Anomáliák a távfűtési rendszerben

Sántha Pál szerint az áremelkedés magasabb volt, mint az összköltség,
tehát a lakók igyekeztek spórolni

Egy neve elhallgatását kérő panaszos elmondta: tömbházlakásukban – az övével együtt – négy lakrész nincs leválva a központi fűtésről. Igaz, az épület nincs hőszigetelve, viszont így is rendkívül soknak találja a havi 560 lejes fűtésszámlát. Mint meséli, tudomása szerint, akik nincsenek leválva, 500–800 lej közötti fűtésszámlát fizetnek, de a fűtés minősége egyáltalán nem optimális, sokszor fáznak. Ráadásul a panaszos nem érti, miért nem fűtenek folyamatosan, amikor nulla fok körüli a hőmérséklet, ugyanis reggel és este van kevés fűtés, napközben nincs. A nagy számlát az is okozhatja, hogy a rendszert mindig újra kell melegíteni.

Áremelés is volt

Az okok sokrétűek, ugyanis történtek leválások, volt áremelés, egyes helyeken költségelosztókat szereltek fel, ami ugyancsak befolyásoló tényező, ha nem megfelelően használják, ezekből kifolyólag egyenlőtlenségek alakultak ki nagyon sok helyen – véli Sántha Pál Vilmos, a Testvériség Lakószövetség elnöke. Hozzájuk 500 lakrész tartozik. 2009 decemberében a lakószövetséghez tartozó otthonok fűtésének összköltsége 86 415 lej volt, a gigakalóriát pedig 199,37 lejjel számolták. 2010 decemberében az összköltség 97 056 lej volt, a gigakalória pedig az 5 százalékos áfaemeléssel számolva 229,24 lej. Tehát a gigakalória ára emelkedett 14,98 százalékkal, az összköltség pedig 12,35 százalékkal – magyarázta Sántha. Hozzáfűzte: az áremelkedés magasabb volt, mint az összköltség, ami azt jelenti, hogy a lakók valamelyest igyekeztek spórolni. Ami az árakat illeti, nagy különbségek vannak, az egyik család fizet 58 lejt, míg a másik 670 lejt. A Testvériség Lakószövetségben a legmagasabb számlák 600–700 lej körül vannak, viszont nem ez a jellemző. \"A probléma az, hogy a jövedelmek alacsonyak, míg az árak elrugaszkodtak, a fizetések nyugdíjak nem emelkedtek. Így példának okáért, egy kisnyugdíjas megkapja a 328 lejes fűtésszámlát, amit ha kifizet, mi marad még másra\" – teszi fel a kérdést az elnök.

A központi rendszerről való leválás és a repartitorok (költségelosztók) felszerelése is elégedetlenséget szült. A közös csőrendszer fűtéséből azok is kapnak, akik már leváltak, vagy lezárták a költségelosztót, ráadásul, ha valaki teljesen lezárja a repartitort, annak hátránya, hogy a csöveken gyorsabb az átáramlás, amit a külső hőenergia-mérő mér, így a lakók tartoznak a szolgáltatónak, anélkül, hogy a hő bement volna a lakásokba – magyarázza Sántha Pál Vilmos.

Az egyensúly megbomlása anomáliákhoz vezetett

A Közüzemek Rt. álláspontja szerint a legfőbb gond az, hogy a fűtési rendszerben felborult az egyensúly. A szolgáltató vezetőségének tájékoztatása szerint tudnak a kirívó esetekről, ami tapasztalatuk szerint nem számottevő, de lehetőségük szerint mindenkinek próbálnak segíteni, aki hozzájuk fordul. Elmondták: a Közüzemek alkalmazottai csak leolvassák a lépcsőházi mérőműszereket, annál többet nem tehetnek.

A számlák értékét egy szakosított, engedéllyel rendelkező cég számítja ki a törvény által meghatározott bonyolult számítási rendszer alapján, felszámolva a saját fogyasztást, a közös vezetékek és felületek fűtését. A szolgáltató szerint ott van nagy gond, ahol megbomlott a fűtési rendszer egyensúlya, ahol költségelosztókat szereltek fel, és sok a levált lakrész. Ahol négyzetméterre, történik a fűtött felület költségelosztása, ott kirívó esetek nem jelentkeztek – tudtuk meg a hőszolgáltató illetékesétől.