Sok esetben fordítva ülünk a lovon

Sok esetben fordítva ülünk a lovon

Ambrus Tibor: elengedhetetlen a nép, a civil szféra és a politikum közötti párbeszéd

Fotó: László Ildikó

Székelyként hallgatni is rossz, hát még leírni: Székelyföld tényleg csak akkor lesz sikeres, ha annak lakói több energiát fektetnek mindennapi munkájukba. Ambrus Tibor egyetemi oktató tűpontos korrajzot villantott rólunk, székelyekről.

Kozán István

2024. április 26., 07:592024. április 26., 07:59

Illene megsértődnünk – ebben ugyanis jók vagyunk – Ambrus Tibor magyarországi egyetemi oktató és szervezetfejlesztő „okoskodásaitól”, de ha meghallgatjuk gondolatait, rájöhetünk, hogy valóban rólunk beszél. Mentségére szóljon, hogy több mint húsz éve dolgozik Székelyföldön, ezért érdemes fontolóra venni gondolatait.

– Székelyföldön nem hiába vagyunk büszkék arra, hogy a Trianont követő száz év alatt is megtartottuk nyelvünket és kultúránkat – vagyis nem jött össze a tervezett beolvasztási kísérlet. Ezzel együtt azonban mintha nem tudnánk kilépni ebből az elutasító szerepből: eltolunk magunktól szinte mindent, ami nem székely és nem magyar. Képtelenek lennénk a változásra?

– A felsejlő sikertelenség arra vezethető vissza, hogy az emberek nem nagyon akarnak változni – nyilván szó sincs általánosításról. Azonban mindannyian tudjuk, hogy változás nélkül nincs siker.

Ha a mindennapjainkban is előrébb akarunk lépni, akkor alkalmazkodnunk kell a változásokhoz, illetve akarnunk kell a változást.

Én úgy látom – és ezért sokan haragszanak, ha el is mondom –, hogy mindez a kényelem kérdése. Mert ha picit másként végeznénk a ránk bízott feladatot, akkor ahhoz több energiát kellene befektetnünk, ezt pedig nem akarjuk. Ugyanígy járt a térség a nyelvtanulással is:

mivel enklávéban, egy zárványban él a székelység, ezért sokan úgy érzik, nem kell idegen nyelvet beszélni, bőven elég a magyar.

Ha viszont kilépünk ebből a környezetből, azonnal hátrányba kerülünk, hiszen képtelenek leszünk megértetnünk magunkat. Ezzel szemben csak egy példát hozok fel: Hollandiában is tagozódott a társadalom, évszázadokon át háborúztak egymással a nyugati népek az ország területén, mégis az emberek a holland mellett németet és angolt is beszélnek.

Visszatérve Székelyföldre: a trianoni buta döntést és politikai helyzetet átfordították a mindennapi életre, aminek az lett az eredménye, hogy a politika haragudott és még mindig haragszik Trianonra és egyáltalán mindenre, a nép pedig azt fogadja el, amire a politika őt „tanította”. Holott a történelmi tényeket tudomásul kell venni, túl kell lépni rajtuk, úgysem lehet rajtuk változtatni, inkább arra kell törekedni, hogy én, mint egyén a legjobb legyek és a legtöbbet adjam a környezetemnek. Na, ezen érdemes gondolkodni, és ez az a gondolkodás, amit én egy kissé hiányolok. Természetesen nem mindenkinél, mert akik így gondolkodnak, azok a sikeresek.

Az évek során épp azt tapasztalom Székelyföldön, hogy aki akar és előre megy, az sikeressé is válik.

Aki viszont nem akar, az panaszkodik, hogy „le vagyunk maradva, szegények vagyunk”. A jólét továbbra is a letett munkával arányos.

– Világos: attól, hogy Székelyföld lakossága továbbra is egy zártabb közösséget alkot, az még egyáltalán nem kellene a viszonylagos szegénységgel párosuljon.

– Hát persze. Nézze meg Svájcot, ahol kantoni berendezkedés van, önállóan élnek, mindenről népszavazást tartanak, mégsem szegény egyik ilyen földrajzi terület sem. És itt újra a nyelvismeret kérdése jön elő:

Svájcban szinte mindenki beszél németül, franciául és olaszul, így nem nehézség az ország bármely régiójában érvényesülni.

