Nagy baj van, ha a politikus istennek képzeli magát

A vezetőknek kell mutatniuk az irányt. A változás motorja a cégvezető, a polgármester vagy éppen a megyeitanács-elnök kell legyen •  Fotó: Borbély Fanni

A vezetőknek kell mutatniuk az irányt. A változás motorja a cégvezető, a polgármester vagy éppen a megyeitanács-elnök kell legyen

Fotó: Borbély Fanni

Egy képzésen az egyik vezető politikus arról mesélt, hogy tulajdonképpen a politikus az isten. Utána következett Ambrus Tibor egyetemi oktató előadása, akinek el kellett magyaráznia, hogy a nép az isten. Ennyire eltérően látjuk a világot.

Kozán István

2023. december 08., 08:042023. december 08., 08:04

A változásmenedzsment témájában kerestük fel Ambrus Tibor és Tankó László szervezetfejlesztőket, akikkel a romániai magyar cégek és intézmények progresszív és retrográd gondolkodásmódjáról beszélgettünk. Az interjú előtt gyorsan tisztázzunk három fogalmat. A progresszivizmus egy politikai ideológia, aminek célja a társadalom javítása és fejlesztése különböző lépéseken keresztül. Ezzel szemben a retrográd egy régebbi állapot felé haladó, a múlt vagy múltbeli helyzet felé mutató gondolkodás. Változásmenedzsmentnek nevezzük azoknak a folyamatoknak, eszközöknek, technikáknak az összességét, amelyek a változások kezelését segítik a legjobb végeredmény elérésére érdekében.

– Miért ódzkodunk a változásoktól?

– Ambrus Tibor: Azért, mert lusták vagyunk. Minden változáshoz energia kell, a változáshoz ki kell lépnünk a komfortzónánkból.

Idézet
A változás mindig tanulással jár, a tanulás viszont erőbefektetés, ami elveszi az időt a szórakozástól, a szabadidőtől, a kocsmázásoktól – ezt azonban nem igazán áldozzuk fel.

Ha egy szervezetet nézünk, akkor a változás motorja a cégvezető, a polgármester vagy éppen a megyeitanács-elnök kell legyen. De ha fentről nem érzékeljük a változást, akkor nincs, ami „lemenjen” a szervezet alsóbb szintjeire. Ha a szülők a telefonjaikat nyomkodják esténként – mondjuk vacsora közben – ahelyett, hogy a gyerekekkel beszélgetnének, akkor a gyerekek is a telefonjaikat fogják bogarászni. Ha viszont az asztalnál okos dolgokról beszélgetnek, akkor a progresszív gondolkodás irányába indulnak el, és ezt a gondolkodást a gyerekek is át fogják venni.

Ambrus Tibor egyetemi oktató két évtizede dolgozik székelyföldi cégekkel, intézményekkel •  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Ambrus Tibor egyetemi oktató két évtizede dolgozik székelyföldi cégekkel, intézményekkel

Fotó: Borbély Fanni

– Mik a jelei annak, hogy egy vállalkozás kezd eltolódni a retrográd gondolkodás fele?

– Tankó László: Ha egy cég rutinszerűen dolgozik, az már retrográd. Egy cégvezető balesetet szenvedett, ezért egy jó ideig nem tudott jelen lenni a vállalkozás mindennapjaiban. Fel is tette nekünk a kérdést:

Idézet
vajon milyen hatással lesz az alkalmazottjaira az, ha nem látják őt bent dolgozni, telefonálni, e-maileket írni.

A progresszív gondolkodás tehát jövőképekben, távlatokban gondolkodik, nincs olyan látványos formája, hogy napi szinten az alkalmazottak előtt mutatkozom, az irodában, a telephelyen fel-alá járkálva gondterhelten telefonálok. Ha leragadunk az operativitásban, az ügyintézésben, akkor időnk és energiánk sem lesz a nagyobb dolgokra. Mindezek mellett a kontrollmánia is megvan: „én akarom a cég ügyeit és embereit is birtokolni”.

– Hát igen, Székelyföldön kifejezetten jelen van a kontrollmánia.

A. T.: Igen, mert „mindent csak én tudok” – és ez teszi tönkre a cégeket. A székelyföldi vállalkozások életgörbéi sok esetben azt mutatják, hogy gödörben vannak, mert a rendszerváltás után kialakult egy fiatalokból álló garnitúra, akik mostanra már nyugdíj közeli korba értek, ők a sok feladatot már nem bírják.

