
Megszületett az idei egészségügyi keretszerződés, a biztosítottaknak járó egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó jogszabály alkalmazási útmutatói azonban még nem jelentek meg. A keretszerződés kapcsán még sok a kérdés, a háziorvosok például nem értik, hogy hol van az a tízszázalékos emelés, amelyet az alapellátásnak ígértek meg a nyilatkozatokban.
2013. március 26., 15:352013. március 26., 15:35
2013. március 26., 19:132013. március 26., 19:13
Elfogadta a kormány a 2013–2014-es évre szóló egészségügyi keretszerződést a múlt héten. Az egészségbiztosítással rendelkezők által igénybe vehető szolgáltatásokról szóló rendelkezés kapcsán Eugen Nicolăescu egészségügyi miniszter a tárca közleménye szerint sajtótájékoztatón azt mondta, idén megalapozzák az egészségügyi rendszerben 2014 és 2016 között várható változásokat.
„Mindannyian elégedetlenek vagyunk az egészségügyi rendszerrel, lakosok és hatóságok egyaránt. Egy általános elégedetlenségről van szó, amelyre megoldást kell találni. Ehhez azonban időre van szükség” – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy idén a keretszerződést a már elfogadott költségvetésre alapozták, amelyen már nem lehet változtatni.
A tárcavezető kifejtette, a legtöbb pénzt a kórházakban használják fel. A hatóságok szeretnék, ha megváltozna a mentalitás, és nem ezen intézmények felé irányulna mindenki, hanem a háziorvosi rendszerre és a járóbeteg-rendelésre alapoznának. Az egészségügyi minisztérium közleménye szerint az új keretszerződés tíz százalékkal több finanszírozást ír elő a háziorvosi rendszer számára, és ezerről nyolcszázra csökkenti azt a páciensszámot, amennyivel egy orvoshoz praxist indíthat. A tájékoztatás kitér arra is, hogy 51 százalékkal emelik a járóbeteg-rendelésre fordítható összegek arányát, és 64 százalékkal lesz több az otthoni beteggondozásra fordítható pénz. Ugyanakkor a kórházi beutalások fékezésére bevezetik a beteg hozzájárulását a kórházi költségekhez, az intézményt elhagyó betegek öt és tíz lej közötti összeget fog kelleni fizessenek. A kórházak finanszírozásában is számos módosítás történt, és az erre a területre költött pénz csökkenését várják attól is, hogy elbocsátást helyeztek kilátásba az adósságot felhalmozó kórházmenedzserek számára.
„Nem nőtt a finanszírozás”
„A háziorvosi hálózat finanszírozása nem növekedett” – szögezte le az új keretszerződés kapcsán Soós Szabó Klára, a Hargita Megyei Háziorvosi Szövetség elnöke. Kifejtette, megkérdezték az illetékesektől, hogy hol van az a tízszázalékos emelkedés, amiről beszéltek, mert a számok nem ezt mutatják, azonban nem kaptak kielégítő választ. A háziorvosok nem tartják ugyanakkor életképes elképzelésnek azt, hogy már 800 pácienssel lehessen háziorvosi rendelőt nyitni. „Ez nem egy járható út, mert amennyi pénzt ennyi beteg után kap egy orvos, abból képtelenség fenntartani egy rendelőt. Legfeljebb az asszisztens bérét és a rendelő bérét lehet kigazdálkodni” – fejtette ki a háziorvosi szervezet elnöke. Úgy véli, a csökkentés a rendelő-hálózatok nyomására születhetett. A nagyobb városokban jelen lévő hálózatokban, amelyek monopolhelyzetre törnek, minimálbéren alkalmaznak egy-egy orvost, amely lényegében csak beutalókat ír, ez viszont a betegeknek sem jó és a rendszert is leterheli – mutatott rá a csíkszeredai háziorvos.
Közölte, képviselőik még tárgyalnak az egészségügyi tárcával a keretszerződés kapcsán megfogalmazott kifogásaikról, és ezután döntenek majd arról, hogy aláírják-e az idei szolgáltatói szerződéseket. „A fenntartási költségek egyre magasabbak, az orvosokra is egyre nagyobb költségeket rónak ki, a rendelők a csőd szélén állnak” – jellemezte a háziorvosi ellátórendszer helyzetét az érdekvédelmi szervezet elnöke.
