A magasban, felfüggesztett cserepekben földieper (ha úgy jobban tetszik – szamóca) színesíti a látványt. Az egész beltér egy intenzív terápiás kórházi részleghez hasonlít a rengeteg vezetékkel. Az ember azt gondolná, hogy itt tápoldatból mesterségesen állítják elő a paprikákat, föld, talaj nélkül – később kiderül, ez csak profán, sokat szemlélő kényszerképzete. Ezek a paprikák a legszigorúbban természetes anyagokkal táplálva fejlődnek. Ennek a nagy sátornak a fűtése fával történik, nyáridőben a leengedhető oldalfalak biztosítják a szellőzést.

S van még egy 500 négyzetméteres palántanevelő is.
A szabadföldi termesztésben most épp a káposzta fejezik, odébb egy másik parcellán karfiol kezdi bontani a virágait. Idegenvezetőnk odalép egyik tőhöz, leszakít egy levelet, s azzal takarja le a karfiolrózsát. Ez olyan fajta, hogy önmaga takarja be a rózsáját leveleivel, mert a patyolatfehér termés – ami tulajdonképpen virág – igen érzékeny a fényre meg a melegre, s csak ha nem tudja önmaga betakarni, akkor szoktuk levéllel lefedni – magyarázza. Odébb, egy másik parcellán fekete fóliával letakart – hogy a gyomosodást megelőzzék – bakhátakon a fólia résein padlizsántövek nyújtóznak a fény felé. Kissé távolabb, az epresben öt ember szüretel.

–, mondja, s még hozzáteszi: mostanra már 42-re nőtt az itt dolgozók száma. A marosvásárhelyi üzlet mellett létrejött ez a sárpataki négyhektáros telephely is 7500 négyzetméteres fedett – fóliasátras – termesztéssel.

Nagy üzletházakkal állnak szerződéses kapcsolatban, s mit mondja, elégedettek az együttműködéssel. S ennek a lényege – a mindkét részről megnyilvánuló komolyság.

– mondja Kluzsán Attila.

Ami a munkaerőt illeti, e tekintetben már kevésbé derűlátó a tulajdonos. „Egyelőre még van. Pókakeresztúriak és sárpatakiak dolgoznak nálunk. Két-három éve még túljelentkezés volt, most már nincs miből válogatni” – magyarázza, majd hozzáteszi: nagy a vonzereje a külföldi munkának.

– folytatja mosolyogva, az „ez van, ezt kell szeretni” rezignáltságával. Egyelőre van ki dolgozzon. Hogy mit hoz a jövő, azt egyikünk sem tudja.

A paprika – és általában a zöldség – ma már nem az. A céget fenn kell tartani, az embereknek fizetést kell biztosítani. Szerencsére olyan ez a szakma, hogy rugalmas – lehet váltani.