A szakiskolát végzettek jelentős hányada külföldre készül dolgozni
A csíki szakiskolákban idén végző, szakmát tanuló végzősök többsége külföldön próbálna szerencsét tanulmányai befejeztével – vetítettek előre a lapunk által megkérdezett iskolaigazgatók. Szerintük a diákok döntő többsége csak rövid távra tervez a határon túl, később hazatérnek és itthon hasznosítják a kint tapasztaltakat.
Itthon is van igény a szakmunkásokra, de ennek ellenére sok végzős külföldre távozik • Fotó: Veres Nándor
„Az elmúlt évek tapasztalata alapján, a végzőseink kilencven százaléka külföldön próbált szerencsét a ballagást követően. Idén is hasonló arányra számítunk” – mondta érdeklődésünkre Kajtár Csaba, a csíkdánfalvi Petőfi Sándor Szakközépiskola igazgatója.
A tanintézetben agroturisztikai képzésen vesznek részt a szakmát tanuló diákok, a megszerzett tudást pedig leginkább az otthoni gazdaságokban hasznosíthatják, mivel a térségben nincsenek nagyobb gazdasági vállalkozások – mutatott rá az intézményvezető.
Néhány végzősünk szüleinek van saját farmja, amit később átadhatnak majd a gyereküknek, így a fiatal már gazdaként is tud pályázni nagyobb pénzforrásokra. Viszont sokaknál ez nincs meg. Ők ki kell menjenek külföldre, hogy pénzalapot gyűjtsenek, ha esetleg később gazdálkodnának.
Az is előfordul, hogy az otthon nagyobb gazdasággal rendelkező végzősök is nyugatabbra próbálnak szerencsét. Ez nem föltétlenül rossz, hiszen meglátják, hogy ott hogyan is működik a gazdálkodás” – fejtette ki Kajtár. Ugyanakkor megjegyezte, az iskola korábbi diákjaival beszélve úgy tapasztalta,
senki sem szeretne külföldön maradni, mindenki hazatér egy bizonyos idő után.
Anyagi vonzatra hivatkozva
Inkább külföld fele orientálódnak a végzőseink”
– számolt be tapasztalatairól Györffy Ildikó, a csíkszeredai Székely Károly Szakközépiskola igazgatója. Ebben a tanintézetben esztergályosok, autószerelők és villanyszerelők végeznek idén. Mint mondta, noha az itthoni vállalkozások rengeteg munkalehetőséget ajánlanak fel a diákoknak, ők az anyagi vonzatra hivatkozva máshol próbálkoznak. Igaz – tette hozzá –,
vannak szép számmal, akik itthon maradnak, és munkát vállalnak a tanult szakmájukban.
Az intézményvezető arra is kitért, hogy akik külföldre mentek dolgozni, egy bizonyos idő után a legtöbben hazatértek.
A többség külföldre menne
Szén János, a csíkszeredai Kós Károly Építőipari Szakközépiskola igazgatója úgy véli, a szakmát tanuló diákjaik többsége külföldre megy dolgozni, miután befejezte tanulmányait. Mint mondta,
van diák, aki alig várja a záróvizsgát, hogy azt követően kimehessen dolgozni”, viszont vannak, akik itthoni vállalkozásoknál helyezkednének el inkább.
A tanintézetben kőműves, vízgázszerelő, illetve ács-asztalos képzések vannak. Az igazgató szerint a térségbeli cégek tavasszal keresik leginkább a szakmunkásokat, viszont a tanulók záróvizsgája nyár közepén van. Épp ezért, az a diák, akit a cégeknél való szakmai gyakorlatait követően nem alkalmaznak a ballagás után, sokkal nehezebben kap itthon munkát.
Igény szakmunkásokra
Miklós Csaba, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség szakoktatásért felelős tanfelügyelője úgy látja, a helyi vállalkozásoknak, cégeknek nagy az igényük a szakmunkásokra. „Sok visszajelzést hallok ezzel kapcsolatban. Azáltal, hogy a diákok a tanulmányaik alatt gyakorlatoznak egy cégnél, nagy az esély, hogy később alkalmazzák is őket. Számukra van biztos hely, így sokan élnek is vele” – magyarázta.
24h