Még nem ismerik az összegeket
Nem tudják még, hogy mennyi pénzt fognak kapni, csökken-e, és ha igen, akkor mennyivel az intézmény finanszírozása – mondta el kérdésünkre válaszolva az új keretszerződés kapcsán Demeter Ferenc, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház menedzsere. Hozzátette, elolvasva a keretszerződést arra következtetnek, hogy nagymértékben nem fog csökkenni a finanszírozás. A menedzser közölte, az egészségügyi tárca intézkedései szerint csökkentik viszont az ágyszámot, 21 ággyal lesz kevesen a csíkszeredai intézményben. Ez még nem jelent nagy érvágást a finanszírozásban – értékelte, hozzátéve, meglátják majd, hogy a megyén belül hogyan oszlanak majd el a kórházi ellátásra szánt összegek. Demeter szerint tiltakozásuk és alkudozásuk ellenére tavaly nem volt előnyös a csíkszeredai kórház számára a pénz megyén belüli elosztása. Az adóssághalmozás elleni miniszteri fellépés kapcsán a menedzser azt közölte, az elmúlt négy évben sikerült minden esztendőt adósság nélkül zárni. „Ez nem jelenti azt, hogy ez idén is így lesz, mert egyre jobban szorul a hurok” – tette hozzá.
A tavalyi keretszerződés alkalmazása április végéig van meghosszabbítva, addig kellene az új szerződéseket aláírni. Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosító Pénztár elnök-vezérigazgatója elmondta, az új keretszerződés – bár elfogadta már múlt héten a kormány - még nem jelent meg a Hivatalos Közlönyben. Ugyanakkor közvitára bocsátották az új keretszerződés alkalmazásai szabályait, a közvita részeként megszervezett szakmai konzultáció kedden zárult le.
Alkalom a viszontlátásra, a tapasztalatcserére, a közös táncra – erről szól a Botorka Nemzetközi Néptáncfesztivál. A Kárpát-medence néptáncosait tömörítő balánbányai rendezvény 30. évében különlegességekkel készülnek a közönségnek.
Baleset történt szombaton délután fél öt körül Tusnádfürdőn, a várost átszelő E578-as nemzetközi úton. Ketten megsérültek.
Egy héttel meghosszabbították a Csíki Székely Múzeumban látogatható Márkos András-emlékkiállítást, így az érdeklődők január 25-ig még megtekinthetik.
Egy 73 éves férfi vesztette életét kigyúlt házában a Csíkszentsimon községhez tartozó Csatószegen pénteken éjszaka. A lángok a kályhából kihullt parázs miatt csaphattak fel.
Jól halad a csíkszentgyörgyi bölcsőde tavaly ősszel elkezdett építése, ezért megalapozottnak tűnik az elképzelés, hogy ősztől már fogadni tudják az intézményben a gyerekeket. A munka télen sem szünetel, a beltérben lehet dolgozni.
Bedobták a labdát – szalagvágás helyett ily módon avatták fel csütörtökön a csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskola új tornatermét. A sportlétesítményt tizenöt éve álmodták meg, majd hat éve kezdték el építeni, hogy mostanra elkészülhessen.
Az emberi test, az immunrendszer és a lelki egyensúly összefüggéseit állítja középpontba a Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig előadás-sorozat következő eseménye január 23-án, Csíkszeredában.
A Csobotfalvát érintő csíkszeredai városi autóbuszjáratok 4-es és 4D-jelzésű vonalain késésekre lehet számítani, a tesztidőszak alatt ugyanis kiderült: tarthatatlan a jelenlegi menetrend. Dolgoznak a kijavításán.
A kászonjakabfalvi szándékos gyújtogatásoknak egyelőre nincs gyanúsítottja – tudtuk meg a csíkszeredai ügyészségtől. Az eset miatt önkéntes alapon működő polgárőrség alakult, amely azóta is rendszeresen járőrözik az érintett falurészben.
Óvodákat és tornatermeket szereltek fel korszerű bútorzattal, illetve eszközökkel Csíkszeredában a helyi önkormányzat erre irányuló európai uniós pályázata révén. A Cimbora Napközi Otthonban mutatták be hétfőn a beruházás eredményeit.
szóljon hozzá!