Húszéves a csíkszeredai Kosz Szilveszter Néptánccsoport

Kosz Szilveszter egykori táncmester emlékére alapította 1996-ban fia, ifj. Kosz Szilveszter a csoportot, mintegy tisztelegve édesapja munkássága előtt. Ugyanakkor fontosnak tartotta, hogy azt a hagyatékot, amelyet Kosz Szilveszter ráhagyott, adja tovább a következő generációknak. „A csoportra az igény már korábban megvolt, aztán édesapám halála után meg is alapítottam a volt Ady Endre Általános Iskolában, és eldöntöttem, hogy a Kosz Szilveszter nevét veszi fel a tánccsoport. Ekkor mintegy száz 1-4. osztályos gyerekkel kezdtük, nagy volt az igény a tánctanulásra” – elevenítette fel a kezdeteket a csoport vezetője. Míg kezdetben az iskola tornatermében tartották a próbákat, egy idő után a csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házának egyik termébe költöztek át. Elsősorban a helyi táncok elsajátítására fektetik a hangsúlyt.

A Kosz Szilveszter Néptánccsoport tagjai:
Ifjúsági csoport: Andrási Csaba, Mihók Attila, Szőcs Róbert, Küsmödi Roland, Pui Tamás, Lajos Alpár, Márton Beáta, Szőcs Emese, Torday Kitti, Leac Küsmödi Mercédesz, Kosztándi Emese Boróka, Farkas Bernadett, Kerekes Angyalka, Tamási Renáta, Szőcs Katalin, Bálint Anna. Koreográfus ifj. Kosz Szilveszter, táncoktató, Kosz Szilárd.
Nagy Imre Általános Iskola, V. osztály: Bakó Boglárka, Bartalis Gyöngyvér-Krisztina, Ladó Viktória, Marucza Rebeka, Simon Nóra-Tamara, Varga Abigél, Csóg István-Csaba, Darvas Patrik-Loránd, Demeter Krisztián, Erős Balázs, Ráduly Zsombor, Szász Botond.
Nagy Imre Általános Iskola, I. osztály: Ambrus Dávid, Antal-Sebestyén Ákos, Bogos Balázs, Csiki Péter, Erős Ádám, Farkas Ágnes, Forró Krisztina, Györfi Ákos, Incze Máté, Kelemen Ákos, Kis Nóra, László Anna Fruzsina, László Dávid, Lipeczky Alpár Zsombor, Pályi Emőke, Péter Barbara, Portik Dorottya, Salamon Nóra, Simon Kincső Mária, Sipos Hanna, Tamás Márton, Tankó Eduárd, Vas Krisztina, Veress István, Boda Eszter, Ola Dóra.

Fesztivál és tábor

A néptánccsoportnak saját fesztiválja is van Csíkszeredában, a Kosz Szilveszter Gyermek- és Ifjúsági Néptáncfesztivált az utóbbi években a Csíkszeredai Városnapok keretében tartják. Ugyanakkor minden évben a gyimesi Récepatakán táborozik a csoport, külön színpaduk is van ott. A táborok utolsó két napjára a gyerekek szüleit is kihívják, közös kosarasbálokat tartanak, így egy összeforrott közösség alakult ki az évek során. Fellépnek az Ezer Székely Leány Találkozón is, innen egy alkalommal hiányoztak csupán, akkor is „igazoltan”, ugyanis Magyarországon volt fellépésük. Évek óta kapcsolatban vannak a magyarországi pápai, celdömörki, szabadkígyósi, az utóbbi években pedig a gyulai néptánccsoportokkal, kölcsönösen meg is szokták egymást látogatni, tanulják, tanítják egymás táncait. A testvércsoportok a február végén a húszéves fennállás alkalmából tartott emlékműsorra is eljöttek. „Főleg a kapcsolatokat és a jóbarátokat kell megemlítenem, mert anélkül nem működne. A zenészeim nagyon jó barátaim, sokat jönnek, segítenek, főleg előadásokkor, első hívásra érkeznek. Élőzenekarral teljesen más a tánc, a nagyobb előadásainkon ragaszkodunk az élő zenéhez. A kapcsolataink jók. Édesapám régi, még életben levő tanítványaival összetartunk, össze is dolgozunk. Rákosról Fodor Csaba, Szenttamásról Bíró Ferenc, Kászonokból Tíma Magdolna, a felsőloki néptánccsoporttal és még másokkal” – magyarázta a csoportvezető.

