Nőnapot ünneplünk – immár 100 éve

Virágos megemlékezés?

Ma már szinte mindegy, hogy hol élünk, március 8-án a nőket ünnepeljük. Nálunk virággal, esetleg némi csokival lepik meg a nőket leginkább, vagy a főnök aznap elnézőbb a gyengébb nemhez, több európai országban azonban még munkaszüneti nappá is nyilvánították, igaz ma már teljesen levetkőzte eredeti, a női egyenjogúságért vívott szerepét ez a nap. Sokan egyáltalán nem is tudják, hogy miért is van nők napja, míg mondjuk férfiak napja nincs.

Néhol munkaszüneti nap

A nőnap a mai virágos, kedveskedős megemlékezéssel szemben munkásmozgalmi eredetű, harcos, a nők egyenjogúságával (munkavállalásával) kapcsolatos demonstratív nap volt.
A nemzetközi nőnap létrehozói szerint az egyszerű, de mégis történelmet alakító nők napja, ami szerintük azt a küzdelmet eleveníti fel, amelyet a nők évszázadokon át vívtak azért, hogy a társadalomban egyenlő jogokkal és lehetőségekkel élhessenek.

Vagy harcos demonstratív nap?

A Wikipedia a harc következő állomásait említi: 1857. március 8-án emberibb munkafeltételeket és magasabb fizetést követelő textilipari nődolgozók tüntettek New York utcáin. 1866. szeptember 3. és 8. között az I. Internacionálé (hivatalosan: Nemzetközi Munkásszövetség) első kongresszusán határozatot fogadtak el a nők hivatásszerű munkavégzéséről. Ez a határozat annak az évezredes sztereotípiának kívánt véget vetni, amely szerint a nők helye kizárólag otthon van.

Szavazati jogot biztosítottak a nőknek

Az 1899. július 14-én kezdődő II. Internacionálé alakuló közgyűlésén ismét napirendre került a téma: Clara Zetkin beszédében hirdette a nők jogát a munkához, az anyák és gyerekek védelmét és a nők széles körű részvételét az országos és nemzetközi eseményekben. A II. Internacionálé VIII. kongresszusán 1910. augusztus 28. és szeptember 3. között határoztak arról, hogy a nők választójogának kivívása érdekében nemzetközi jelleggel nőnapot tartanak. A határozatot a kongresszus elfogadta, de a megemlékezés pontos dátumáról nem született döntés. 1911. március 19-én Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban tartották meg a világon először a nemzetközi nőnapot. 1917. március 8-án (a Julianus naptár szerint február 23-án, azaz: február utolsó vasárnapján) Oroszországban nők tüntettek kenyérért és békéért. Négy nappal később – nem közvetlenül ennek a tüntetésnek a hatására – II. Miklós cár lemondott, s polgári kormány alakult, amely szavazójogot biztosított a nőknek. Ezzel vált véglegessé a nőnap dátuma is, amely a világ legtöbb országában március 8-a.