Nagy baj van, ha a politikus istennek képzeli magát

Nagy baj van, ha a politikus istennek képzeli magát

A vezetőknek kell mutatniuk az irányt. A változás motorja a cégvezető, a polgármester vagy éppen a megyeitanács-elnök kell legyen

Fotó: Borbély Fanni

Egy képzésen az egyik vezető politikus arról mesélt, hogy tulajdonképpen a politikus az isten. Utána következett Ambrus Tibor egyetemi oktató előadása, akinek el kellett magyaráznia, hogy a nép az isten. Ennyire eltérően látjuk a világot.

Kozán István

2023. december 08., 08:042023. december 08., 08:04

A változásmenedzsment témájában kerestük fel Ambrus Tibor és Tankó László szervezetfejlesztőket, akikkel a romániai magyar cégek és intézmények progresszív és retrográd gondolkodásmódjáról beszélgettünk. Az interjú előtt gyorsan tisztázzunk három fogalmat. A progresszivizmus egy politikai ideológia, aminek célja a társadalom javítása és fejlesztése különböző lépéseken keresztül. Ezzel szemben a retrográd egy régebbi állapot felé haladó, a múlt vagy múltbeli helyzet felé mutató gondolkodás. Változásmenedzsmentnek nevezzük azoknak a folyamatoknak, eszközöknek, technikáknak az összességét, amelyek a változások kezelését segítik a legjobb végeredmény elérésére érdekében.

– Miért ódzkodunk a változásoktól?

– Ambrus Tibor: Azért, mert lusták vagyunk. Minden változáshoz energia kell, a változáshoz ki kell lépnünk a komfortzónánkból.

Idézet
A változás mindig tanulással jár, a tanulás viszont erőbefektetés, ami elveszi az időt a szórakozástól, a szabadidőtől, a kocsmázásoktól – ezt azonban nem igazán áldozzuk fel.

Ha egy szervezetet nézünk, akkor a változás motorja a cégvezető, a polgármester vagy éppen a megyeitanács-elnök kell legyen. De ha fentről nem érzékeljük a változást, akkor nincs, ami „lemenjen” a szervezet alsóbb szintjeire. Ha a szülők a telefonjaikat nyomkodják esténként – mondjuk vacsora közben – ahelyett, hogy a gyerekekkel beszélgetnének, akkor a gyerekek is a telefonjaikat fogják bogarászni. Ha viszont az asztalnál okos dolgokról beszélgetnek, akkor a progresszív gondolkodás irányába indulnak el, és ezt a gondolkodást a gyerekek is át fogják venni.

Galéria

Ambrus Tibor egyetemi oktató két évtizede dolgozik székelyföldi cégekkel, intézményekkel

Fotó: Borbély Fanni

– Mik a jelei annak, hogy egy vállalkozás kezd eltolódni a retrográd gondolkodás fele?

– Tankó László: Ha egy cég rutinszerűen dolgozik, az már retrográd. Egy cégvezető balesetet szenvedett, ezért egy jó ideig nem tudott jelen lenni a vállalkozás mindennapjaiban. Fel is tette nekünk a kérdést:

Idézet
vajon milyen hatással lesz az alkalmazottjaira az, ha nem látják őt bent dolgozni, telefonálni, e-maileket írni.

A progresszív gondolkodás tehát jövőképekben, távlatokban gondolkodik, nincs olyan látványos formája, hogy napi szinten az alkalmazottak előtt mutatkozom, az irodában, a telephelyen fel-alá járkálva gondterhelten telefonálok. Ha leragadunk az operativitásban, az ügyintézésben, akkor időnk és energiánk sem lesz a nagyobb dolgokra. Mindezek mellett a kontrollmánia is megvan: „én akarom a cég ügyeit és embereit is birtokolni”.

– Hát igen, Székelyföldön kifejezetten jelen van a kontrollmánia.

A. T.: Igen, mert „mindent csak én tudok” – és ez teszi tönkre a cégeket. A székelyföldi vállalkozások életgörbéi sok esetben azt mutatják, hogy gödörben vannak, mert a rendszerváltás után kialakult egy fiatalokból álló garnitúra, akik mostanra már nyugdíj közeli korba értek, ők a sok feladatot már nem bírják.

Idézet
De nem is osztották le megfelelő módon, mert továbbra is hiszik, hogy ők kell legyenek mindennek a motorjai.