Ez azért alakult így a történelem folyamán, mert szükségszerűség volt a nyelvismeret, és nem zárkóztak el ettől. Most pedig ismét visszakanyarodva: oda értünk el, hogy egy bolti eladó nem tudja elvégezni a munkáját, ha nem beszéli a román nyelvet. Ezt azonban az évek folyamán nem akarták észrevenni, helyette inkább a panaszkodás maradt. A nyelvismeret hiánya mellett azt is el kellene érni, hogy a fiatalok, akik elmennek dolgozni külföldre, valahogy jöjjenek vissza, hazahozva az ott szerzett tudást. A magyar gazdaság is attól indult be, hogy az ipari forradalom idején nyugatra vándorolt munkások jó része hazajött – mert volt jövőképük.

– A hiányos nyelvtudással és a nem megfelelő nyitottsággal valóban kezdenünk kell valamit. No, de kinek a feladata felhívni mindezekre a veszélyekre a figyelmet? Mintha kikoptak volna a jelzőrendszereink.

– Elméletileg nagyon sok jelzőrendszer létezik, ám azok valóban megkoptak, illetve kikoptak. A civil társadalmat gondolom amúgy egy nagyon komoly jelzőrendszernek: tele vagyunk különböző szövetségekkel, azok azonban csak önmagukat látják. Tulajdonképpen önmagukba fáradnak bele. A jelzőrendszerek irányítása a politika oldaláról jön, holott pont fordítva kellene legyen: a szövetségeknek kellene a politikát utasítaniuk, hogy mire van szükség. Ha az ember elmegy mondjuk Németországba, ott azt tapasztalja, hogy a vállalkozók szövetsége minden szinten hatalmas és erős szervezet, mert ő képviseli a vállalkozókat, rajtuk keresztül pedig az alkalmazottakat.

korábban írtuk

Jó tudni: a vagyonnal nem jár együtt tudás
Jó tudni: a vagyonnal nem jár együtt tudás

A messziről jött ember azt mond, amit akar. A magyarországi Ambrus Tibor egyetemi oktatóra, szervezetfejlesztési szakemberre azonban érdemes odafigyelnünk, mert két évtizede jár-kel a székelyek között, a tapasztalata pedig görbe tükör lehet számunkra.

Nálunk azonban pont fordítva van,

a vállalkozói egyesületek, az inkubátorházak, amelyek erőt tudnának felmutatni, azok mind a politika pénzéből élnek, saját pénzük nincs. Mi több, ezeknek a szövetségeknek a vezetői sok esetben benne vannak a politikában is. Ez egy tudathasadásos állapotot eredményez, hiszen „kicsit itt is vagyok és ott is vagyok”.

Választások esetében ez különösen hangsúlyos kérdés, hiszen a választópolgárnak is jól kell járnia, akárcsak a politikusnak. Ez azonban nehéz.

– A lehető legjobb irányba kanyarodott a beszélgetésünk, hiszen idén Romániában négy választást is tartanak. Hogyan lehet ezen a szkizofrén állapoton változtatni?

– Csakis párbeszéddel. A politikának nem szabad éreztetnie, hogy hatalomban van, azt azonban igen, hogy szüksége van a párbeszédre. Van, ahol ez megvan, máshol azonban hiányzik. Mondok egy példát. Geréb László székelyudvarhelyi közgazdász kollégámmal az önkormányzati működésről írtunk egy szakkönyvet, az abban leírtakról előadást is tartottunk. Előadásunkat arra építettük fel, hogy hogyan kell jól „csinálni” az önkormányzati menedzsmentet. Utólag be kell vallanunk: nem volt akkora érdeklődés, mint amire előzetesen számítottunk.

korábban írtuk

Nagy baj van, ha a politikus istennek képzeli magát
Nagy baj van, ha a politikus istennek képzeli magát

Egy képzésen az egyik vezető politikus arról mesélt, hogy tulajdonképpen a politikus az isten. Utána következett Ambrus Tibor egyetemi oktató előadása, akinek el kellett magyaráznia, hogy a nép az isten. Ennyire eltérően látjuk a világot.

Tisztázni kell, hogy

a politikus a nép megbízásából gyakorolja a hatalmat; itt azonban sok esetben fordítva ülünk a lovon, vagyis a népet csak akkor kérdezzük meg, amikor választás van.

Nem rossz szándékból van mindez, sokkal inkább azért, mert ehhez vannak hozzászokva.

