Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

19:09

Mindkét sofőr kórházi ellátásra szorult a hajnali baleset után

18:52

Télies körülmények között közlekednek a vonatok az összes vasútvonalon

18:44

Nagy Zoltán: egy szétesett közösséget kell újra összekovácsolni

17:58

Hamar bebiztosította a győzelmet a KSE

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Elhunyt a székelyudvarhelyi földrajztanár, akinek felépüléséért sokan összefogtak

Képeken a hétfő reggeli iskolabusz-baleset

Ráduly Erzsébet: az emberekben bízni kell

Már nem csak álom, hogy Erdélyből néhány óra alatt eljuthassunk Budapestre autópályán vagy vasúton

Tükörjég, torlódás – most aztán tényleg oda kell figyelni az utakon

A bíróság sem tartja törvénysértésnek a fakeresztek elhelyezését az úzvölgyi haditemetőben

Nem aprózták el: rögtön huszonöt százalékkal drágítottak a csíkszeredai taxisok

A soron következő három vasárnap fontosságáról

Beköszöntött a tél Csíkszeredában, több tonna csúszásgátlót használtak fel az utakon az elmúlt órákban

A tarlóégetés elkerülésével a tőzegtűz is megelőzhető

Oltás közben

Fotó: Gecse Noémi

Mivel a tőzeg akár fél méternél mélyebben is izzhat a föld alatt, szinte minden évben gondot okoz az oltása. A tőzegégés lehetséges oltási módszereiről Biró Albinnal, a tőzeges talajok szakértőjével beszélgettünk.

Barabás Hajnal

2018. november 11., 22:002018. november 11., 22:00

Több mint három hete ég a tőzeg Csíkszereda határában, és ugyanez a helyzet többek között Csíkcsicsó tőzeges területén is. A tűzoltóknak több alkalommal közbe kellett avatkozniuk ezeken a helyszíneken.

A csíkszeredai Biró Albin a tőzeg felhasználási lehetőségeiről írta 2006-ban doktori dolgozatát, amelyben részletesen kitért a tőzegtűz oltási módszereire is. A tőzeges talajok szakértője megkeresésünkre kiemelte,

a legfontosabb a megelőzés, hiszen ha a tőzeges talaj fölött ég a száraz növényzet, akkor biztosan számíthatunk a tőzeg begyulladására, tehát jó volna elkerülni a tarló elégetését.

Javaslata szerint a tőzeges területeket szárazság idején folyamatosan kellene felügyelni, és amennyiben tüzet észlelnek, azt azonnal jelenteni, hogy minél hamarabb közbe lehessen lépni. „Nagyon veszélyes, ha nagy felületen nagy mennyiségű tőzeg ég el, hiszen emiatt jelentősen megnövekszik a levegőbe jutó ammónia mennyisége” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy az ammónia rákkeltő hatású, akárcsak más szennyező anyagok, amelyek a tőzegégés során keletkeznek.

Biró több alkalommal is részt vett tőzegoltásban. A kilencvenes évek végén a hargitai megyeszékhely határában úgy próbálták meg eloltani a nagy területre kiterjedt tőzegtüzet, hogy körbesáncolták és azon belül vízzel locsolták, a munka során azonban két munkagép is mélyen belesüllyedt a tőzegbe.

A tőzeg laza szerkezetű, de adott esetben akár három méter vastagságú is lehet

– magyarázta. 2012-ben is részt vett a tőzegoltásban Csíkszeredában az Olt közelében, ahol 4–5 hektáron több mint két hónapon át küzdöttek az izzás eloltásával, akkor az ammónia mértéke a város levegőjében megközelítette a megengedett határértékeket. Ugyanabban az évben Csíkcsicsó, Madéfalva határában még a csíkszeredainál is nagyobb tőzegégéssel néztek szembe, ugyanis

16 hektárra terjedt ki a tőzegtűz, amely még decemberben a hó alatt is sokáig izzott.

„Akár hatvan centiméter mélyen is éghet fojtottan a tőzeg, annál lentebb már nem, mert oda már nem jut oxigén” – fűzte hozzá. 2013-ban Gyergyóremetére hívták szintén tőzegtűzoltáshoz, ott már a megengedett határértéket is túllépte az ammóniaszennyezés.

Jelentősen szennyezi az égő tőzeg a csíki levegőt

Fotó: Farkas Tamás

Jelenleg a csíkszeredai tőzeges területen visszafogottan, de még mindig izzik a föld, a tűzoltók és a városháza alkalmazottainak közbeavatkozásával sikerült valamelyest megfékezni az égést. Biró Albin szerint a leghatékonyabb módszer a tőzegtűz megállítására és eloltására, ha a tűzfészkeket minél korábban beazonosítják és körbeássák. „Az égő tőzeget be kell dobni a tűzfészek közepébe, miközben körbeássák, így nem terjedhet tovább, ha pedig a környékét vízzel is meglocsolják, még biztosabb a megfékezése” – részletezte. Szerinte a sáncásás nem a leghatékonyabb módszer, mert megnehezíti a tűzfészkek megközelítését.

Égették a tárlót, de még nem tudni, hogy kik

„Több mint valószínű, hogy tarlóégetés következtében gyúlt meg a tőzeg Csíkszeredában, azonban nincs bizonyítékunk arra, hogy ki gyújtotta meg. Ha nem lett volna ilyen szárazság, akkor talán nem gyúl be olyan könnyen a tőzeg, de megtörtént, és addig fog égni, amíg nem esik nagyobb mennyiségű eső vagy hó” – magyarázta Radu Monoranu őrnagy, a Hargita megyei tűzoltóság munkatársa. Mint elmondta, annyit tudnak tenni, hogy visszaszorítják a tűzfészkeket. Hozzátette, a tűzoltóság feladata elsősorban a tűz eloltása és megfékezése, a felelősök elleni eljárás elindítása a rendőrség hatásköre. De amennyiben szükséges, az ügyet a megyei sürgősségi esetek bizottsága elé tárják, ahol minden érintett intézmény képviselteti magát, és akkor biztosan keresnek megoldást erre a helyzetre.

Csíkszék Tűzeset