Idézet
De nem is osztották le megfelelő módon, mert továbbra is hiszik, hogy ők kell legyenek mindennek a motorjai.

Ez öli meg a cégeket, és sajnos, ezek a típusú tulajdonosok nem is igazán vehetők rá arra, hogy változtassanak a több évtizedes módszereken. Amikor a változásra próbáljuk rávenni őket, hatalmas ellenállásban van részünk. Nem szép, de épp ezért mennek el a jó emberek külföldre, mint régen – azzal a különbséggel, hogy most már nem jönnek haza. Meg kell érteni: attól, hogy vezető vagyok, automatikusan nem leszek progresszív;

maradok retrográd, ha minden új gondolatot elutasítok.

T. L.: Minderre rátevődik az a típusú székely büszkeség, hogy „én most fogjak neki tanulni?”. Dolgoztunk olyan vállalkozóval, aki sorolta: „kezdetben egy személyben felültem a kamionra, elvezettem azt a lerakatba, onnan hoztam a téglát és én is adtam el”; ő volt tehát az árubeszerző, a sofőr, a számlázó, a marketinges, a pénzügyes. Ebben a tudatban ő mindent is csinált és mindent is jól csinált – addig a szintig.

Idézet
Na de az már progresszív gondolkodást jelent, amikor eljutunk oda, hogy minden szintet már nálunk felkészültebb alkalmazottnak kell vinnie – ennek a felismerése itt Székelyföldön nagyon nehéz.
•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

– Ez eddig rendben van, de az igazi kérdés, hogy a vezető megtalálja-e a jó szakembereket?

A. T.: Szent meggyőződésem, hogy vannak jól felkészült emberek, de a jó emberek csak jó céghez jönnek. Ha a vezető retrográd, akkor hiába jön jól felkészült ember, az előbb-utóbb úgyis elmegy – ez a színvonal süllyedésének a törvénye. Ugyanakkor azt a mentalitást is látni a cégeknél, hogy a régi alkalmazottakat meg kell becsülni, mert „rég ott vannak a cégnél”.

Idézet
Azért, mert régen van ott, még nem kell megbecsülni, csak akkor, ha valóban ő alkot is.

T. L.: A szervezet színvonalát mindig az első számú ember határozza meg. Nekünk épp ezért nagyon nagy figyelmet kell fektetnünk a tulajdonosra, amikor a cégét vizsgáljuk. Először őt kell megértenünk, hiszen ő látványosan felépített az évek alatt egy vállalkozást, és a mi szakmai munkánk után (amikor rávilágítunk az esetleges veszélyekre) egyik napról a másikra eltűnhet az a szenvedély, ami benne volt, és akár depresszióba is eshet. A második sorban lévő vezetőség, a középréteg sokkal nyitottabb a változásra, még a legnagyobb cégeknél is.

Idézet
Fontos tisztázni, hogy a progresszív tudás nem akadémiai tudást jelent, egyszerűen csak nyitottságot, bátorságot az újra.

Egy baráti társaságba például egy olyan embert is meghívok, akiről tudom, hogy nem fog egyetérteni velem – erre Székelyföldön még nem feltétlenül állunk készen. A nagyon szűk baráti környezetünkben is érzékelhetjük, hogy mennyire nehezen fogadjuk – ha egyáltalán fogadjuk –, ha a barátunk elmondja a véleményét a munkánkról, ami nem feltétlenül hízelgő ránk nézve.

– Itt már túl is léptünk vállalatvezetésen, hiszen társadalmi kérdéseket feszegetünk. Ennek talán az olvasó is örül.

A. T.: A cégek bele vannak ágyazva egy társadalomba, esetükben a székely társadalomba, ezek a cégvezetők pedig ennek a társadalomnak a részei.

Idézet
Ők azért olyanok, amilyenek, mert ilyen ez a társadalom: egy kissé a múltba révedő, nem feltétlenül a jövőbe tekintő.

Összejöveteleken tapasztaljuk, hogy az összegyűlt több tucatnyi cégvezető sok esetben a felmerülő problémát egyformán látja (visszamennek retrográdba), nem adnak egymásnak erőt a kitörésekre. Így a kis- és középvállalkozói szövetségek egy idő után elhalnak, mert mindenki a saját gondjától szenved, és nincs, aki elmondhatná a megoldásokat. Én ezt az egész helyzetet egy társadalmi problémaként értékelem. A már említett generációváltás mellett tulajdonképpen az lenne a másik alapprobléma, hogy ezen hogyan kellene változtatni. Hozzá kell tegyük, hogy a gazdasági környezet sem megy abba az irányba, ami változást feltételezne.