– Ezt a témát nem engedem el. Miért alakult ez így?

– Ennek történelmi hagyománya van, és onnan eredeztethető, hogy a székely egy katonai nép. Több tanulmány bizonyítja a székelység fejlődéséről, hogy a vezető iránti tisztelet és annak elfogadása mindig az első helyen volt és van, a fejlesztés és a fejlődés azonban az utolsó helyen. Vagyis előbb kell megfelelnem a hatalomnak és majd a végén fejlődők – esetleg.

Ez benne van a néplélekben: a hatalom majd megmondja, hogy mit kell csinálni.

Nyitok egy zárójelt, és Ön majd kihámozza, hogy felhasználja a példámat, vagy sem. Ugyancsak Geréb Lászlóval voltunk egy nagyobb lélegzetű romániai magyar politikai eseményen Marosvásárhelyen. Három felvonás volt: az első a vezető beszéde, a második a lehívható pályázati lehetőségek bemutatása, a harmadik pedig az önkormányzatok vezetéséről szólt. Az első résznél tele volt a terem, mert mindenki kezet akart fogni a csúcsvezetővel; a pályázati blokknál a terem telítettsége már csak hetven százalékos volt (a többiek kiosontak a teremből); a tudás átadásának, az önkormányzatok vezetésének a kérdése a kezdetben jelenlévők mindössze harminc százalékát érdekelte.

Mielőtt bárki megkövezne, engedje meg, hogy jelezzem: én nem hordom a bölcsek kövét, én csak azt tudom elmondani, amit húsz év alatt Székelyföldön tapasztalok. Az az egyetlen előnyöm van, hogy kívülről jobban látom a dolgokat. Kétségtelenül

látszik a fejlődés, de a kényelem miatt ez nagyon lassan megy.

És kulcskérdés, hogy továbbra sem tudjuk megteremteni a feltételeket arra, hogy visszahozzuk, hazacsábítsuk a külföldre elvándorolt embereket.

– Ha a politikai pártoknak csak arra van szükségük, hogy elnyerjék a választók szavazatait, akkor tulajdonképpen nincs itt semmi új, a történelem csak ismétli önmagát.

– A politikum túlzottan el van foglalva önmagával, amit én valahol megértek. De ha a civil szervezetek felnőnének ahhoz a gondolkodáshoz, hogy ne csak pénzt kérjenek, hanem próbáljanak valamit le is tenni, ami mindenkinek jó, akkor talán jobb lenne az eredmény. Valahogy az értelmiség, a nép és a politikum között nincs meg az egymásba kapaszkodás. Beszéltünk már az elején arról, hogy a székelység magára maradt a zárványában.

Most kellene elkezdődnie a három réteg – a nép, a civil szervezetek és politikum – közös gondolkodásának.

Ezt látom én, de az is lehet, hogy tévedek.

korábban írtuk

Ambrus Tibor: amikor egy új polgármester belép a hatalomba, azt hiszi, hogy a tudást is megkapta hozzá
Ambrus Tibor: amikor egy új polgármester belép a hatalomba, azt hiszi, hogy a tudást is megkapta hozzá

Óriási probléma Székelyföld-szerte, hogy a tisztséget nyert polgármesterek többsége azt hiszi, a frissen ráruházott hatalommal együtt tudást is kapott, holott ez koránt sincs így – véli Ambrus Tibor egyetemi oktató. Megoldási javaslatokat is ismertetett.

Ugyanakkor államférfiakra van szükség, azaz olyan politikusokra, akik úgy dolgoznak, hogy még két generációval utánuk is legyen haszna az ő munkájuknak. Nyilván megvan annak a veszélye, hogy ebbe belebuknak, mert lassan látszik meg a munkájuk – lásd az egészségügyben vagy az oktatásban lassan végbemenő változásokat. Nem hiába nem mernek ezekhez a szakterületekhez hozzányúlni, mert az ezekbe a területekbe beépített pénzek és energiák nagyon lassan térülnek meg. Egy ciklus alatt csak a pénz megy el, de még haszon nincs. Viszont az ilyen reformoknak köszönhetően az emberek tovább tudnak dolgozni, később halnak meg, és hosszútávon nagyobb lesz a hozzáadott értékük. Tehát

Székelyföldön is azokat a politikusokat kell keresni, akik úgy gondolkodnak, hogy mi lesz itt 10 vagy 20 év múlva.

