Hirdetés
Hirdetés

Nagy baj van, ha a politikus istennek képzeli magát

A vezetőknek kell mutatniuk az irányt. A változás motorja a cégvezető, a polgármester vagy éppen a megyeitanács-elnök kell legyen •  Fotó: Borbély Fanni

A vezetőknek kell mutatniuk az irányt. A változás motorja a cégvezető, a polgármester vagy éppen a megyeitanács-elnök kell legyen

Fotó: Borbély Fanni

Egy képzésen az egyik vezető politikus arról mesélt, hogy tulajdonképpen a politikus az isten. Utána következett Ambrus Tibor egyetemi oktató előadása, akinek el kellett magyaráznia, hogy a nép az isten. Ennyire eltérően látjuk a világot.

Kozán István

2023. december 08., 08:042023. december 08., 08:04

A változásmenedzsment témájában kerestük fel Ambrus Tibor és Tankó László szervezetfejlesztőket, akikkel a romániai magyar cégek és intézmények progresszív és retrográd gondolkodásmódjáról beszélgettünk. Az interjú előtt gyorsan tisztázzunk három fogalmat. A progresszivizmus egy politikai ideológia, aminek célja a társadalom javítása és fejlesztése különböző lépéseken keresztül. Ezzel szemben a retrográd egy régebbi állapot felé haladó, a múlt vagy múltbeli helyzet felé mutató gondolkodás. Változásmenedzsmentnek nevezzük azoknak a folyamatoknak, eszközöknek, technikáknak az összességét, amelyek a változások kezelését segítik a legjobb végeredmény elérésére érdekében.

Hirdetés

– Miért ódzkodunk a változásoktól?

– Ambrus Tibor: Azért, mert lusták vagyunk. Minden változáshoz energia kell, a változáshoz ki kell lépnünk a komfortzónánkból.

Idézet
A változás mindig tanulással jár, a tanulás viszont erőbefektetés, ami elveszi az időt a szórakozástól, a szabadidőtől, a kocsmázásoktól – ezt azonban nem igazán áldozzuk fel.

Ha egy szervezetet nézünk, akkor a változás motorja a cégvezető, a polgármester vagy éppen a megyeitanács-elnök kell legyen. De ha fentről nem érzékeljük a változást, akkor nincs, ami „lemenjen” a szervezet alsóbb szintjeire. Ha a szülők a telefonjaikat nyomkodják esténként – mondjuk vacsora közben – ahelyett, hogy a gyerekekkel beszélgetnének, akkor a gyerekek is a telefonjaikat fogják bogarászni. Ha viszont az asztalnál okos dolgokról beszélgetnek, akkor a progresszív gondolkodás irányába indulnak el, és ezt a gondolkodást a gyerekek is át fogják venni.

Ambrus Tibor egyetemi oktató két évtizede dolgozik székelyföldi cégekkel, intézményekkel •  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Ambrus Tibor egyetemi oktató két évtizede dolgozik székelyföldi cégekkel, intézményekkel

Fotó: Borbély Fanni

– Mik a jelei annak, hogy egy vállalkozás kezd eltolódni a retrográd gondolkodás fele?

– Tankó László: Ha egy cég rutinszerűen dolgozik, az már retrográd. Egy cégvezető balesetet szenvedett, ezért egy jó ideig nem tudott jelen lenni a vállalkozás mindennapjaiban. Fel is tette nekünk a kérdést:

Idézet
vajon milyen hatással lesz az alkalmazottjaira az, ha nem látják őt bent dolgozni, telefonálni, e-maileket írni.

A progresszív gondolkodás tehát jövőképekben, távlatokban gondolkodik, nincs olyan látványos formája, hogy napi szinten az alkalmazottak előtt mutatkozom, az irodában, a telephelyen fel-alá járkálva gondterhelten telefonálok. Ha leragadunk az operativitásban, az ügyintézésben, akkor időnk és energiánk sem lesz a nagyobb dolgokra. Mindezek mellett a kontrollmánia is megvan: „én akarom a cég ügyeit és embereit is birtokolni”.

– Hát igen, Székelyföldön kifejezetten jelen van a kontrollmánia.

A. T.: Igen, mert „mindent csak én tudok” – és ez teszi tönkre a cégeket. A székelyföldi vállalkozások életgörbéi sok esetben azt mutatják, hogy gödörben vannak, mert a rendszerváltás után kialakult egy fiatalokból álló garnitúra, akik mostanra már nyugdíj közeli korba értek, ők a sok feladatot már nem bírják.

