Hetven-nyolcvan tehén legel mostantól a Székelyudvarhely határában lévő katonaság mögött elterülő mezőn, ezek közül ötvenen ott is alszanak, a többit pedig hazahajtják gazdáikhoz estére – magyarázta Majlet Gábor, a marhák őrzésével megbízott pásztor segédje. Mint elmondta, bár reggel zuhogott az eső, a gazdáknak nem volt mit tenniük, ki kellett jönniük a mezőre felszerelni az esztenát: egyrészt már fogytán volt az otthoni takarmány, másfelől a pásztorral megkötött, az állatok őrzéséről szóló szerződés május elején életbe lépett. „Jó részen kaptunk legelőt idén, hiszen viszonylag messze van az erdő, ide nem járnak be a vadállatok, amelyek a tehéncsordát gyérítenék. Ugyanakkor a marhákat ritkábban támadják meg a vadak, inkább a juhok vannak veszélyben” – értékelte az idei helyzetet Majlet.

Majlet Gábor kifejtette, a májusi fű pótolhatatlan a teheneknek, hiszen ezt fogyasztva a mostani 15–16 liter tej helyett egy hét múlva már napi 25–30-at is adhatnak, ezt a helyi csarnoknál adják le a tulajdonosok. „Májusban és júniusban jó minőségű fű nő a legelőkön, de júliustól fokozatosan romlani kezd a szárazság miatt. Jó években, ha ősszel esik az eső, akkor lesz megfelelő sarjú, amely ugyancsak serkenti az állatok tejtermelését. Ilyenkor azt szoktuk mondani, hogy kétszer volt május” – fogalmazott Majlet. A gazdák véleménye a fű növekedésével kapcsolatban eltérő, hiszen néhányan azt mondják, még mindig nem elég nagy, mivel az áprilisi hidegben nem tudott megfelelően nőni. Ugyanakkor mindannyian bizakodók az idei legeltetést illetően.

Helyszínre érkezésünkkor nagyjából tizenkét gazda dolgozott a fémből készült itatóvályúk elhelyezésén, amelyeket a téli időszakra elvittek a legelőkről, nehogy tolvajok kezébe kerüljenek. Ezeket egyúttal fel is javították, szükség szerint meghegesztették, újracsiszolták. A kalákában dolgozók lovas szekérrel hordtak hatalmas betonlapokat a legelőn található itatókhoz, ezzel próbálták vízszintbe helyezni azokat. „Ez még csak a munka egy része: a forrásvizet el kell vezetnünk a patakhoz, különben nagy lesz a sár a környéken” – magyarázta id. Kovács Sándor, a gazdák egyike. Mint mondta, idén kerítést is kell építeniük azokon a részeken, ahol a jószágok be tudnak menni az erdőbe, hiszen ezt törvény írja elő. A szentimrei gazdák szövetsége villanypásztort vásárolt, amelyből könnyebb volt kialakítani a kosarat, ahol az állatok is nagyobb biztonságban vannak éjszaka. Ezenkívül összerakták azt a két kunyhót is, amelyek a főpásztor és három segédje otthonául szolgálnak az idei szezonban. „Igaz, hogy reggel még esett az eső, de muszáj volt elkezdenünk a munkálatokat, mivel fontos, hogy kijárhassanak a tehenek a legelőre. Egy nap nem lesz elég ahhoz, hogy mindent befejezzünk, így még legalább kétszer kalákát kell szerveznünk az elkövetkezőkben. Ezeket csak hétvégére tudjuk időzíteni, hiszen a gazdák többsége máskor a munkahelyén dolgozik” – mutatott rá Kovács.

Az elkövetkezőkben fel fogják javítani azokat a kerítéseket, amelyek azon a részen találhatók, ahol az állatokat hajtják a mezőre, illetve haza a gazdáikhoz – hangsúlyozta, hozzátéve, ahol szükséges, ott kertelni fognak. Ennek fontosságát Majlet Gábor is megerősítette, aki elmondta, hogy időnként adódnak konfliktusok abból, ha néhány állat betéved a magánterületekre, megtapossa a veteményest vagy az ottani fűből eszik. „Tény, hogy az elmúlt években sokat nőtt Udvarhely, több ház is épült a városhatárban, így pedig közel kerültek a lakók az esztenához, ami néha kellemetlen helyzeteket szül. Ugyanakkor mindannyiunk célja az, hogy az ilyen eseteket minimálisra csökkentsük. El kell férnünk egymás mellett” – magyarázta a Majlet.