Nagy baj van, ha a politikus istennek képzeli magát

Nagy baj van, ha a politikus istennek képzeli magát

A vezetőknek kell mutatniuk az irányt. A változás motorja a cégvezető, a polgármester vagy éppen a megyeitanács-elnök kell legyen

Fotó: Borbély Fanni

Egy képzésen az egyik vezető politikus arról mesélt, hogy tulajdonképpen a politikus az isten. Utána következett Ambrus Tibor egyetemi oktató előadása, akinek el kellett magyaráznia, hogy a nép az isten. Ennyire eltérően látjuk a világot.

Kozán István

2023. december 08., 08:042023. december 08., 08:04

A változásmenedzsment témájában kerestük fel Ambrus Tibor és Tankó László szervezetfejlesztőket, akikkel a romániai magyar cégek és intézmények progresszív és retrográd gondolkodásmódjáról beszélgettünk. Az interjú előtt gyorsan tisztázzunk három fogalmat. A progresszivizmus egy politikai ideológia, aminek célja a társadalom javítása és fejlesztése különböző lépéseken keresztül. Ezzel szemben a retrográd egy régebbi állapot felé haladó, a múlt vagy múltbeli helyzet felé mutató gondolkodás. Változásmenedzsmentnek nevezzük azoknak a folyamatoknak, eszközöknek, technikáknak az összességét, amelyek a változások kezelését segítik a legjobb végeredmény elérésére érdekében.

– Miért ódzkodunk a változásoktól?

– Ambrus Tibor: Azért, mert lusták vagyunk. Minden változáshoz energia kell, a változáshoz ki kell lépnünk a komfortzónánkból.

Idézet
A változás mindig tanulással jár, a tanulás viszont erőbefektetés, ami elveszi az időt a szórakozástól, a szabadidőtől, a kocsmázásoktól – ezt azonban nem igazán áldozzuk fel.

Ha egy szervezetet nézünk, akkor a változás motorja a cégvezető, a polgármester vagy éppen a megyeitanács-elnök kell legyen. De ha fentről nem érzékeljük a változást, akkor nincs, ami „lemenjen” a szervezet alsóbb szintjeire. Ha a szülők a telefonjaikat nyomkodják esténként – mondjuk vacsora közben – ahelyett, hogy a gyerekekkel beszélgetnének, akkor a gyerekek is a telefonjaikat fogják bogarászni. Ha viszont az asztalnál okos dolgokról beszélgetnek, akkor a progresszív gondolkodás irányába indulnak el, és ezt a gondolkodást a gyerekek is át fogják venni.

Galéria

Ambrus Tibor egyetemi oktató két évtizede dolgozik székelyföldi cégekkel, intézményekkel

Fotó: Borbély Fanni

– Mik a jelei annak, hogy egy vállalkozás kezd eltolódni a retrográd gondolkodás fele?

– Tankó László: Ha egy cég rutinszerűen dolgozik, az már retrográd. Egy cégvezető balesetet szenvedett, ezért egy jó ideig nem tudott jelen lenni a vállalkozás mindennapjaiban. Fel is tette nekünk a kérdést:

Idézet
vajon milyen hatással lesz az alkalmazottjaira az, ha nem látják őt bent dolgozni, telefonálni, e-maileket írni.

A progresszív gondolkodás tehát jövőképekben, távlatokban gondolkodik, nincs olyan látványos formája, hogy napi szinten az alkalmazottak előtt mutatkozom, az irodában, a telephelyen fel-alá járkálva gondterhelten telefonálok. Ha leragadunk az operativitásban, az ügyintézésben, akkor időnk és energiánk sem lesz a nagyobb dolgokra. Mindezek mellett a kontrollmánia is megvan: „én akarom a cég ügyeit és embereit is birtokolni”.

– Hát igen, Székelyföldön kifejezetten jelen van a kontrollmánia.

A. T.: Igen, mert „mindent csak én tudok” – és ez teszi tönkre a cégeket. A székelyföldi vállalkozások életgörbéi sok esetben azt mutatják, hogy gödörben vannak, mert a rendszerváltás után kialakult egy fiatalokból álló garnitúra, akik mostanra már nyugdíj közeli korba értek, ők a sok feladatot már nem bírják.

Idézet
De nem is osztották le megfelelő módon, mert továbbra is hiszik, hogy ők kell legyenek mindennek a motorjai.

