Sokba kerülhet a kíváncsiság: munkaadóként vigyáznunk kell, mire kérdezünk rá az állásinterjún

Ennek ellenére az interjú olyan veszélyeket rejt magában, amelyeket a munkáltató szempontjából nem lehet elhanyagolni, senki sem szeretne „katasztrófát” egy gyakran informális beszélgetés következtében.

A feltárt információk valódiságát illetően szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy az alulírott nem az abszolút igazság birtokosa, az elemzéseket a cikk írásakor hatályos jogszabályok alapján végzi, ami nagyon fontos, figyelembe véve azt a tényt, hogy Romániában a jogszabályokat rendkívül gyakran változtatják. Ebből a szempontból fontos megemlíteni, hogy a joggyakorlat sokszor nemcsak a törvényt, hanem a jogi logikát is megsérti. A fentieket figyelembe véve szeretném összefoglalni az állásinterjú törvényes vonatkozásait a magánszektorban a Munka Törvénykönyve, a megkülönböztetés minden formájának megelőzéséről és szankcionálásáról szóló, 2000-ből származó, 137-es számú kormányrendelet, valamint a nők és férfiak közötti esélyegyenlőségről szóló, 202/2002. számú törvény alapján.

genetikai tulajdonságok, nem, szexuális irányultság, életkor, fogyatékosság, krónikus, nem fertőző betegség, HIV-fertőzés, politikai hovatartozás, családi helyzet vagy felelősség, szakszervezeti tagság vagy tevékenység, illetve hátrányos helyzetű kategóriába tartozási alapon megsérteni. A 137/2000-es kormányrendelet és a 202/2002-es számú törvény egyaránt rendelkezik erre vonatkozóan, így kijelenthetjük, hogy a Munka Törvénykönyvének rendelkezései gyakorlatilag feleslegesek ebben a tekintetben, mivel a diszkriminációra vonatkozó konkrét jogszabályok annyira konkrétak és mindent átfogóak.

A 137/2000-es kormányrendelet bünteti a hátrányos megkülönböztetést a gazdasági tevékenység és a foglalkoztatás terén, arra kötelezve a munkáltatókat, hogy ne alkalmazzanak hátrányos megkülönböztetést többek között a munkaviszony megkötésekor, felfüggesztésekor, módosításakor vagy megszüntetésekor egy bizonyos faji, nemzetiségi, etnikai hovatartozás, vallás, társadalmi kategória vagy hátrányos helyzetű kategória alapján, meggyőződés, életkor, nem vagy szexuális irányultság miatt. Hasonlóképpen, a 202/2002. számú törvény arra kötelezi a munkáltatókat, hogy hagyják figyelmen kívül, hogy az adott személy kíván-e családot alapítani vagy sem.

A jogszabály 10. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy

(a várandós vagy szoptató nők számára a munka jellege vagy sajátos körülményei miatt tiltott munkák mentesülnek e rendelkezések alól). E jogi rendelkezések megsértése 3 000 és 10 000 lej közötti szabálysértési szankciót von maga után, ha az nem minősül bűncselekménynek.

Panasz lehet a vége

Ennek következtében az interjú során az olyan gyakorlatokat, mint a terhességi teszt bemutatása vagy elvégzése, illetve a családi életre, a vallásra, a szexuális irányultságra vagy a politikai hovatartozásra vonatkozó tervekkel kapcsolatos kérdéseket a munkavállaló úgy értelmezheti, hogy túlmutatnak a szakmaiságon, még akkor is, ha a munkáltató ezeket a kíváncsiság megnyilvánulásának tekinti, vagy a munkavállalókkal, jövőbeli alkalmazottakkal való személyes kapcsolatok kiépítését célozza. Ezért nem tudunk ilyen jellegű megnyilvánulást javasolni az interjú során annak érdekében, hogy elkerüljük az esetleges panasszal járó kellemetlenségeket.

Fazakas László, ügyvéd

A cikk lapcsaládunk munkaközvetítő portálján, a Jóállás.ro oldalon jelent meg először.