
Többe kerül a mindennapi betevő
Fotó: Pinti Attila
A búza és a liszt árának alakulása elkerülhetetlenné tette a kenyér drágulását, sokan máris megemelték áraikat. Csíkszeredában több pékipari vállalkozás is jelentősen drágított.
2017. április 11., 10:472017. április 11., 10:47
2017. április 11., 10:592017. április 11., 10:59
Jelenleg egy tonna búza tíz százalékkal drágább, mint tavaly, most 780–800 lejbe kerül. A liszt ára 850 lejről 1000 lejre nőtt tonnánként. Mint Aurel Popescu, a malom- és sütőipari munkáltatók szervezete, a Rompan elnöke múlt héten az Agerpres hírügynökségnek elmondta, akár 10 százalékkal is drágulhat a kenyér, ennek pedig több oka van.
A búza ára március elsejétől 7–8 százalékkal nőtt a megnövekedett exportigények miatt.
A minimálbér 1450 lejre való emelésével nőtt az alkalmazottak utáni kiadások összege.
A villamosenergia és a földgáz ára is emelkedett tavalyhoz képest.
– magyarázta a Rompan elnöke, aki úgy tudja, egyes pékségek már megemelték az árakat.
Elkerülhetetlen a drágítás Diószegi László, a nevét viselő pékség tulajdonosa szerint is – elsősorban ő is az alapanyag árát és a munkaerővel járó költségek megemelkedését említette lapcsaládunk megkeresésére. Közölte, május 1-jétől átlag 10 százalékkal emeli az árait, ez a különböző termékekre 8–11 százalékos drágítást jelent, mert kerek végösszegeket számoltak. Emlékeztetett, hogy öt éve nem drágított, sőt az áfacsökkentéskor visszavette az árakat, így a 9 lejes kenyeret 8 lejért adta. Most ez a kenyér újra 9 lejbe kerül, tehát visszajutottunk az áfacsökkentés előtti árakhoz, mondta Diószegi László.
Somodi Kinga, a csíkszeredai Harmopan Rt. marketingfelelőse kérdésünkre elmondta,
Erre a lépésre azért volt szükség, mert emelkedett a búza ára, drágább lett a liszt, ugyanakkor hozzájárult az is, hogy megemelték a fizetéseket. Az egy kilós fehér vekni például 3,30 lejről 4,50 lejre drágult (26 százalékos áremelkedés), a pityókás házikenyerek ára pedig 4,20–4,85 lejről 4,50–5,50 lejre emelkedett.
A nagyok eddig bírták. Csíkszereda legtöbb üzletében drágábban jutunk hozzá a kenyérhez
Fotó: Pinti Attila
Február végén, illetve március elején drágítottak a Prima Pék Kft-nél is. Csorba Ferenc, a pékség ügyintézője a minimálbér emelésével indokolta intézkedésüket, ugyanakkor kihangsúlyozta, két és fél éve nem drágítottak. Most átlagban 7,5–8 százalékkal emelték az árakat, például 3 lej lett az egy kilós vekni, amelynek korábban 2,90 lej körüli volt az ára.
A csíkszentmártoni Bocskor Pékség a múlt héten vezette be új árait. Bocskor István pékségtulajdonos megkeresésünkre elmondta, négy éve nem drágítottak, azóta sok szolgáltatás árának növelését „nyelték le”, és bár a vásárlókat érzékenyen érinti, most megért az ideje a drágításnak. Mint magyarázta, hatványozottan hozzájárult az intézkedéshez a munkabérek növelése, és nem csak kimondottan a legutóbbi, hanem az utóbbi négy évben bevezetett fizetésemelések. Ugyanakkor, hozzátette, amikor az alapanyag ára 10–20 banival nőtt vagy csökkent, azt még nem vezették be a végtermék árába, de mivel most annak ára emelkedő tendenciát mutatott, befolyásolta a drágulást.
Csökkent a kenyérfogyasztás
Romániában csökkent az elmúlt években a kenyérfogyasztás mértéke: egy év alatt az egy főre eső 98 kilogrammos fogyasztás visszaesett 96 kilogrammra, de még mindig az európai átlag fölött van, amely 82 kg/fő/év. Az ország pékségei havonta összesen mintegy 180 ezer tonna kenyeret adnak el. A malom- és sütőiparban 80 ezer alkalmazott dolgozik, az iparágnak évente 2,5 milliárd eurós belföldi forgalma van.
A bukaresti ítélőtábla vezetőségének csütörtöki sajtótájékoztatóján volt egy párbeszéd a vezetőség tagjai között, amelyet az asztalnál ülő három bíró előtt elhelyezett televíziós mikrofonok rögzítettek.
Az Európai Bizottság csütörtökön úgy határozott, hogy az EU Bírósága elé idézi Romániát a környezeti levegő minőségéről szóló irányelvek (a 2008/50-es és a 2004/107-es irányelv) által rá rótt kötelezettségek elmulasztása miatt – közölte az EB.
A képviselőházban szólította fel a hatóságokat a sporteseményeken tapasztalható magyarellenesség megfékezésére Miklós Zoltán parlamenti képviselő, aki szerint a román állam bűnrészessé válik, amikor eltűri, hogy a stadionokban magyarokat gyalázzanak.
A bukaresti ítélőtábla elnöke, Liana Arsenie szerint a román igazságszolgáltatási rendszer médialincselés céltáblája lett, a Recorder dokumentumfilmje pedig egy szervezett destabilizáló mechanizmus részének tűnik.
Több mint ezer személyt evakuáltak csütörtökön a Szeben megyei prefektúra, és a nagyszebeni Octavian Goga Főgimnázium épületéből a gázszag miatt, és a jogosítványokat és útleveleket kibocsátó szolgálat is felfüggesztette tevékenységét.
Felborult egy teherautó a mezőcsávás községi Mezőfele településen csütörtök délután, a sofőrt a mentőegységek a helyszínen újraélesztették.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) „az igazságszolgáltatás destabilizálására irányuló kampány” részének tekinti a Recorder oknyomozó portálnak a rendszer problémáit taglaló dokumentumfilmjét.
Közúti baleset történt csütörtök délelőtt Csíkborzsova és Csíkszentmiklós között, két személy megsérült.
Megerősítette csütörtökön a bukaresti ítélőtábla egyik bírónője a munkatársainak a Recorder dokumentumfilmjében elhangzott kijelentéseit a romániai igazságszolgáltatási rendszer rendellenességeiről.
63 éves korában, 2025. december 10-én elhunyt Tövissi Zsolt műépítész, a hargitai megyeszékhely egyik meghatározó szakembere – osztotta meg a csíkdelnei Keresztelő Szent János Római Katolikus Plébánia.
szóljon hozzá!