Mondok egy példát, aztán Önre bízom, hogy azt hogyan kezeli. Voltam nemrég egy előadáson – egy politikusképzésen –,

ahol az egyik vezető politikus felállt és arról mesélt, hogy a politikus az isten.

Utána következett az én előadásom, és el kellett magyaráznom, hogy a nép az isten – ennyire fordítva látjuk a világot. Ha a politikus azt képzeli magáról, hogy ő az isten, akkor ott nagyon nagy baj van. Nagy baj, ha nem az emberek fejlesztése a célkitűzés, hanem az a jó, ha nem képzett emberek vannak, mert akkor politikus mindig okos tud maradni.

Tankó László szervezetfejlesztőnek székelyként jó rálátása van a helyi viszonyokra •  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Tankó László szervezetfejlesztőnek székelyként jó rálátása van a helyi viszonyokra

Fotó: Borbély Fanni

– És akkor a cégvezető is istennek hiszi magát?

A. T.: Nagyon jól lefordította. Így van. Itt jön be az írástudók felelőssége, vagyis a miénk. Nekünk annyi lehetőségünk és felelősségünk van, hogy elmondjuk Önnek, amit gondolunk. És ha valaki befogadja ezt a tudást (pontosabban azt, hogy mi menedzsmentben, cégirányításban tudunk többet, a cég- és intézményvezetők pedig másban jók), akkor már megérte. Tulajdonképpeni egy társadalmi probléma vetül le a cégekre. Mert ha csak a cégekkel foglalkozunk, akkor nem a probléma mélyére megyünk, hanem csak a felszínt kaparjuk meg, hogy legyenek jobb cégvezetőink.

Idézet
Valljuk, hogy a társadalom vezetőinek – polgármestereknek, tanácselnököknek – is progresszívnek kell lenniük, nem pedig istent játszaniuk. A cégeknél is a munkavállalónak kellene az istennek lennie, mint ahogy a választópolgár is az isten, nem pedig a politikus. Ezt az istenséget nem akarják kiengedni a kezükből.

A menedzserképzőkön tapasztaltam, hogy a „hozzánemértők” megbeszélik a valóságot, és egymást erősítik. Meghívnak ugyan kívülről is egy-egy előadót, de nem az elhangzott új gondolatokat beszélik át a találkozó végén. A modern dolgot ugyanis nehéz átvinni.

– Kérem, így a beszélgetés végére adjanak valami fogódzót is nekünk, olvasóknak.

A. T.: A finn modell világszerte ismert: a második világháborúból az ország nagyon gyenge állapotban került ki, és ezért volt egy társadalmi konszenzus arra, hogy Finnországot hogyan lehet felemelni. A társadalom – a politikai vezetők segítségével – eldöntötte, hogy

három plusz egy dologra fókuszálnak: tanulásra, egészségügyre, a biztonságérzetre és az innovációra.

Vagyis arra, hogy legyenek jobbak, mint mások. Ezt betartották, és néhány évtized alatt nagyon erős nemzetté váltak Európában. Ennek a folyamatnak a magja a tanulás volt, így kialakult egy csodálatos társadalom. Nos, ezt a modellt össze kell vetni az erdélyi gondolkodással, és akkor látjuk a különbséget.

Van egy fontos szó, amit minden vezetőnek meg kellene tanulnia, ez pedig az alázat.

A mi tudásunk egy speciális tudás, mi csak egy területen tudunk többet, de a cégvezető más területeken tud többet. Itt jegyzem meg, a helyi isteneknek az az egy terület is sok. Itt vagyunk sokszor ellenállásban. Nyilván vannak pozitív példáink is, de ahhoz sokszor az egész csapatot le kellett cserélni, a vezető pedig azt kellett mondja, hogy „akarom a változást és kitartok mellette”.

T. L.: Talán ismétlem önmagam, de fontos: amikor a progresszivitásról beszélünk, nem akadémiai tudásra gondolunk, hanem arról, hogy egyszerűen meghallgatni a másik felet, mert ez egyben egy kritika is. Mert esetenként olyat hallhatunk, amit addig nem csináltunk, vagy rosszul csináltunk.

Ebben a szeretetkultúrában sokszor finoman kell fogalmaznunk ahhoz, hogy a kapcsolatainkat fenntartsuk.