Ez öli meg a cégeket, és sajnos, ezek a típusú tulajdonosok nem is igazán vehetők rá arra, hogy változtassanak a több évtizedes módszereken. Amikor a változásra próbáljuk rávenni őket, hatalmas ellenállásban van részünk. Nem szép, de épp ezért mennek el a jó emberek külföldre, mint régen – azzal a különbséggel, hogy most már nem jönnek haza. Meg kell érteni: attól, hogy vezető vagyok, automatikusan nem leszek progresszív;

maradok retrográd, ha minden új gondolatot elutasítok.

T. L.: Minderre rátevődik az a típusú székely büszkeség, hogy „én most fogjak neki tanulni?”. Dolgoztunk olyan vállalkozóval, aki sorolta: „kezdetben egy személyben felültem a kamionra, elvezettem azt a lerakatba, onnan hoztam a téglát és én is adtam el”; ő volt tehát az árubeszerző, a sofőr, a számlázó, a marketinges, a pénzügyes. Ebben a tudatban ő mindent is csinált és mindent is jól csinált – addig a szintig.

Idézet
Na de az már progresszív gondolkodást jelent, amikor eljutunk oda, hogy minden szintet már nálunk felkészültebb alkalmazottnak kell vinnie – ennek a felismerése itt Székelyföldön nagyon nehéz.
Galéria

Fotó: Borbély Fanni

– Ez eddig rendben van, de az igazi kérdés, hogy a vezető megtalálja-e a jó szakembereket?

A. T.: Szent meggyőződésem, hogy vannak jól felkészült emberek, de a jó emberek csak jó céghez jönnek. Ha a vezető retrográd, akkor hiába jön jól felkészült ember, az előbb-utóbb úgyis elmegy – ez a színvonal süllyedésének a törvénye. Ugyanakkor azt a mentalitást is látni a cégeknél, hogy a régi alkalmazottakat meg kell becsülni, mert „rég ott vannak a cégnél”.

Idézet
Azért, mert régen van ott, még nem kell megbecsülni, csak akkor, ha valóban ő alkot is.

T. L.: A szervezet színvonalát mindig az első számú ember határozza meg. Nekünk épp ezért nagyon nagy figyelmet kell fektetnünk a tulajdonosra, amikor a cégét vizsgáljuk. Először őt kell megértenünk, hiszen ő látványosan felépített az évek alatt egy vállalkozást, és a mi szakmai munkánk után (amikor rávilágítunk az esetleges veszélyekre) egyik napról a másikra eltűnhet az a szenvedély, ami benne volt, és akár depresszióba is eshet. A második sorban lévő vezetőség, a középréteg sokkal nyitottabb a változásra, még a legnagyobb cégeknél is.

Idézet
Fontos tisztázni, hogy a progresszív tudás nem akadémiai tudást jelent, egyszerűen csak nyitottságot, bátorságot az újra.

Egy baráti társaságba például egy olyan embert is meghívok, akiről tudom, hogy nem fog egyetérteni velem – erre Székelyföldön még nem feltétlenül állunk készen. A nagyon szűk baráti környezetünkben is érzékelhetjük, hogy mennyire nehezen fogadjuk – ha egyáltalán fogadjuk –, ha a barátunk elmondja a véleményét a munkánkról, ami nem feltétlenül hízelgő ránk nézve.

– Itt már túl is léptünk vállalatvezetésen, hiszen társadalmi kérdéseket feszegetünk. Ennek talán az olvasó is örül.

A. T.: A cégek bele vannak ágyazva egy társadalomba, esetükben a székely társadalomba, ezek a cégvezetők pedig ennek a társadalomnak a részei.

Idézet
Ők azért olyanok, amilyenek, mert ilyen ez a társadalom: egy kissé a múltba révedő, nem feltétlenül a jövőbe tekintő.

Összejöveteleken tapasztaljuk, hogy az összegyűlt több tucatnyi cégvezető sok esetben a felmerülő problémát egyformán látja (visszamennek retrográdba), nem adnak egymásnak erőt a kitörésekre. Így a kis- és középvállalkozói szövetségek egy idő után elhalnak, mert mindenki a saját gondjától szenved, és nincs, aki elmondhatná a megoldásokat. Én ezt az egész helyzetet egy társadalmi problémaként értékelem. A már említett generációváltás mellett tulajdonképpen az lenne a másik alapprobléma, hogy ezen hogyan kellene változtatni. Hozzá kell tegyük, hogy a gazdasági környezet sem megy abba az irányba, ami változást feltételezne.