Ez öli meg a cégeket, és sajnos, ezek a típusú tulajdonosok nem is igazán vehetők rá arra, hogy változtassanak a több évtizedes módszereken. Amikor a változásra próbáljuk rávenni őket, hatalmas ellenállásban van részünk. Nem szép, de épp ezért mennek el a jó emberek külföldre, mint régen – azzal a különbséggel, hogy most már nem jönnek haza. Meg kell érteni: attól, hogy vezető vagyok, automatikusan nem leszek progresszív;

maradok retrográd, ha minden új gondolatot elutasítok.

T. L.: Minderre rátevődik az a típusú székely büszkeség, hogy „én most fogjak neki tanulni?”. Dolgoztunk olyan vállalkozóval, aki sorolta: „kezdetben egy személyben felültem a kamionra, elvezettem azt a lerakatba, onnan hoztam a téglát és én is adtam el”; ő volt tehát az árubeszerző, a sofőr, a számlázó, a marketinges, a pénzügyes. Ebben a tudatban ő mindent is csinált és mindent is jól csinált – addig a szintig.

Idézet
Na de az már progresszív gondolkodást jelent, amikor eljutunk oda, hogy minden szintet már nálunk felkészültebb alkalmazottnak kell vinnie – ennek a felismerése itt Székelyföldön nagyon nehéz.
Galéria

Fotó: Borbély Fanni

– Ez eddig rendben van, de az igazi kérdés, hogy a vezető megtalálja-e a jó szakembereket?

A. T.: Szent meggyőződésem, hogy vannak jól felkészült emberek, de a jó emberek csak jó céghez jönnek. Ha a vezető retrográd, akkor hiába jön jól felkészült ember, az előbb-utóbb úgyis elmegy – ez a színvonal süllyedésének a törvénye. Ugyanakkor azt a mentalitást is látni a cégeknél, hogy a régi alkalmazottakat meg kell becsülni, mert „rég ott vannak a cégnél”.

Idézet
Azért, mert régen van ott, még nem kell megbecsülni, csak akkor, ha valóban ő alkot is.

T. L.: A szervezet színvonalát mindig az első számú ember határozza meg. Nekünk épp ezért nagyon nagy figyelmet kell fektetnünk a tulajdonosra, amikor a cégét vizsgáljuk. Először őt kell megértenünk, hiszen ő látványosan felépített az évek alatt egy vállalkozást, és a mi szakmai munkánk után (amikor rávilágítunk az esetleges veszélyekre) egyik napról a másikra eltűnhet az a szenvedély, ami benne volt, és akár depresszióba is eshet. A második sorban lévő vezetőség, a középréteg sokkal nyitottabb a változásra, még a legnagyobb cégeknél is.

Idézet
Fontos tisztázni, hogy a progresszív tudás nem akadémiai tudást jelent, egyszerűen csak nyitottságot, bátorságot az újra.

Egy baráti társaságba például egy olyan embert is meghívok, akiről tudom, hogy nem fog egyetérteni velem – erre Székelyföldön még nem feltétlenül állunk készen. A nagyon szűk baráti környezetünkben is érzékelhetjük, hogy mennyire nehezen fogadjuk – ha egyáltalán fogadjuk –, ha a barátunk elmondja a véleményét a munkánkról, ami nem feltétlenül hízelgő ránk nézve.

– Itt már túl is léptünk vállalatvezetésen, hiszen társadalmi kérdéseket feszegetünk. Ennek talán az olvasó is örül.

A. T.: A cégek bele vannak ágyazva egy társadalomba, esetükben a székely társadalomba, ezek a cégvezetők pedig ennek a társadalomnak a részei.

Idézet
Ők azért olyanok, amilyenek, mert ilyen ez a társadalom: egy kissé a múltba révedő, nem feltétlenül a jövőbe tekintő.

Összejöveteleken tapasztaljuk, hogy az összegyűlt több tucatnyi cégvezető sok esetben a felmerülő problémát egyformán látja (visszamennek retrográdba), nem adnak egymásnak erőt a kitörésekre. Így a kis- és középvállalkozói szövetségek egy idő után elhalnak, mert mindenki a saját gondjától szenved, és nincs, aki elmondhatná a megoldásokat. Én ezt az egész helyzetet egy társadalmi problémaként értékelem. A már említett generációváltás mellett tulajdonképpen az lenne a másik alapprobléma, hogy ezen hogyan kellene változtatni. Hozzá kell tegyük, hogy a gazdasági környezet sem megy abba az irányba, ami változást feltételezne.