Belenőtt a táncba

Ifj. Kosz Szilveszter óvodás korában kezdett el táncolni. Minden táncpróbára elkísérte édesapját, figyelte, hogy a nagyobbak hogyan táncolnak. „Az akkori KISZ néptánccsoportját édesapám tanította. Egy érdekes felcsíki táncot tanultak épp, abban volt egy szólótánc, amelyet egy idősebb bácsi táncolt, és ő lebetegedett. Akkor én jelentkeztem, hogy eltáncolom, édesapám kérdezte hogyan, mivel soha nem táncoltam. Rávették a diákok, hogy engedje meg, és én eleitől a végéig eltáncoltam a szólótáncot. Azóta táncos vagyok. Utána a pionírháznál táncoltam, édesapám több együttesébe, a líceumban is, majd a Hargita együttesbe tizedikes koromtól, amíg átalakult profi együttesé. De azután is folytattam, amit lehet, csinálom” – mesélte.

Megszerettetni a táncot

Kérdésünkre, hogy milyen visszatekinteni az elmúlt húsz esztendőre, elmondta, szép dolog azt látni, hogy az első rend diákok, akikkel indította a csoportot, már felnőttek, „kinőttek” a csoportból, de még mindig visszajárnak – az emlékműsoron is – táncolni, hogy szeretik a táncot. „Nem engem, a táncot. Mert bizonyos fokon nem kell engem nagyon szeressenek, mert én szigorú ember vagyok, szigorúan is veszem a dolgot. Ezt meg is említették a húszéves találkozón, de ez nem baj, mert közben kell a szigor. Az a legfontosabb, hogy a gyerekek szeressék meg a táncot. Nem baj, ha csak egy évet jár is valaki a csoportba, de ha elmegy egy mulatságba, fel tud állni táncolni, és nem nyomja a fenekét a padon. És ez a miénk, a szokásainkat mi kell megtartsuk.”

A Kosz családban apáról fiúra szállt a tudás, a tánc szeretete. Ifj. Kosz Szilveszter két fia is besegít a tánctanításba, apjuk reméli, továbbra is fogják csinálni. „Én is édesapámtól tanultam, ők is tőlem. Főleg kitartás kell ehhez. Mert ebből pénzt nem lehet várni, soha nem is ezért csináltuk. Az oktatásért sem kértünk el pénzt. Mi ezt próbáljuk csinálni, és azon a vonalon próbálunk maradni, amit édesapám, Kosz Szilveszter gyűjtött és színpadra alkalmazott. Ebből nem térünk ki, ezt visszük tovább, tanítjuk. Én is, és remélem, majd a fiaim is.”

Id. Kosz Szilveszter
id. Kosz Szilveszter (Csíkrákos, 1933. december 20. – Csíkszereda, 1996. október 30.)
Táncmester, koreográfus. 1957-ben a marosvásárhelyi Állami Székely Népi Együttes tagja volt. 1959-1970 között a csíkszeredai rajoni kultúrház táncmestereként tevékenykedett. 1958-ban megalakította az első néptánccsoportot, a Hargita együttes alapját képező rajoni kultúrház együttesét. Ez az együttes számos országos díjat nyert. Gyűjtötte a felcsíki, alcsíki menasági, kászoni és gyimesi néptáncokat és népdalokat, számos néptánccsoportot tanított vállalatoknál, üzemeknél, kisipari szövetkezeteknél. 1970-1973 között a megyei szaktanács kulturális szakirányítója volt, itt is saját tánccsoportot alakított, és a falvak, községek tánccsoportjainak működését segítette, irányította. 1973-1977 között ifjúsági kulturális szakirányító volt a KISZ-nél. 1977-1985 között a Pionírház táncmestere volt, megalakította a gyermektánccsoportot, amely csoport számos országos díjat nyert. Emlékére alapították a Kosz Szilvester Gyermeknéptánc-csoportot. (forrás: Kájoni János Megyei Könyvtár).