Az erős helyi szervezetekre alapoz a Hargita megyei Néppárt

György László, a Néppárt Hargita megyei elnöke beszámolójában a szervezetépítés fontosságát és erős gazdasági háttér megteremtését hangsúlyozta. A széki elnökök (László János – Udvarhely, Bákai Magdolna – Gyergyó és Sorbán Attila Csík) ugyancsak a szervezetépítést és a gazdaságban való erős pozíciók kiépítését emelték ki beszédeikben, valamint az elkezdett munka folytatását. Gyergyó- és Csíkszék esetében a küldöttgyűlés új elnököket választott György Endre (Gyergyó) és Forró Botond (Csík) személyében.

„Akkor érünk el kiváló eredményt, ha mindenki a maga helyén a lehető legjobban végzi a munkáját” – jelentette ki Papp Előd. A Néppárt Székelyföld régióért felelős alelnöke megjegyezte: nem mindegy milyen a Néppárt jelenléte a településeken, hisz december 9-én újabb próbatétel következik.

Az alternatív küszöbnek köszönhetően a magyarság mindenképpen jelen lesz a parlamentben – hívta fel a figyelmet felszólalásában Toró T. Tibor. Az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke kifejtette, az alternatív küszöb azt jelenti, hogy hat képviselői és három szenátori választói kerületben kell elsőnek lennie egy pártnak a küszöb teljesítéséhez és onnantól kezdve annyi mandátumot kap a szervezet, amilyen százalékot országos szinten elért. Vagyis a hat képviselői és három szenátori mandátumnál többet is szerezhet egy párt. Toró hangsúlyozta: tizenöt képviselői és hét szenátori választókerület van, ahol a magyarság többségben van, tehát a parlamenti jelenlét nincs veszélyben, hazudik, aki azt állítja, hogy a magyarság nem jut be a törvényhozásba, viszont a soron következő választások tétje az, hogy az RMDSZ mellett, bejut-e egy igazi autonómista párt is, az Erdélyi Magyar Néppárt.


Az EMNP elnöke meglepőnek nevezte a Magyar Polgári Párt elnökének, Szász Jenőnek a választásokkal kapcsolatos kijelentéseit, miszerint a nemzeti oldalt vissza akarja terelni az RMDSZ-be. Ugyanis a Néppárt az általa képviselt értékeket a saját jele alatt kívánja megjeleníteni és úgy gondolják, hogy a polgári párt tagjai sem kívánnak a tulipános ernyő alá beállni. „Természetesen az együttműködést szükségesnek tartjuk a különböző szerveztek között, például fontos, hogy a parlamentbe bejutó Néppárt és az RMDSZ a magyar ügyet együttműködve, közösen tudja majd megjeleníteni a román nemzetállami szemlélettel szemben” – fogalmazta meg álláspontját Toró.

A székelyföldi területi autonómiáról szóló törvénytervezet elutasításával kapcsolatban Toró T. Tibor megjegyezte, „botrányos volt, hogy a szenátusban a magyar képviselők nem szólaltak fel az autonómia mellett, hisz a legfontosabb az lett volna, hogy társadalmi vita alakuljon ki az ügyben. Itt volt a nagy lehetősége annak, hogy a jelenlévő RMDSZ-es szenátorok elmondják, miért fontos a székelyföldi autonómia. Ezt nem tették meg, hanem gyáván lapítottak. Pedig, ha kifejtik véleményüket, valószínűleg nemcsak egy PSD-s szenátort nyertek volna meg az ügynek, hanem minden bizonnyal másokat is”.