Mondok egy példát, aztán Önre bízom, hogy azt hogyan kezeli. Voltam nemrég egy előadáson – egy politikusképzésen –,

ahol az egyik vezető politikus felállt és arról mesélt, hogy a politikus az isten.

Utána következett az én előadásom, és el kellett magyaráznom, hogy a nép az isten – ennyire fordítva látjuk a világot. Ha a politikus azt képzeli magáról, hogy ő az isten, akkor ott nagyon nagy baj van. Nagy baj, ha nem az emberek fejlesztése a célkitűzés, hanem az a jó, ha nem képzett emberek vannak, mert akkor politikus mindig okos tud maradni.

Galéria

Tankó László szervezetfejlesztőnek székelyként jó rálátása van a helyi viszonyokra

Fotó: Borbély Fanni

– És akkor a cégvezető is istennek hiszi magát?

A. T.: Nagyon jól lefordította. Így van. Itt jön be az írástudók felelőssége, vagyis a miénk. Nekünk annyi lehetőségünk és felelősségünk van, hogy elmondjuk Önnek, amit gondolunk. És ha valaki befogadja ezt a tudást (pontosabban azt, hogy mi menedzsmentben, cégirányításban tudunk többet, a cég- és intézményvezetők pedig másban jók), akkor már megérte. Tulajdonképpeni egy társadalmi probléma vetül le a cégekre. Mert ha csak a cégekkel foglalkozunk, akkor nem a probléma mélyére megyünk, hanem csak a felszínt kaparjuk meg, hogy legyenek jobb cégvezetőink.

Idézet
Valljuk, hogy a társadalom vezetőinek – polgármestereknek, tanácselnököknek – is progresszívnek kell lenniük, nem pedig istent játszaniuk. A cégeknél is a munkavállalónak kellene az istennek lennie, mint ahogy a választópolgár is az isten, nem pedig a politikus. Ezt az istenséget nem akarják kiengedni a kezükből.

A menedzserképzőkön tapasztaltam, hogy a „hozzánemértők” megbeszélik a valóságot, és egymást erősítik. Meghívnak ugyan kívülről is egy-egy előadót, de nem az elhangzott új gondolatokat beszélik át a találkozó végén. A modern dolgot ugyanis nehéz átvinni.

– Kérem, így a beszélgetés végére adjanak valami fogódzót is nekünk, olvasóknak.

A. T.: A finn modell világszerte ismert: a második világháborúból az ország nagyon gyenge állapotban került ki, és ezért volt egy társadalmi konszenzus arra, hogy Finnországot hogyan lehet felemelni. A társadalom – a politikai vezetők segítségével – eldöntötte, hogy

három plusz egy dologra fókuszálnak: tanulásra, egészségügyre, a biztonságérzetre és az innovációra.

Vagyis arra, hogy legyenek jobbak, mint mások. Ezt betartották, és néhány évtized alatt nagyon erős nemzetté váltak Európában. Ennek a folyamatnak a magja a tanulás volt, így kialakult egy csodálatos társadalom. Nos, ezt a modellt össze kell vetni az erdélyi gondolkodással, és akkor látjuk a különbséget.

Van egy fontos szó, amit minden vezetőnek meg kellene tanulnia, ez pedig az alázat.

A mi tudásunk egy speciális tudás, mi csak egy területen tudunk többet, de a cégvezető más területeken tud többet. Itt jegyzem meg, a helyi isteneknek az az egy terület is sok. Itt vagyunk sokszor ellenállásban. Nyilván vannak pozitív példáink is, de ahhoz sokszor az egész csapatot le kellett cserélni, a vezető pedig azt kellett mondja, hogy „akarom a változást és kitartok mellette”.

T. L.: Talán ismétlem önmagam, de fontos: amikor a progresszivitásról beszélünk, nem akadémiai tudásra gondolunk, hanem arról, hogy egyszerűen meghallgatni a másik felet, mert ez egyben egy kritika is. Mert esetenként olyat hallhatunk, amit addig nem csináltunk, vagy rosszul csináltunk.

Ebben a szeretetkultúrában sokszor finoman kell fogalmaznunk ahhoz, hogy a kapcsolatainkat fenntartsuk.