Mondok egy példát, aztán Önre bízom, hogy azt hogyan kezeli. Voltam nemrég egy előadáson – egy politikusképzésen –,

ahol az egyik vezető politikus felállt és arról mesélt, hogy a politikus az isten.

Utána következett az én előadásom, és el kellett magyaráznom, hogy a nép az isten – ennyire fordítva látjuk a világot. Ha a politikus azt képzeli magáról, hogy ő az isten, akkor ott nagyon nagy baj van. Nagy baj, ha nem az emberek fejlesztése a célkitűzés, hanem az a jó, ha nem képzett emberek vannak, mert akkor politikus mindig okos tud maradni.

Galéria

Tankó László szervezetfejlesztőnek székelyként jó rálátása van a helyi viszonyokra

Fotó: Borbély Fanni

– És akkor a cégvezető is istennek hiszi magát?

A. T.: Nagyon jól lefordította. Így van. Itt jön be az írástudók felelőssége, vagyis a miénk. Nekünk annyi lehetőségünk és felelősségünk van, hogy elmondjuk Önnek, amit gondolunk. És ha valaki befogadja ezt a tudást (pontosabban azt, hogy mi menedzsmentben, cégirányításban tudunk többet, a cég- és intézményvezetők pedig másban jók), akkor már megérte. Tulajdonképpeni egy társadalmi probléma vetül le a cégekre. Mert ha csak a cégekkel foglalkozunk, akkor nem a probléma mélyére megyünk, hanem csak a felszínt kaparjuk meg, hogy legyenek jobb cégvezetőink.

Idézet
Valljuk, hogy a társadalom vezetőinek – polgármestereknek, tanácselnököknek – is progresszívnek kell lenniük, nem pedig istent játszaniuk. A cégeknél is a munkavállalónak kellene az istennek lennie, mint ahogy a választópolgár is az isten, nem pedig a politikus. Ezt az istenséget nem akarják kiengedni a kezükből.

A menedzserképzőkön tapasztaltam, hogy a „hozzánemértők” megbeszélik a valóságot, és egymást erősítik. Meghívnak ugyan kívülről is egy-egy előadót, de nem az elhangzott új gondolatokat beszélik át a találkozó végén. A modern dolgot ugyanis nehéz átvinni.

– Kérem, így a beszélgetés végére adjanak valami fogódzót is nekünk, olvasóknak.

A. T.: A finn modell világszerte ismert: a második világháborúból az ország nagyon gyenge állapotban került ki, és ezért volt egy társadalmi konszenzus arra, hogy Finnországot hogyan lehet felemelni. A társadalom – a politikai vezetők segítségével – eldöntötte, hogy

három plusz egy dologra fókuszálnak: tanulásra, egészségügyre, a biztonságérzetre és az innovációra.

Vagyis arra, hogy legyenek jobbak, mint mások. Ezt betartották, és néhány évtized alatt nagyon erős nemzetté váltak Európában. Ennek a folyamatnak a magja a tanulás volt, így kialakult egy csodálatos társadalom. Nos, ezt a modellt össze kell vetni az erdélyi gondolkodással, és akkor látjuk a különbséget.

Van egy fontos szó, amit minden vezetőnek meg kellene tanulnia, ez pedig az alázat.

A mi tudásunk egy speciális tudás, mi csak egy területen tudunk többet, de a cégvezető más területeken tud többet. Itt jegyzem meg, a helyi isteneknek az az egy terület is sok. Itt vagyunk sokszor ellenállásban. Nyilván vannak pozitív példáink is, de ahhoz sokszor az egész csapatot le kellett cserélni, a vezető pedig azt kellett mondja, hogy „akarom a változást és kitartok mellette”.

T. L.: Talán ismétlem önmagam, de fontos: amikor a progresszivitásról beszélünk, nem akadémiai tudásra gondolunk, hanem arról, hogy egyszerűen meghallgatni a másik felet, mert ez egyben egy kritika is. Mert esetenként olyat hallhatunk, amit addig nem csináltunk, vagy rosszul csináltunk.

