
Többe kerül a mindennapi betevő
Fotó: Pinti Attila
A búza és a liszt árának alakulása elkerülhetetlenné tette a kenyér drágulását, sokan máris megemelték áraikat. Csíkszeredában több pékipari vállalkozás is jelentősen drágított.
2017. április 11., 10:472017. április 11., 10:47
2017. április 11., 10:592017. április 11., 10:59
Jelenleg egy tonna búza tíz százalékkal drágább, mint tavaly, most 780–800 lejbe kerül. A liszt ára 850 lejről 1000 lejre nőtt tonnánként. Mint Aurel Popescu, a malom- és sütőipari munkáltatók szervezete, a Rompan elnöke múlt héten az Agerpres hírügynökségnek elmondta, akár 10 százalékkal is drágulhat a kenyér, ennek pedig több oka van.
A búza ára március elsejétől 7–8 százalékkal nőtt a megnövekedett exportigények miatt.
A minimálbér 1450 lejre való emelésével nőtt az alkalmazottak utáni kiadások összege.
A villamosenergia és a földgáz ára is emelkedett tavalyhoz képest.
– magyarázta a Rompan elnöke, aki úgy tudja, egyes pékségek már megemelték az árakat.
Elkerülhetetlen a drágítás Diószegi László, a nevét viselő pékség tulajdonosa szerint is – elsősorban ő is az alapanyag árát és a munkaerővel járó költségek megemelkedését említette lapcsaládunk megkeresésére. Közölte, május 1-jétől átlag 10 százalékkal emeli az árait, ez a különböző termékekre 8–11 százalékos drágítást jelent, mert kerek végösszegeket számoltak. Emlékeztetett, hogy öt éve nem drágított, sőt az áfacsökkentéskor visszavette az árakat, így a 9 lejes kenyeret 8 lejért adta. Most ez a kenyér újra 9 lejbe kerül, tehát visszajutottunk az áfacsökkentés előtti árakhoz, mondta Diószegi László.
Somodi Kinga, a csíkszeredai Harmopan Rt. marketingfelelőse kérdésünkre elmondta,
Erre a lépésre azért volt szükség, mert emelkedett a búza ára, drágább lett a liszt, ugyanakkor hozzájárult az is, hogy megemelték a fizetéseket. Az egy kilós fehér vekni például 3,30 lejről 4,50 lejre drágult (26 százalékos áremelkedés), a pityókás házikenyerek ára pedig 4,20–4,85 lejről 4,50–5,50 lejre emelkedett.
A nagyok eddig bírták. Csíkszereda legtöbb üzletében drágábban jutunk hozzá a kenyérhez
Fotó: Pinti Attila
Február végén, illetve március elején drágítottak a Prima Pék Kft-nél is. Csorba Ferenc, a pékség ügyintézője a minimálbér emelésével indokolta intézkedésüket, ugyanakkor kihangsúlyozta, két és fél éve nem drágítottak. Most átlagban 7,5–8 százalékkal emelték az árakat, például 3 lej lett az egy kilós vekni, amelynek korábban 2,90 lej körüli volt az ára.
A csíkszentmártoni Bocskor Pékség a múlt héten vezette be új árait. Bocskor István pékségtulajdonos megkeresésünkre elmondta, négy éve nem drágítottak, azóta sok szolgáltatás árának növelését „nyelték le”, és bár a vásárlókat érzékenyen érinti, most megért az ideje a drágításnak. Mint magyarázta, hatványozottan hozzájárult az intézkedéshez a munkabérek növelése, és nem csak kimondottan a legutóbbi, hanem az utóbbi négy évben bevezetett fizetésemelések. Ugyanakkor, hozzátette, amikor az alapanyag ára 10–20 banival nőtt vagy csökkent, azt még nem vezették be a végtermék árába, de mivel most annak ára emelkedő tendenciát mutatott, befolyásolta a drágulást.
Csökkent a kenyérfogyasztás
Romániában csökkent az elmúlt években a kenyérfogyasztás mértéke: egy év alatt az egy főre eső 98 kilogrammos fogyasztás visszaesett 96 kilogrammra, de még mindig az európai átlag fölött van, amely 82 kg/fő/év. Az ország pékségei havonta összesen mintegy 180 ezer tonna kenyeret adnak el. A malom- és sütőiparban 80 ezer alkalmazott dolgozik, az iparágnak évente 2,5 milliárd eurós belföldi forgalma van.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
szóljon hozzá!