5 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 17., csütörtök

Ezekre figyeljen a húsvéti étkezések alkalmával

Az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) képviselői ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a húsvéti ünnepre készülő lakosságnak.

Ezekre figyeljen a húsvéti étkezések alkalmával
Ezekre figyeljen a húsvéti étkezések alkalmával
2025. április 17., csütörtök

Ezekre figyeljen a húsvéti étkezések alkalmával

2025. április 17., csütörtök

Ítélőtábla: az USR nem kampányolhat Nicușor Dan mellett – frissítve

Elutasította csütörtökön a bukaresti ítélőtábla a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) keresetét, amelyet a Nicușor Dan független elnökjelölt melletti kampányolást megtiltó BEC-döntés ellen nyújtott be az alakulat.

Ítélőtábla: az USR nem kampányolhat Nicușor Dan mellett – frissítve
2025. április 17., csütörtök

„Rómába mennek” a harangok nagycsütörtökön

Sokan hallottuk már a mondást: „nagycsütörtökön a harangok Rómába mennek.” De vajon mit is jelent ez pontosan? Miért hallgatnak el ilyenkor a templomi harangok? És miért van némaság a katolikus templomokban?

„Rómába mennek” a harangok nagycsütörtökön
„Rómába mennek” a harangok nagycsütörtökön
2025. április 17., csütörtök

„Rómába mennek” a harangok nagycsütörtökön

2025. április 17., csütörtök

Volt egy harmadik haláleset is a kórháznál, megszólalt a vezetőség

Cáfolta csütörtökön a jászvásári Sf. Spiridon-kórház vezetősége, hogy az intézmény három alkalmazottjának – két rezidens és egy beteghordozó – halálát munkahelyi túlterheltség okozta volna.

Volt egy harmadik haláleset is a kórháznál, megszólalt a vezetőség
2025. április 17., csütörtök

Rekordszámú rászorulót segítenek húsvéti élelmiszercsomaggal

Több mint 704 tonna élelmiszer gyűlt össze április 4-e és 6-a között az országos élelmiszergyűjtő akció keretében, ebből 121.890 rászorulót segítettek, ami rekordnak számít az akció történetében.

Rekordszámú rászorulót segítenek húsvéti élelmiszercsomaggal
2025. április 17., csütörtök

Az átlagosnál melegebb idő lesz húsvétkor

Az átlagosnál melegebb idő várható húsvétra az ország régióinak többségében, még akkor is, ha változékony égboltra és viharokra is kilátás van – közölte az Agerpres megkeresésére Alina Șerban, az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) munkatársa.

Az átlagosnál melegebb idő lesz húsvétkor
Az átlagosnál melegebb idő lesz húsvétkor
2025. április 17., csütörtök

Az átlagosnál melegebb idő lesz húsvétkor

2025. április 17., csütörtök

Óriási mennyiségű hamis mosószert foglaltak le Hargita megyében

Több mint ezer liter, feltehetően hamisított mosószert foglaltak le a rendőrök Székelyvarságon házkutatások, Máréfalván közúti ellenőrzés során – adja hírül a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya.

Óriási mennyiségű hamis mosószert foglaltak le Hargita megyében
2025. április 17., csütörtök

Pénzt hozott a húsvéti nyuszi Gyergyószentmiklósnak

6,5 millió lejes támogatás érkezett a gyergyószentmiklósi közműfejlesztésre a kormánytól. Ennek köszönhetően folytatódhatnak a csatornázási munkálatok, ugyanakkor a Gyilkos-tó út helyreállítása is megtörténik.

Pénzt hozott a húsvéti nyuszi Gyergyószentmiklósnak
2025. április 17., csütörtök

Több mint 40 millió eurós beruházás indult Székelyudvarhelyen

A Laszlo-Constr Kft. megkezdte a Riverside Retail Park kereskedelmi központ kivitelezését Székelyudvarhely legdinamikusabban fejlődő övezetében.

Több mint 40 millió eurós beruházás indult Székelyudvarhelyen
2025. április 17., csütörtök

Mozgásban lesz a város, közeleg a tánc világnapja Csíkszeredában

A tánc ismét birtokba veszi Csíkszeredát: április végén újra megrendezik a tánc világnapja alkalmából szervezett rendezvénysorozatot, amely az évek során nemcsak hagyománnyá vált, de a város egyik legszínesebb kulturális eseményévé nőtte ki magát.

Mozgásban lesz a város, közeleg a tánc világnapja Csíkszeredában