mert két megyének továbbra sem lehet saját zászlója. „Egy demokratikus, szabad országban a zászlóügy nem kellene ügy legyen, ezért is fontosnak tartom, hogy a törvényhozásban szülessen egy megfelelő korrekció” – fejtette ki. Hozzátette, reméli a mostani helyzet egy ideiglenes állapot, ami csak néhány hétig vagy hónapig tart.

Mezei megdöbbent

Megdöbbenésének adott hangot a rendkívüli tanácsülés témája miatt Mezei János önkormányzati képviselő, aki szerint egy törvényszéki végzés végrehajtásához nem kell a képviselők szavazata. Emlékeztetett, a Magyar Polgári Párt frakciója a megyezászló második elfogadása alkalmával jelezte, hogy ez zsákutca lesz. Szerinte nem határozatot kell hozni, hanem le kell venni a megyezászlót, és ki kell tűzni a székely zászlót. Arra biztatta képviselőtársait, hogy ne hozzanak olyan döntést, ami a nemzet szégyene, és vegyék le napirendről a kérdést.

Véleményéhez az MPP több képviselője, illetve a néppárti frakció is csatlakozott. Ion Proca önkormányzati képviselő szerint az ügy érzékenysége miatt a nyugalom a legfontosabb, ugyanakkor el kellene oszlatni azt a homályt, ami a székely zászló és megyezászló körül van, és törvényes módon tűzni ki a megyezászlót. Ő azt javasolta, maradjon meg a székely zászló székely zászlónak, a megyei tanács pedig fogadjon el olyan zászlót, amelyen más szimbólumok is megjelennek. A testület többségi szavazattal elfogadta a határozatot, és a három zászlót átadták megőrzésre a magyar történelmi egyházak képviselőinek.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
26 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS