Megszületett az idei egészségügyi keretszerződés, a biztosítottaknak járó egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó jogszabály alkalmazási útmutatói azonban még nem jelentek meg. A keretszerződés kapcsán még sok a kérdés, a háziorvosok például nem értik, hogy hol van az a tízszázalékos emelés, amelyet az alapellátásnak ígértek meg a nyilatkozatokban.
2013. március 26., 15:352013. március 26., 15:35
2013. március 26., 19:132013. március 26., 19:13
Elfogadta a kormány a 2013–2014-es évre szóló egészségügyi keretszerződést a múlt héten. Az egészségbiztosítással rendelkezők által igénybe vehető szolgáltatásokról szóló rendelkezés kapcsán Eugen Nicolăescu egészségügyi miniszter a tárca közleménye szerint sajtótájékoztatón azt mondta, idén megalapozzák az egészségügyi rendszerben 2014 és 2016 között várható változásokat.
„Mindannyian elégedetlenek vagyunk az egészségügyi rendszerrel, lakosok és hatóságok egyaránt. Egy általános elégedetlenségről van szó, amelyre megoldást kell találni. Ehhez azonban időre van szükség” – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy idén a keretszerződést a már elfogadott költségvetésre alapozták, amelyen már nem lehet változtatni.
A tárcavezető kifejtette, a legtöbb pénzt a kórházakban használják fel. A hatóságok szeretnék, ha megváltozna a mentalitás, és nem ezen intézmények felé irányulna mindenki, hanem a háziorvosi rendszerre és a járóbeteg-rendelésre alapoznának. Az egészségügyi minisztérium közleménye szerint az új keretszerződés tíz százalékkal több finanszírozást ír elő a háziorvosi rendszer számára, és ezerről nyolcszázra csökkenti azt a páciensszámot, amennyivel egy orvoshoz praxist indíthat. A tájékoztatás kitér arra is, hogy 51 százalékkal emelik a járóbeteg-rendelésre fordítható összegek arányát, és 64 százalékkal lesz több az otthoni beteggondozásra fordítható pénz. Ugyanakkor a kórházi beutalások fékezésére bevezetik a beteg hozzájárulását a kórházi költségekhez, az intézményt elhagyó betegek öt és tíz lej közötti összeget fog kelleni fizessenek. A kórházak finanszírozásában is számos módosítás történt, és az erre a területre költött pénz csökkenését várják attól is, hogy elbocsátást helyeztek kilátásba az adósságot felhalmozó kórházmenedzserek számára.
„Nem nőtt a finanszírozás”
„A háziorvosi hálózat finanszírozása nem növekedett” – szögezte le az új keretszerződés kapcsán Soós Szabó Klára, a Hargita Megyei Háziorvosi Szövetség elnöke. Kifejtette, megkérdezték az illetékesektől, hogy hol van az a tízszázalékos emelkedés, amiről beszéltek, mert a számok nem ezt mutatják, azonban nem kaptak kielégítő választ. A háziorvosok nem tartják ugyanakkor életképes elképzelésnek azt, hogy már 800 pácienssel lehessen háziorvosi rendelőt nyitni. „Ez nem egy járható út, mert amennyi pénzt ennyi beteg után kap egy orvos, abból képtelenség fenntartani egy rendelőt. Legfeljebb az asszisztens bérét és a rendelő bérét lehet kigazdálkodni” – fejtette ki a háziorvosi szervezet elnöke. Úgy véli, a csökkentés a rendelő-hálózatok nyomására születhetett. A nagyobb városokban jelen lévő hálózatokban, amelyek monopolhelyzetre törnek, minimálbéren alkalmaznak egy-egy orvost, amely lényegében csak beutalókat ír, ez viszont a betegeknek sem jó és a rendszert is leterheli – mutatott rá a csíkszeredai háziorvos.
Közölte, képviselőik még tárgyalnak az egészségügyi tárcával a keretszerződés kapcsán megfogalmazott kifogásaikról, és ezután döntenek majd arról, hogy aláírják-e az idei szolgáltatói szerződéseket. „A fenntartási költségek egyre magasabbak, az orvosokra is egyre nagyobb költségeket rónak ki, a rendelők a csőd szélén állnak” – jellemezte a háziorvosi ellátórendszer helyzetét az érdekvédelmi szervezet elnöke.
Még nem ismerik az összegeket
Nem tudják még, hogy mennyi pénzt fognak kapni, csökken-e, és ha igen, akkor mennyivel az intézmény finanszírozása – mondta el kérdésünkre válaszolva az új keretszerződés kapcsán Demeter Ferenc, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház menedzsere. Hozzátette, elolvasva a keretszerződést arra következtetnek, hogy nagymértékben nem fog csökkenni a finanszírozás. A menedzser közölte, az egészségügyi tárca intézkedései szerint csökkentik viszont az ágyszámot, 21 ággyal lesz kevesen a csíkszeredai intézményben. Ez még nem jelent nagy érvágást a finanszírozásban – értékelte, hozzátéve, meglátják majd, hogy a megyén belül hogyan oszlanak majd el a kórházi ellátásra szánt összegek. Demeter szerint tiltakozásuk és alkudozásuk ellenére tavaly nem volt előnyös a csíkszeredai kórház számára a pénz megyén belüli elosztása. Az adóssághalmozás elleni miniszteri fellépés kapcsán a menedzser azt közölte, az elmúlt négy évben sikerült minden esztendőt adósság nélkül zárni. „Ez nem jelenti azt, hogy ez idén is így lesz, mert egyre jobban szorul a hurok” – tette hozzá.
A tavalyi keretszerződés alkalmazása április végéig van meghosszabbítva, addig kellene az új szerződéseket aláírni. Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosító Pénztár elnök-vezérigazgatója elmondta, az új keretszerződés – bár elfogadta már múlt héten a kormány - még nem jelent meg a Hivatalos Közlönyben. Ugyanakkor közvitára bocsátották az új keretszerződés alkalmazásai szabályait, a közvita részeként megszervezett szakmai konzultáció kedden zárult le.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
Teljesen átalakul Csíkszereda legnagyobb általános iskolájának udvara, a munkálatok egy részét iskolakezdésig szeretnék elvégezni. Több sportpálya, futópálya készül, de szabadtéri tanórák megtartására alkalmas tereket is kialakítanak.
Családokat, népviseletbe öltözötteket és „civileket” is várnak szombaton, az Ezer Székely Leány Napján Csíkszeredába és Csíksomlyóra. Az egész napot felölelő program alatt a néptánc, a népviselet, a népi hagyományok lesznek főszerepben.
A honfoglalás megőrzésének sorsdöntő győzelmére, a 907-es pozsonyi csatára emlékeznek Csíkcsomortánban, az Ezer Székely Leány Napja előestéjén – méltó helyszínen, a Kárpátok Őre emlékműnél.
szóljon hozzá!