
Fotó: Veres Nándor
A csíkpálfalvi templom felszentelésének 65. évfordulója tiszteletére az épületben emléktárlat nyílt. Alábbi összeállításunkban Csintalan László tiszteletbeli főesperest, az egyházközség plébánosát kértük fel, hogy a templomépítés történetét felelevenítse.
2014. július 03., 17:342014. július 03., 17:34
2014. július 03., 17:442014. július 03., 17:44
Ahogy részletezte, Delne, Pálfalva és Csíkcsicsó valamikor egy egyházközséget képezett, a Szent János Plébániatemplomban tartották a miséket. Ez a magyarázata, hogy az említett templom településen kívül, a mezőben található. Éppen Zöld Péter plébános idejében, 1783-ban vált ki Csicsó. Az 1764-es, kényszersorozások elleni székely tiltakozás egyik vezetője, utalva az újonnan létrejött egyházközségek szegénységére, azt jegyezte le a domus historiában, hogy egy koldustarisznyából kettőt csináltak.
Csintalan kifejtette, mivel az említett templom a településtől távol helyezkedett el, még a 16. században Pálfalvának is építettek egy fakápolnát, amelyet 1843-ban építettek át kőkápolnává. 1941. június 24-én, a delnei Szent János-templom búcsús ünnepén ebbe az épületbe csapott a villám. Azt is megtudtuk a plébánostól, hogy az idős harangozót, Salamon Györgyöt is érte az elektromos kisülés, aki éppen a köteleket húzta, hogy a rossz időt, jégverést harangszóval elűzze. Habár leégett a hátáról a ruha, túlélte a természeti csapást. Az épület viszont használhatatlanná vált, el is bontották, a helyi iskolában kellett tartani a szentmiséket.
Csodaszámba menő templomépítés
1943-ban a település közössége templomot szándékozott építeni, de a háborús időkben nem nagyon tellett, ráadásul azt követően, 1946-ban hatalmas aszály sújtotta egész Székelyföldet – részletezte a plébános. Hozzáfűzte, mivel 1949-ben államosították az iskolákat és megtiltották, hogy az oktatási intézetben egyházi szertartásokat tartsanak, az egyházközség példásan összefogott és a székely kalákák hagyományát felelevenítve önerőből építette fel az istenházát.
„Csodaszámba ment, hogy azokban az időkben, amikor az egyházüldözés ismét beindult, egy körülbelül 500 lelket számláló kisközösség templomot tudott építeni. Sokan végeztek önkéntes munkát, például a fogatosok önszántukból hordták az építéshez a követ és a homokot. Az építést ekkor Ferencz Salamon Imre, Ferenczes István költő édesapja vállalta el. 1949-ben, mikor kezdődött a bérmálási időszak, befejezték a templomot. Csíkpálfalva ünnepelhetett, mivel 1949 június 12-én már a templomban bérmálkozhattak a hitüket megvalló ifjak. A bérmálást Márton Áron püspök végezte, természetesen ő szentelte fel a templomot is.”
A rendszer próbálta ellehetetleníteni a templomszentelést
Csintalantól megtudtuk, hogy 1949-ben a kommunisták nem nézték jó szemmel a templomlétesítést, állítólag a falubeliek őrködtek az épületnél, mert úgy tudták, hogy a szentelési ünnepséget meg akarják akadályozni.
„Egy még élő szemtanú vallotta nekem, hogy őrizték a templomot, mert úgy hallották, hogy settenkedő emberek autókkal benzines palackokat hoznak és az épületet fel szeretnék robbantani. Hogy mennyiben felel meg ez a valóságnak, azt nem tudom megállapítani, de elképzelhetőnek tartom, hogy az akkori rendszer kiszolgálói provokációt szerveztek. Úgy tűnik, ez meghiúsult, a kis egyházközség felszentelte templomát. Az épület kívülről nem volt levakolva, de belső felét teljesen elkészítették, a híres pálfalvi szőttessel díszítették a templomot. Azt is tudjuk, hogy Márton Áron püspök elfogatási parancsa már ki volt adva, június 21-én, kilenc nappal a templomfelszentelést követően le is tartóztatták. Továbbá azt a két fiatalembert, akik a püspök urat verssel köszöntötték, beidézték a titkosrendőrségre, az egyiküket nagyon megverték, későbbi halálát is ez az ütlegelés okozta.”
A fenti szomorú esettől eltekintve, a kis lélekszámú közösségnek sikerült véghezvinnie akaratát – összegzett a plébános. Hozzátette, hogy a templomot a hetvenes években fejezték be és 2011-ben újították fel, korszerűsítették.
Az Országos Lakásügynökség (ANL) által építtetett bérlakások megvásárlása folyamatos a lakók részéről Csíkszeredában. A piacinál jóval kedvezőbb árakat sokan egy összegben, mások részletekben, vagy banki hitelből fizetik ki.
Újabb mérföldkőhöz érkezett a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház: sikeresen elvégezték az intézményben az első robotasszisztált általános sebészeti beavatkozást.
Az európai őshonos nemzeti kisebbségek 21. századi kihívásairól, identitásuk és anyanyelvük megőrzésének lehetőségeiről tart előadást Kalmár Ferenc november 20-án, pénteken 18 órától Csíkszeredában, a Magyar Ügyek Házában.
Az elsődleges vizsgálatok már igazolták a veszettség megjelenését Csíkszentgyörgy község területén, ahol egy tehén fertőződött meg, de egy veszett rókát is találtak. Kikerült a felcsíki térségből a veszettség.
Elsősegélynyújtási képzést szerveztek a gyermekvédelemben dolgozóknak Csíkszeredában, és egy életmentő defibrillátort is adományoztak a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóságnak.
Befejezéshez közelít a Tusnádfürdőt ellátó 18 kilométeres vízvezeték építése, közben készül a városban az új víztartály, a vízkezelő állomás és laboratórium épülete, valamint a csíkszentsimoni kutaknál a vízház. A beruházást jövőben fejezik be.
A diákok körében népszerű a csíkszeredai tömegközlekedés, a Csíki Trans adatai szerint közel nyolcezer tanuló kapott ingyenes bérletet. Bár a kezdeményezés néhol már érezteti hatását, a reggeli városi dugókat egyelőre nem csökkentette számottevően.
Balesetet okozott egy jogosítvány nélkül vezető sofőr Maroshévízen, utasa megsérült, ő pedig elhagyta a helyszínt. Ráadásul az is kiderült, hogy jogosítványa sem volt.
A bíróságig jutott a Csíkszereda nyugati ki- és bejárata közelében levő Olt-híd újjáépítése érdekében kiírt közbeszerzési eljárás, miután az egyik ajánlattevő cég kifogásolta az eredményt. Ezzel csak tovább húzódik a beruházás előkészítése.
A 2026/2027-es téli idényre már felkészült a város és az Eco-Csík Kft.: 800 tonna sóval, további csúszásgátló anyagokkal és kilenc járművel biztosítják a hóeltakarítást és a síkosságmentesítést.
szóljon hozzá!