5 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. június 24., hétfő

Balesettel indult a hétfő Csíkszeredában – két autó ütközött a Brassói úton

Kórházba szállítottak egy sérültet, miután közúti baleset történt Csíkszeredában, a Brassói úton hétfő reggel.

Balesettel indult a hétfő Csíkszeredában – két autó ütközött a Brassói úton
2024. június 23., vasárnap

Aurevoir a 2024-es NyárON Szeredának

Végéhez közeledik az idei NyárON Szereda fesztivál, az esemény utolsó napjának nagy durranása a magyarországi Wellhello zenekar volt.

Aurevoir a 2024-es NyárON Szeredának
Aurevoir a 2024-es NyárON Szeredának
2024. június 23., vasárnap

Aurevoir a 2024-es NyárON Szeredának

2024. június 23., vasárnap

Rendőr ütött el egy szabálytalanul átkelő idős nőt

Szolgálati autójának volánjánál ülve ütött el egy rendőr egy 76 éves nőt Sepsiszentgyörgyön vasárnap reggel. A gyalogos szabálytalanul próbált átkelni az úttesten.

Rendőr ütött el egy szabálytalanul átkelő idős nőt
2024. június 23., vasárnap

Székelyföld mindhárom megyéje dobogós helyet érdemelt a Székely Vágtán

Színvonalas, egyben izgalmas döntő futamoknak lehetett tanúja a 13. Székely Vágta közönsége. A dobogóra mindhárom székely megye lovasa felállhatott, sorrendben: Tamás Csaba (Sepsiszentgyörgy), Bartha Ferenc (Nyárádszereda) és Kelemen Sándor Géza (Etéd).

Székelyföld mindhárom megyéje dobogós helyet érdemelt a Székely Vágtán
2024. június 23., vasárnap

Kezdődnek a Székely Vágta döntő futamai, a közönség is hangolódik

Gyülekeznek a felhők a maksai Óriáspince-tető felett, ahol a lovasok már javában készülődnek a mai döntőkre: a Kishuszár Vágta öt órakor, a Székely Vágta és Góbé Futam döntői hat órakor kezdődnek.

Kezdődnek a Székely Vágta döntő futamai, a közönség is hangolódik
2024. június 23., vasárnap

Aki a semmiből egy új, más világot teremtett: Bolyai, Erdély géniusza Székelyudvarhelyen

Nemcsak a nemeuklideszi geometria megszületését ünnepeljük, amikor Bolyai Jánost ünnepeljük, hanem a kreatív gondolkodás győzelmét, a keretek közül való kilépés bátorságát – hangzott el szombat délután a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban.

Aki a semmiből egy új, más világot teremtett: Bolyai, Erdély géniusza Székelyudvarhelyen
2024. június 23., vasárnap

Árvízkészültséget rendeltek el hétfő délig a székelyföldi megyékben is

Elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendelt el vasárnap az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 24 megye folyóira – írja az Agerpres hírügynökség.

Árvízkészültséget rendeltek el hétfő délig a székelyföldi megyékben is
2024. június 23., vasárnap

Folytatódik a szélsőséges időjárás: kitart a hőség, de zivatarok is várhatók

Piros, narancssárga és sárga riasztásokat adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a kánikula miatt, de sok helyen viharokra, esőre is számítani lehet – írja az Agerpres hírügynökség.

Folytatódik a szélsőséges időjárás: kitart a hőség, de zivatarok is várhatók
2024. június 23., vasárnap

Fák dőltek a sínekre, leállt a vasúti forgalom Palotailva és Maroshévíz között

Áll a vasúti forgalom Palotailva és Maroshévíz között, mivel az éjszaka több helyen fák dőltek a sínekre az erős szélben – írja az Agerpres hírügynökség. A vasúti alkalmazottak dolgoznak a fák, ágak eltakarításán.

Fák dőltek a sínekre, leállt a vasúti forgalom Palotailva és Maroshévíz között
2024. június 23., vasárnap

Ami a szerződésben szerepelt: hetvenöt percnyi Azahriah

A NyárOn Szereda csúcseseményeként több ezres rajongótábor előtt lépett színpadra szombaton este Baukó Attila, művésznevén Azahriah dalszerző és énekes.

Ami a szerződésben szerepelt: hetvenöt percnyi Azahriah
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik,
rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik, rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!