Amúgy az államférfihez képest a mindennapi politikus csak azt nézi, hogy megnyerje a következő választást, ezért csak keveset tud adni a népnek.

2 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 26., vasárnap

Munkagép alá szorult egy férfi

Mezőgazdasági munkagép alá szorult egy férfi a Maros megyei Marossolymoson vasárnap este – értesít a Maros megyei tűzoltóság sajtóosztálya.

Munkagép alá szorult egy férfi
Munkagép alá szorult egy férfi
2024. május 26., vasárnap

Munkagép alá szorult egy férfi

2024. május 26., vasárnap

Egy osztálynyival több magyar nyolcadikos végez idén Maros megyében

Idén még több magyar nyolcadikos végez Maros megyében, mint az elmúlt évben, viszont jóval kevesebb német tannyelvű diák készülhet középiskolába – bizonyítják a Maros megyei tanfelügyelőség adatai.

Egy osztálynyival több magyar nyolcadikos végez idén Maros megyében
2024. május 26., vasárnap

A Z generáció nem igazán köszön, nem olvas, nem túlórázik, hamar lelép

Minden demográfiai csoportra kiterjedő előadást tartott Sepsiszentgyörgyön az MCC szervezésében Guld Ádám médiakutató a minap. Az egyetemi oktató a mai fiatalok magatartásának és a digitalizációnak az összefüggéseire is ráirányította a figyelmet.

A Z generáció nem igazán köszön, nem olvas, nem túlórázik, hamar lelép
2024. május 26., vasárnap

Fülöp Zoltán: a szívem a tiétek volt, s marad

Fülöp Zoltán kiváló színművész 70. születésnapját ünnepelték május 25-én Csíkszeredában, a Csíki Játékszín előterében. Mindenki tisztelt Fülese szerint tíz százalék tehetség és kilencven százalék munka teszi a jó színészt.

Fülöp Zoltán: a szívem a tiétek volt, s marad
2024. május 26., vasárnap

Háromszázötvenöt térfigyelő kamerát szerelnek fel Székelyudvarhelyen

Lakótelepekre, városbejáratokhoz, parkokba, parkolókba is kerül térfigyelő kamera Székelyudvarhelyen. A 355 különböző típusú térfigyelő kamera révén növekedhet majd a közbiztonság, csökkenhet a bűncselekmények száma.

Háromszázötvenöt térfigyelő kamerát szerelnek fel Székelyudvarhelyen
2024. május 25., szombat

Nem a legjobb az idei akácméztermés

Csak közepes mennyiségű az idei akácméz-termés. A méhészek ugyanakkor attól tartanak, hogy a termés nagybani felvásárlási ára olyan alacsony lesz, hogy nem fogja megérni nekik értékesíteni az akácmézet.

Nem a legjobb az idei akácméztermés
Nem a legjobb az idei akácméztermés
2024. május 25., szombat

Nem a legjobb az idei akácméztermés

2024. május 25., szombat

Ezekre figyeljenek hétfőn az Erőss Zsolt Aréna környékén

Az FK Csíkszereda – Bukaresti Dinamo hétfői osztályozómeccsére érkező vendégszurkolók felügyeletét a marosvásárhelyi csendőrség regionális parancsnoksága látja el. Mindemellett a csíkszeredai városházának is vannak feladatai.

Ezekre figyeljenek hétfőn az Erőss Zsolt Aréna környékén
2024. május 25., szombat

Hármat ugyan kilőttek, de maradtak még medvék Csíksomlyón

Több Ro-Alert vészhelyzeti üzenetet is kaptak a csíkszeredaiak pénteken este és szombatra virradóan a medvék miatt.

Hármat ugyan kilőttek, de maradtak még medvék Csíksomlyón
2024. május 25., szombat

Folytatódik a lomtalanítás Marosvásárhelyen!

Az akció június 5-ig tart, és felváltva gyűjtenek a város különböző területein.

Folytatódik a lomtalanítás Marosvásárhelyen!
2024. május 24., péntek

Internet nélkül maradt számos Telekom- és Nextgen-ügyfél

Technikai problémák adódtak a Telekom Romania szolgáltatónál, emiatt pedig nem működik megfelelően az internetszolgáltatás. A szolgáltató bejegyzése szerint már dolgoznak a megoldáson.

Internet nélkül maradt számos Telekom- és Nextgen-ügyfél
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik,
rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik, rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!