Idézet
De nem is osztották le megfelelő módon, mert továbbra is hiszik, hogy ők kell legyenek mindennek a motorjai.

Ez öli meg a cégeket, és sajnos, ezek a típusú tulajdonosok nem is igazán vehetők rá arra, hogy változtassanak a több évtizedes módszereken. Amikor a változásra próbáljuk rávenni őket, hatalmas ellenállásban van részünk. Nem szép, de épp ezért mennek el a jó emberek külföldre, mint régen – azzal a különbséggel, hogy most már nem jönnek haza. Meg kell érteni: attól, hogy vezető vagyok, automatikusan nem leszek progresszív;

maradok retrográd, ha minden új gondolatot elutasítok.

T. L.: Minderre rátevődik az a típusú székely büszkeség, hogy „én most fogjak neki tanulni?”. Dolgoztunk olyan vállalkozóval, aki sorolta: „kezdetben egy személyben felültem a kamionra, elvezettem azt a lerakatba, onnan hoztam a téglát és én is adtam el”; ő volt tehát az árubeszerző, a sofőr, a számlázó, a marketinges, a pénzügyes. Ebben a tudatban ő mindent is csinált és mindent is jól csinált – addig a szintig.

Idézet
Na de az már progresszív gondolkodást jelent, amikor eljutunk oda, hogy minden szintet már nálunk felkészültebb alkalmazottnak kell vinnie – ennek a felismerése itt Székelyföldön nagyon nehéz.
•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

– Ez eddig rendben van, de az igazi kérdés, hogy a vezető megtalálja-e a jó szakembereket?

A. T.: Szent meggyőződésem, hogy vannak jól felkészült emberek, de a jó emberek csak jó céghez jönnek. Ha a vezető retrográd, akkor hiába jön jól felkészült ember, az előbb-utóbb úgyis elmegy – ez a színvonal süllyedésének a törvénye. Ugyanakkor azt a mentalitást is látni a cégeknél, hogy a régi alkalmazottakat meg kell becsülni, mert „rég ott vannak a cégnél”.

Idézet
Azért, mert régen van ott, még nem kell megbecsülni, csak akkor, ha valóban ő alkot is.

T. L.: A szervezet színvonalát mindig az első számú ember határozza meg. Nekünk épp ezért nagyon nagy figyelmet kell fektetnünk a tulajdonosra, amikor a cégét vizsgáljuk. Először őt kell megértenünk, hiszen ő látványosan felépített az évek alatt egy vállalkozást, és a mi szakmai munkánk után (amikor rávilágítunk az esetleges veszélyekre) egyik napról a másikra eltűnhet az a szenvedély, ami benne volt, és akár depresszióba is eshet. A második sorban lévő vezetőség, a középréteg sokkal nyitottabb a változásra, még a legnagyobb cégeknél is.

Idézet
Fontos tisztázni, hogy a progresszív tudás nem akadémiai tudást jelent, egyszerűen csak nyitottságot, bátorságot az újra.

Egy baráti társaságba például egy olyan embert is meghívok, akiről tudom, hogy nem fog egyetérteni velem – erre Székelyföldön még nem feltétlenül állunk készen. A nagyon szűk baráti környezetünkben is érzékelhetjük, hogy mennyire nehezen fogadjuk – ha egyáltalán fogadjuk –, ha a barátunk elmondja a véleményét a munkánkról, ami nem feltétlenül hízelgő ránk nézve.

– Itt már túl is léptünk vállalatvezetésen, hiszen társadalmi kérdéseket feszegetünk. Ennek talán az olvasó is örül.

A. T.: A cégek bele vannak ágyazva egy társadalomba, esetükben a székely társadalomba, ezek a cégvezetők pedig ennek a társadalomnak a részei.

Idézet
Ők azért olyanok, amilyenek, mert ilyen ez a társadalom: egy kissé a múltba révedő, nem feltétlenül a jövőbe tekintő.