Ebben a szeretetkultúrában sokszor finoman kell fogalmaznunk ahhoz, hogy a kapcsolatainkat fenntartsuk.

5 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. március 20., szerda

Várni kell még a szennyvízhálózatra Csibában

Egyelőre a pályázati kiírásra vár a csíkszeredai városvezetés, hogy támogatást igényelhessenek a városhoz tartozó Csibában hiányzó szennyvízhálózat kiépítése érdekében. Elhúzódó munkálatokra készülhetnek az ott lakók.

Várni kell még a szennyvízhálózatra Csibában
2024. március 19., kedd

Istálló gyúlt ki Mezőmadarason

Kigyúlt lakóházhoz riasztották a marosvásárhelyi tűzoltókat, a helyszínen azonban kiderült, egy istálló ég Mezőmadarason.

Istálló gyúlt ki Mezőmadarason
Istálló gyúlt ki Mezőmadarason
2024. március 19., kedd

Istálló gyúlt ki Mezőmadarason

2024. március 19., kedd

Textilipari leépítés Székelyudvarhelyen: átképzésekkel is segítik az elbocsátottakat

Az előre bejelentettnél ugyan kisebb számban, de így is 130 alkalmazottjától volt kénytelen megválni az egyik székelyudvarhelyi textilipari vállalat. A munkaerő-elhelyező ügynökségnél vizsgálják annak a lehetőségét, hogy miként segíthetnek az embereken.

Textilipari leépítés Székelyudvarhelyen: átképzésekkel is segítik az elbocsátottakat
2024. március 19., kedd

Medve miatt riasztották a csíkszeredaiakat

Újra lakott településre merészkedett be a medve Csíkszeredában, ezúttal Zsögödfürdőre.

Medve miatt riasztották a csíkszeredaiakat
2024. március 19., kedd

Tovább bővítenék a baróti kórházat

A baróti kórház új épületszárnya négy kórházi osztály számára nyújtana új, felszerelt teret. A beruházás megvalósíthatósági tanulmányát már évekkel ezelőtt előkészítették, ennek frissítése jelenleg zajlik.

Tovább bővítenék a baróti kórházat
2024. március 19., kedd

Kutyasétáltatással az örökbefogadásért

Közös sétára hívják a sepsiszentgyörgyi gazdikat és örökbefogadott kedvenceiket március 23-án, szombaton délelőtt 10 órakor. A helyi állatvédő civil szervezetek kezdeményezésükkel az örökbefogadás fontosságára hívják fel a figyelmet.

Kutyasétáltatással az örökbefogadásért
2024. március 19., kedd

Újra iható a gyergyószentmiklósi Szarvas-forrás vize

Sokan fogyasztották a Gyergyószentmiklós közelében található Szarvas-forrás vizét, míg tavaly ősszel egy ellenőrzés bakteriális szennyeződést mutatott ki a vízben. Mostantól viszont újra bátran ihat belőle bárki.

Újra iható a gyergyószentmiklósi Szarvas-forrás vize
2024. március 19., kedd

Sok kicsi sokra megy – nem hátráltatja a kupakgyűjtést a betétdíjas rendszer

Hét éve alakult meg Sepsiszentgyörgyön a LAB Életmentő Kupakok Egyesület, amely műanyag kupakokat gyűjtve segít rászoruló családokon, beteg gyerekeken.

Sok kicsi sokra megy – nem hátráltatja a kupakgyűjtést a betétdíjas rendszer
2024. március 19., kedd

Halálos baleset Cikmántoron

Halálos áldozattal járó baleset történt kedden délután a Maros megyei Cikmántoron, emiatt részleges forgalomkorlátozásra volt szükség a forgalmas úton.

Halálos baleset Cikmántoron
Halálos baleset Cikmántoron
2024. március 19., kedd

Halálos baleset Cikmántoron

2024. március 19., kedd

Ezúttal végzős hallgatókkal közösködik az Udvartér Színház

A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházzal közösen színre vitt Zsákbamacska után most újabb koprodukcióval rukkol elő a kézdivásárhelyi Udvartér Színház. Ezúttal a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem végzőseivel karöltve adják elő Ivan Viripajev Részegek című darabját.

Ezúttal végzős hallgatókkal közösködik az Udvartér Színház
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik,
rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik, rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!