Fotó: Bakó Zoltán
Három személlyel indult tizenhat évvel ezelőtt a marosvásárhelyi Blondy Románia nevű vállalkozás, aztán egyre növekedett, neve megjelent minden rangosabb bel- és külföldi kertészeti és virágkertészeti kiállításon és vásáron, mára pedig már negyvenkét embert foglalkoztat. És a tulajdonos most struktúraváltáson gondolkodik.
2017. június 25., 17:332017. június 25., 17:33
Sárpatakon, ha az ember átmegy a Maros-hídon, már csak kétszer kell balra fordulnia kinn a folyó egykori árterén s már ott is van a Blondy telephelyén, a fóliasátrak és szabadföldi termőterületek kellős közepén. A bejárat után egyből szembe ötlik egy színes pannó. Sárpataki zöldségfarm – hirdeti az avatatlan látogatónak, aki csak tekergeti a fejét, keresi a zöldségeket, de azok helyett csak kővel felszórt gondozott utakat, néhány autót, erőgépet – egyiket most szerelik –, meg pár dolga után látó embert lát. Amúgy teljes csend uralkodik a telepen, ha nem tudnám, hogy működik, azt hihetném, hogy egy épp elhagyott telepen vagyok.
Fotó: Bakó Zoltán
Fiatal kertészmérnöknővel, Sógor Eszterrel járjuk be a négyhektáros farmot. Előbb a nagy sátorban – négyezer négyzetméteres – szemlélődünk. Az első, leválasztott részében virágpalánták vannak. Sok száz tálcán gyűszűnyi tápkockákban növekednek, mint később megtudom, ez már a jövő zenéje. Tovább már a legkorszerűbb termesztési technológiával előállított paprika látványa fogad. A földet fehér műanyag borítja, ezen kapnak helyet a „paplanok”, azokon meg a tápkockák. Ez utóbbiakból nyújtózkodnak a mennyezet felé a műanyag támasztószálon vezetett paprikatövek, fentről meg az életet adó vízben lejuttatott táplálék áramlik a vezetékeken.
A magasban, felfüggesztett cserepekben földieper (ha úgy jobban tetszik – szamóca) színesíti a látványt. Az egész beltér egy intenzív terápiás kórházi részleghez hasonlít a rengeteg vezetékkel. Az ember azt gondolná, hogy itt tápoldatból mesterségesen állítják elő a paprikákat, föld, talaj nélkül – később kiderül, ez csak profán, sokat szemlélő kényszerképzete. Ezek a paprikák a legszigorúbban természetes anyagokkal táplálva fejlődnek. Ennek a nagy sátornak a fűtése fával történik, nyáridőben a leengedhető oldalfalak biztosítják a szellőzést.
Fotó: Bakó Zoltán
S van még egy 500 négyzetméteres palántanevelő is.
A szabadföldi termesztésben most épp a káposzta fejezik, odébb egy másik parcellán karfiol kezdi bontani a virágait. Idegenvezetőnk odalép egyik tőhöz, leszakít egy levelet, s azzal takarja le a karfiolrózsát. Ez olyan fajta, hogy önmaga takarja be a rózsáját leveleivel, mert a patyolatfehér termés – ami tulajdonképpen virág – igen érzékeny a fényre meg a melegre, s csak ha nem tudja önmaga betakarni, akkor szoktuk levéllel lefedni – magyarázza. Odébb, egy másik parcellán fekete fóliával letakart – hogy a gyomosodást megelőzzék – bakhátakon a fólia résein padlizsántövek nyújtóznak a fény felé. Kissé távolabb, az epresben öt ember szüretel.
Fotó: Bakó Zoltán
A kis farmirodában Kluzsán Attila mérnök-igazgató emlékezik a kezdetekre. „Tizenhat éve, 2001-ben kezdtük, három emberrel. Akkor
–, mondja, s még hozzáteszi: mostanra már 42-re nőtt az itt dolgozók száma. A marosvásárhelyi üzlet mellett létrejött ez a sárpataki négyhektáros telephely is 7500 négyzetméteres fedett – fóliasátras – termesztéssel.
Nagy üzletházakkal állnak szerződéses kapcsolatban, s mit mondja, elégedettek az együttműködéssel. S ennek a lényege – a mindkét részről megnyilvánuló komolyság.