Összejöveteleken tapasztaljuk, hogy az összegyűlt több tucatnyi cégvezető sok esetben a felmerülő problémát egyformán látja (visszamennek retrográdba), nem adnak egymásnak erőt a kitörésekre. Így a kis- és középvállalkozói szövetségek egy idő után elhalnak, mert mindenki a saját gondjától szenved, és nincs, aki elmondhatná a megoldásokat. Én ezt az egész helyzetet egy társadalmi problémaként értékelem. A már említett generációváltás mellett tulajdonképpen az lenne a másik alapprobléma, hogy ezen hogyan kellene változtatni. Hozzá kell tegyük, hogy a gazdasági környezet sem megy abba az irányba, ami változást feltételezne.

Mondok egy példát, aztán Önre bízom, hogy azt hogyan kezeli. Voltam nemrég egy előadáson – egy politikusképzésen –,

ahol az egyik vezető politikus felállt és arról mesélt, hogy a politikus az isten.

Utána következett az én előadásom, és el kellett magyaráznom, hogy a nép az isten – ennyire fordítva látjuk a világot. Ha a politikus azt képzeli magáról, hogy ő az isten, akkor ott nagyon nagy baj van. Nagy baj, ha nem az emberek fejlesztése a célkitűzés, hanem az a jó, ha nem képzett emberek vannak, mert akkor politikus mindig okos tud maradni.

Tankó László szervezetfejlesztőnek székelyként jó rálátása van a helyi viszonyokra •  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Tankó László szervezetfejlesztőnek székelyként jó rálátása van a helyi viszonyokra

Fotó: Borbély Fanni

– És akkor a cégvezető is istennek hiszi magát?

A. T.: Nagyon jól lefordította. Így van. Itt jön be az írástudók felelőssége, vagyis a miénk. Nekünk annyi lehetőségünk és felelősségünk van, hogy elmondjuk Önnek, amit gondolunk. És ha valaki befogadja ezt a tudást (pontosabban azt, hogy mi menedzsmentben, cégirányításban tudunk többet, a cég- és intézményvezetők pedig másban jók), akkor már megérte. Tulajdonképpeni egy társadalmi probléma vetül le a cégekre. Mert ha csak a cégekkel foglalkozunk, akkor nem a probléma mélyére megyünk, hanem csak a felszínt kaparjuk meg, hogy legyenek jobb cégvezetőink.

Idézet
Valljuk, hogy a társadalom vezetőinek – polgármestereknek, tanácselnököknek – is progresszívnek kell lenniük, nem pedig istent játszaniuk. A cégeknél is a munkavállalónak kellene az istennek lennie, mint ahogy a választópolgár is az isten, nem pedig a politikus. Ezt az istenséget nem akarják kiengedni a kezükből.

A menedzserképzőkön tapasztaltam, hogy a „hozzánemértők” megbeszélik a valóságot, és egymást erősítik. Meghívnak ugyan kívülről is egy-egy előadót, de nem az elhangzott új gondolatokat beszélik át a találkozó végén. A modern dolgot ugyanis nehéz átvinni.

– Kérem, így a beszélgetés végére adjanak valami fogódzót is nekünk, olvasóknak.

A. T.: A finn modell világszerte ismert: a második világháborúból az ország nagyon gyenge állapotban került ki, és ezért volt egy társadalmi konszenzus arra, hogy Finnországot hogyan lehet felemelni. A társadalom – a politikai vezetők segítségével – eldöntötte, hogy

három plusz egy dologra fókuszálnak: tanulásra, egészségügyre, a biztonságérzetre és az innovációra.

Vagyis arra, hogy legyenek jobbak, mint mások. Ezt betartották, és néhány évtized alatt nagyon erős nemzetté váltak Európában. Ennek a folyamatnak a magja a tanulás volt, így kialakult egy csodálatos társadalom. Nos, ezt a modellt össze kell vetni az erdélyi gondolkodással, és akkor látjuk a különbséget.

Van egy fontos szó, amit minden vezetőnek meg kellene tanulnia, ez pedig az alázat.

A mi tudásunk egy speciális tudás, mi csak egy területen tudunk többet, de a cégvezető más területeken tud többet. Itt jegyzem meg, a helyi isteneknek az az egy terület is sok. Itt vagyunk sokszor ellenállásban. Nyilván vannak pozitív példáink is, de ahhoz sokszor az egész csapatot le kellett cserélni, a vezető pedig azt kellett mondja, hogy „akarom a változást és kitartok mellette”.

T. L.: Talán ismétlem önmagam, de fontos: amikor a progresszivitásról beszélünk, nem akadémiai tudásra gondolunk, hanem arról, hogy egyszerűen meghallgatni a másik felet, mert ez egyben egy kritika is. Mert esetenként olyat hallhatunk, amit addig nem csináltunk, vagy rosszul csináltunk.

