Jubilál a csíkpálfalvi templom

•  Fotó: Veres Nándor

Fotó: Veres Nándor

A csíkpálfalvi templom felszentelésének 65. évfordulója tiszteletére az épületben emléktárlat nyílt. Alábbi összeállításunkban Csintalan László tiszteletbeli főesperest, az egyházközség plébánosát kértük fel, hogy a templomépítés történetét felelevenítse.

Szőcs Lóránt

2014. július 03., 17:342014. július 03., 17:34

2014. július 03., 17:442014. július 03., 17:44

Ahogy részletezte, Delne, Pálfalva és Csíkcsicsó valamikor egy egyházközséget képezett, a Szent János Plébániatemplomban tartották a miséket. Ez a magyarázata, hogy az említett templom településen kívül, a mezőben található. Éppen Zöld Péter plébános idejében, 1783-ban vált ki Csicsó. Az 1764-es, kényszersorozások elleni székely tiltakozás egyik vezetője, utalva az újonnan létrejött egyházközségek szegénységére, azt jegyezte le a domus historiában, hogy egy koldustarisznyából kettőt csináltak.

Csintalan kifejtette, mivel az említett templom a településtől távol helyezkedett el, még a 16. században Pálfalvának is építettek egy fakápolnát, amelyet 1843-ban építettek át kőkápolnává. 1941. június 24-én, a delnei Szent János-templom búcsús ünnepén ebbe az épületbe csapott a villám. Azt is megtudtuk a plébánostól, hogy az idős harangozót, Salamon Györgyöt is érte az elektromos kisülés, aki éppen a köteleket húzta, hogy a rossz időt, jégverést harangszóval elűzze. Habár leégett a hátáról a ruha, túlélte a természeti csapást. Az épület viszont használhatatlanná vált, el is bontották, a helyi iskolában kellett tartani a szentmiséket.

Csodaszámba menő templomépítés

1943-ban a település közössége templomot szándékozott építeni, de a háborús időkben nem nagyon tellett, ráadásul azt követően, 1946-ban hatalmas aszály sújtotta egész Székelyföldet – részletezte a plébános. Hozzáfűzte, mivel 1949-ben államosították az iskolákat és megtiltották, hogy az oktatási intézetben egyházi szertartásokat tartsanak, az egyházközség példásan összefogott és a székely kalákák hagyományát felelevenítve önerőből építette fel az istenházát.

„Csodaszámba ment, hogy azokban az időkben, amikor az egyházüldözés ismét beindult, egy körülbelül 500 lelket számláló kisközösség templomot tudott építeni. Sokan végeztek önkéntes munkát, például a fogatosok önszántukból hordták az építéshez a követ és a homokot. Az építést ekkor Ferencz Salamon Imre, Ferenczes István költő édesapja vállalta el. 1949-ben, mikor kezdődött a bérmálási időszak, befejezték a templomot. Csíkpálfalva ünnepelhetett, mivel 1949 június 12-én már a templomban bérmálkozhattak a hitüket megvalló ifjak. A bérmálást Márton Áron püspök végezte, természetesen ő szentelte fel a templomot is.”

A rendszer próbálta ellehetetleníteni a templomszentelést

Csintalantól megtudtuk, hogy 1949-ben a kommunisták nem nézték jó szemmel a templomlétesítést, állítólag a falubeliek őrködtek az épületnél, mert úgy tudták, hogy a szentelési ünnepséget meg akarják akadályozni.

„Egy még élő szemtanú vallotta nekem, hogy őrizték a templomot, mert úgy hallották, hogy settenkedő emberek autókkal benzines palackokat hoznak és az épületet fel szeretnék robbantani. Hogy mennyiben felel meg ez a valóságnak, azt nem tudom megállapítani, de elképzelhetőnek tartom, hogy az akkori rendszer kiszolgálói provokációt szerveztek. Úgy tűnik, ez meghiúsult, a kis egyházközség felszentelte templomát. Az épület kívülről nem volt levakolva, de belső felét teljesen elkészítették, a híres pálfalvi szőttessel díszítették a templomot. Azt is tudjuk, hogy Márton Áron püspök elfogatási parancsa már ki volt adva, június 21-én, kilenc nappal a templomfelszentelést követően le is tartóztatták. Továbbá azt a két fiatalembert, akik a püspök urat verssel köszöntötték, beidézték a titkosrendőrségre, az egyiküket nagyon megverték, későbbi halálát is ez az ütlegelés okozta.”

A fenti szomorú esettől eltekintve, a kis lélekszámú közösségnek sikerült véghezvinnie akaratát – összegzett a plébános. Hozzátette, hogy a templomot a hetvenes években fejezték be és 2011-ben újították fel, korszerűsítették.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 10., csütörtök

Idén is lesz Kaszáló Kaláka Csíkszentkirályon

Tizenöt éve indult útjára a Kaszáló Kaláka, amely idén is háromnapos eseménysorozattal várja a kézi kaszálás, a népi hagyományok, a közösségi lét és az értékőrző szórakozás iránt érdeklődőket Csíkszentkirályra.

Idén is lesz Kaszáló Kaláka Csíkszentkirályon
Idén is lesz Kaszáló Kaláka Csíkszentkirályon
2025. július 10., csütörtök

Idén is lesz Kaszáló Kaláka Csíkszentkirályon

2025. július 08., kedd

Költözési hullám Csíkszeredában: több intézmény is új otthonba kényszerül a felújítások miatt

Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.

Költözési hullám Csíkszeredában: több intézmény is új otthonba kényszerül a felújítások miatt
2025. július 05., szombat

Ezer székely leány és még annál több

Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.

Ezer székely leány és még annál több
Ezer székely leány és még annál több
2025. július 05., szombat

Ezer székely leány és még annál több

2025. július 05., szombat

András Mihályt tüntette ki Pro Urbe díjjal Csíkszereda

Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.

András Mihályt tüntette ki Pro Urbe díjjal Csíkszereda
2025. július 05., szombat

Jól halad a tanuszoda építése Csíkszentkirályon

Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.

Jól halad a tanuszoda építése Csíkszentkirályon
2025. július 05., szombat

Összegyűlt már az „ezer székely leány” – fotók

Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.

Összegyűlt már az „ezer székely leány” – fotók
2025. július 05., szombat

Az első Ezer Székely Leány Napja a korabeli sajtóban

Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.

Az első Ezer Székely Leány Napja a korabeli sajtóban
2025. július 04., péntek

Útlezárásokra lehet számítani szombaton Csíkszeredában

Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.

Útlezárásokra lehet számítani szombaton Csíkszeredában
2025. július 04., péntek

Nincs pályázati lehetőség, használatlanul állnak a volt kerámiagyártó műhelyek

Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.

Nincs pályázati lehetőség, használatlanul állnak a volt kerámiagyártó műhelyek
2025. július 03., csütörtök

Bach ünnepe Csíkszeredában: jön a Régizene Fesztivál 17 koncerttel, 250 fellépővel

Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.

Bach ünnepe Csíkszeredában: jön a Régizene Fesztivál 17 koncerttel, 250 fellépővel