Fotó: Veres Nándor
Természetes, hogy a számos más szórakozási és információszerzési lehetőség mellett a mai gyerekek kevesebbet olvasnak – mondta Kiss László iskolai könyvtáros azon a csíkszeredai tanácskozáson, amelyen négy megye iskolai könyvtárosai beszélnek arról, hogyan lehet megszerettetni a gyerekekkel az olvasást.
2013. április 26., 14:412013. április 26., 14:41
2013. április 27., 23:072013. április 27., 23:07
Hargita, Kovászna, Bákó és Brassó megyékből érkezett nyolcvan iskolai könyvtáros arra a konferenciára, amely pénteken reggel kezdődött el Csíkszeredában az Apáczai Csere János Pedagógusházban A diákok olvasási készségeinek fejlesztése az iskolai könyvtárakban címmel. Amint Márdirosz Ajka, a pedagógusház könyvtárosa elmondta, az intézményük, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség és a Román Könyvtárosok Egyesületének Hargita megyei fiókszervezete által szervezett rendezvény utolsó mozzanata egy két éve zajló projektnek, melynek keretében a másik négy megyében már tapasztalatot cseréltek a könyvtárosok.
Kiss László, a projekt koordinátora, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Gimnázium könyvtárosa elmesélte, két éve néhány kollégával együtt úgy gondolták, létre kell hozni egy regionális konferenciát annak érdekében, hogy az eléggé elszigetelten dolgozó iskolai könyvtárosok megismerhessék egymást, megoszthassák tapasztalataikat. „Megmutatjuk a kollégáknak azokat a módszereket, amik jól működtek, ugyanakkor tanulunk is új eszközöket, amelyekkel tudnánk fejleszteni a tanulók olvasási készségét. A gyermekek olvasási készségének fejlesztésével gond van, ráruházták a tanárokra ezt is, de igazából a könyvtár az, ahol tudnánk ezt fejleszteni” – mondta Kiss László.
Márdirosz Ajka kifejtette, a konferenciákon módszertani és gyakorlatias előadások hangzottak el, az iskolai könyvtárakban már lezajlott projekteket mutattak be, de terveket is, amelyeket meg lehetne valósítani annak érdekében, hogy minél inkább rávezessék az olvasás örömére a diákokat, megszerettessék velük ezt az élményt és mindennapossá tegyék. Márdirosz Ajka szerint ehhez bensőséges kapcsolatra van szükség a diákok és könyvtáros között, fontos a könyvtári légkör és az alkalmazott módszerek is. Kiss László szerint a rengeteg más információszerzés és szórakozási mód mellett természetes, hogy a mai gyerekek kevesebbet olvasnak. A könyvtáros úgy véli, hogy a már klasszikusnak számító módszerek mellett – mint például a felolvasómaraton – olyan tevékenységekkel is be lehet csalogatni a gyerekeket a könyvtárba, amelyek nemcsak a könyvekhez kapcsolódnak. „Én például azt csinálom, hogy a sportszerető gyerekeknek szervezek egy hegyikerékpározást, ezáltal bekapcsolódik a könyvtár az életükbe, és ha már bejönnek, akkor oda tudok csempészni a kezükbe egy-két könyvet” – mutatta be Kiss László. Véleménye szerint a könyvtárosnak részt kell vennie az iskola életében, és be kell kapcsolnia a könyvtárat is ennek körforgásába.
Az iskolai könyvtárosok pénteki csíkszeredai tanácskozásának kezdetén Burus-Siklódi Botond, a pedagógusház igazgatója köszöntötte a résztvevőket. Rámutatott, a gyermekek fejlesztésében a pedagógusok mellett az úgynevezett kisegítő oktatási személyzetnek, köztük a könyvtárosoknak is nagyon fontos szerepük van. Mint megtudtuk, a könyvtárosok számára az idei Bolyai Nyári Akadémia keretében a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége is szervez továbbképzőt. A könyvtárosokat péntek reggel Dorina Moraru Drăghici Hargita megyei román szakos szaktanfelügyelő is köszöntötte. Kifejtette, a kötelező iskolai olvasmányokon és a pedagógusok egyéb követelményein túl a könyvtárosoknak meg kell tanítaniuk a gyerekeket örülni az olvasásnak.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
Teljesen átalakul Csíkszereda legnagyobb általános iskolájának udvara, a munkálatok egy részét iskolakezdésig szeretnék elvégezni. Több sportpálya, futópálya készül, de szabadtéri tanórák megtartására alkalmas tereket is kialakítanak.
Családokat, népviseletbe öltözötteket és „civileket” is várnak szombaton, az Ezer Székely Leány Napján Csíkszeredába és Csíksomlyóra. Az egész napot felölelő program alatt a néptánc, a népviselet, a népi hagyományok lesznek főszerepben.
szóljon hozzá!