Ebben a szeretetkultúrában sokszor finoman kell fogalmaznunk ahhoz, hogy a kapcsolatainkat fenntartsuk.

Hirdetés
5 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 18., szerda

Zavartalanul működik a cernavodai atomerőmű

A Duna vízhozamának növekedése nyomán ismét zavartalanul működik a cernavodai atomerőmű mindkét reaktora, fedezve az ország villamosenergia-szükségletének közel 20 százalékát; a földgáztárolók töltöttsége elérte a 85 százalékot.

Zavartalanul működik a cernavodai atomerőmű
Hirdetés
2026. november 18., szerda

A téli energiaellátás biztosítására és a rászorulók támogatására készül a kormány

A téli áram- és földgázellátás biztosításával, a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások védelmével és a nagy ipari fogyasztók támogatásával foglalkozó munkacsoport létrehozásáról döntött a miniszterelnök.

A téli energiaellátás biztosítására és a rászorulók támogatására készül a kormány
2026. november 18., szerda

Kezet fogott a csütörtöki kínai csúcstalálkozó előtt Donald Trump, Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin

A csütörtökön esedékes Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozója előtt már találkozott a kínai Szencsenben Donald Trump amerikai, Hszi Csin-ping kínai, valamint Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Kezet fogott a csütörtöki kínai csúcstalálkozó előtt Donald Trump, Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin
2026. november 18., szerda

Már kiberbiztonsági igazgatóknak is kiadják magukat a telefonos csalók

Újabb telefonos csalási módszerre figyelmeztet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC). Az elkövetők először mobilszolgáltatók képviselőinek, majd a kiberbiztonsági igazgatóság munkatársainak adják ki magukat.

Már kiberbiztonsági igazgatóknak is kiadják magukat a telefonos csalók
Hirdetés
2026. november 18., szerda

Pénzügyminiszter: jövőre 31 milliárd lejjel csökkenhet Románia finanszírozási igénye

Románia bruttó finanszírozási igénye az előzetes becslések szerint a 2026-os 279 milliárd lejről 248 milliárd lejre csökkenhet jövőre a költségvetési hiány mérséklődésének és a lejáró adósságállomány csökkenésének köszönhetően

Pénzügyminiszter: jövőre 31 milliárd lejjel csökkenhet Románia finanszírozási igénye
2026. november 18., szerda

Kevesebb bürokrácia az egészségügyben: egyszerűbb lesz a biztosítás ellenőrzése

Elektronikusan ellenőrizhetik a jövőben az orvosok és az egészségügyi szolgáltatók, hogy a páciensek rendelkeznek-e egészségbiztosítással.

Kevesebb bürokrácia az egészségügyben: egyszerűbb lesz a biztosítás ellenőrzése
2026. november 18., szerda

Ezért térhetnek el a Google és a szeizmológusok földrengésadatai

Eltérő technológiával, adatforrásokkal és számítási módszerekkel dolgozik a Google földrengésjelző rendszere és az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Ezért térhetnek el a Google és a szeizmológusok földrengésadatai
Hirdetés
2026. november 18., szerda

Fogdából házi őrizetbe kerül Călin Georgescu

Az Ilfov megyei törvényszék egyik bírája szerdán elrendelte Călin Georgescu volt államfőjelölt házi őrizetbe helyezését abban az ügyben, amelyben egy üzletember 1,1 millió eurós megkárosításával vádolják.

Fogdából házi őrizetbe kerül Călin Georgescu
2026. november 18., szerda

Szankciós hivatalt hozott létre, és különmegbízottat nevezett ki élére az Európai Bizottság

Európai uniós szankciós hivatalt hozott létre, élére pedig különmegbízottat nevezett ki szerdán az Európai Bizottság.

Szankciós hivatalt hozott létre, és különmegbízottat nevezett ki élére az Európai Bizottság
2026. november 18., szerda

Egységesen 50 ezer lejre nő a készpénzes bevételek és kifizetések napi felső határa

Egységesen 50 ezer lejben szabják meg a készpénzes bevételek és kifizetések napi felső határát a képviselőház szerdán elfogadott törvénytervezete értelmében.

Egységesen 50 ezer lejre nő a készpénzes bevételek és kifizetések napi felső határa
Hirdetés