Fotó: Bakó Zoltán
– mondja Kluzsán Attila.
Ami a munkaerőt illeti, e tekintetben már kevésbé derűlátó a tulajdonos. „Egyelőre még van. Pókakeresztúriak és sárpatakiak dolgoznak nálunk. Két-három éve még túljelentkezés volt, most már nincs miből válogatni” – magyarázza, majd hozzáteszi: nagy a vonzereje a külföldi munkának.
– folytatja mosolyogva, az „ez van, ezt kell szeretni” rezignáltságával. Egyelőre van ki dolgozzon. Hogy mit hoz a jövő, azt egyikünk sem tudja.
Fotó: Bakó Zoltán
Honnan a Blondy név? – kérdeztem. A válasz pofonegyszerű – egy paprikafajta neve a Blondy, hát innen, mondja a tulajdonos. S ha már a kérdéseknél tartunk – mennyire egészségesek, természetesek az így termesztett zöldségek? „A legteljesebb mértékben. A hidrokultúra ugyanis azt jelenti, hogy nem a talajban, hanem Srí Lankából hozott kókuszpaplanon áll a növény, de a csepegtetős táplálással csak azokat az elemeket kapja, amelyek a talajban is megtalálhatóak” – magyarázza ennek a kiszámítható termesztési technológiának a lényegét. S van még egy óriási előny itt:
Fotó: Bakó Zoltán
Minden szép és jó. De merre halad a jövőben a Blondy? – tettem fel a kérdést. Nos, a váltás felé – mondta Kluzsán Attila. Figyelembe kell venni azt, hogy
A paprika – és általában a zöldség – ma már nem az. A céget fenn kell tartani, az embereknek fizetést kell biztosítani. Szerencsére olyan ez a szakma, hogy rugalmas – lehet váltani.
Fotó: Bakó Zoltán
Jó kezdetnek számít az is, hogy nemrégiben 10 ezer szál liliomot vágtak le a ballagásokra. És ez már jelent valamit. Az önkormányzatok is potenciális partnerek a virágpalántákra. Úgyhogy a paprikából többé-kevésbé hosszú távon – virág lesz.
A zászlót vinni kell című kötet Wittner Mária ’56-os szabadságharcosnak állít emléket. Első bemutatója október 26-án, szombaton 10 órától lesz a marosvásárhelyi Kultúrpalotában, amelyen Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke mond beszédet.
Medve támadt egy férfira péntek reggel a Prahova megyei Bertea községhez tartozó Lutu Roşu faluban – közölte a katasztrófavédelmi felügyelőség.
Péntek délután, a tanórák után vakáció kezdődik a tanulók számára a tanügyminisztérium által jóváhagyott ütemterv szerint.
Szarka Tamás Kossuth-díjas és kétszeres Petőfi Zenei Díjas előadóművész mutatja be 2020-ban megkomponált Missa Missio – mise a legüldözötteb vallásért című szakrális művét a marosszentgyörgyi katolikus templomban vasárnap 18 órától.
Négy történeten keresztül mutatja be a kriptovaluták izgalmas és érdekes világát az MCC legújabb előadása Csíkszeredában október 29-én.
Sűrű ködre adott ki figyelmeztetést péntek reggel az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A sárga ködriadó az ország 18 megyéjére érvényes.
A meg nem született, halva született, szülés közben vagy rövid idővel azután elhunyt „vendégbabák” emlékének szentelt emlékművet tervez felállítani egy sepsiszentgyörgyi egyesület. Csíkszeredában 2013 óta létezik ehhez hasonló emlékhely.
Még mielőtt hazaérne a diák, a szülő már látja, hogy hányast kapott, vagy hiányzott-e valamelyik tanóráról. Az elektronikus naplóba minden azonnal bekerül, és a hiányzásokat valóban szigorúan követik a tanintézetek.
Öt nagyiklandi és mezőkapusi ingatlanban végzett házkutatást csütörtökön a Maros megyei rendőrség.
Mivel a Székely Mikó Kollégium igazgatónője, Sztakics Éva a júniusi önkormányzati választásokon bejutott a városi tanácsba, sőt a héten alpolgármesterré is választották, az iskola tantestülete csütörtökön döntött arról, kit javasol utódjául.
szóljon hozzá!