Jó tudni: a vagyonnal nem jár együtt tudás

Ambrus Tibor a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának (MÜTF) székelyudvarhelyi kihelyezett tagozata kapcsán került Székelyföldre két évtizede •  Fotó: László Ildikó

Ambrus Tibor a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának (MÜTF) székelyudvarhelyi kihelyezett tagozata kapcsán került Székelyföldre két évtizede

Fotó: László Ildikó

A messziről jött ember azt mond, amit akar. A magyarországi Ambrus Tibor egyetemi oktatóra, szervezetfejlesztési szakemberre azonban azért érdemes odafigyelnünk, mert két évtizede jár-kel a székelyek között, a tapasztalata pedig görbe tükör lehet számunkra. Két éve a polgármestereinkről, tanácselnökeinkről kérdeztük, ezúttal a cégvezetőinkről faggattuk.

Kozán István

2023. május 17., 08:072023. május 17., 08:07

2023. május 17., 10:502023. május 17., 10:50

– Romániában a rendszerváltozás után rögtön elkezdődött a privatizációs folyamat, ezzel együtt pedig létrejött egy vállalkozói réteg – viszonylag kevés vállalatvezetési tudással, ám annál nagyobb ambícióval.

– Nagyon szorgalmas, lelkes, energiától szétrobbanó székelyföldi vállalkozókkal dolgoztam az elmúlt időben.

Idézet
A kilencvenes évek gazdasági és politikai helyzete sokukat vagyonhoz juttatta valamilyen formában, mert jó időben jó helyen voltak.

Ebből nagyon sokan jó piacot értek el, mert jól dolgoztak. Tehát jól indultak. Ez idáig teljesen rendben van, dicsérendő és díjazandó is, hiszen ebben rengeteg munkájuk van. Csak közben eltelt húsz-harminc év és az akkori középkorú vállalkozók felett is eljárt az idő.

A továbblépést pedig az befolyásolhatja – nyilván nem minden esetben –, hogy az elmúlt évtizedek alatt milyen tudásra tudtak szert tenni. Most itt ez lehet az alapkérdés.

korábban írtuk

Ambrus Tibor: amikor egy új polgármester belép a hatalomba, azt hiszi, hogy a tudást is megkapta hozzá
Ambrus Tibor: amikor egy új polgármester belép a hatalomba, azt hiszi, hogy a tudást is megkapta hozzá

Óriási probléma Székelyföld-szerte, hogy a tisztséget nyert polgármesterek többsége azt hiszi, a frissen ráruházott hatalommal együtt tudást is kapott, holott ez koránt sincs így – véli Ambrus Tibor egyetemi oktató. Megoldási javaslatokat is ismertetett.

– Maradjunk is ennél a pontnál, és bontsuk ezt ki.

– Amit a székelyföldi és erdélyi vállalkozók az elmúlt évtizedek alatt felépítettek, azokat tovább kell fejleszteni. A vállalatok fejlődési dinamikája azonban egy ideje sok esetben nemhogy nőne, inkább stagnál – vagy egyenesen csökken. A GDP-arányos rész Európában és Romániában nő, akárcsak Erdélyben és Székelyföldön, a növekedés üteme azonban Székelyföldön nem olyan nagy, mint Romániában átlagosan. Ez nyilván többek között a hiányos nyelvismerettel magyarázható:

Idézet
az angol nyelv itt nem volt elterjedt, a románt is kevesen beszélték anyanyelvi szinten, ezért a tőke inkább más régiók felé fordult.

– Ez eddig világos, de akkor mit kellett volna tennünk nekünk, székelyföldieknek?

– Hát, nyitottabbnak kellett volna lenni éppúgy a nyelvtanulásban, mint a gondolkodásban.

Idézet
Le kellett volna vetkőznünk magunkról azt a fajta gondolkodásmódot, hogy a székelyek mindent tudnak, mindent ismernek, és nemigen kell külső tanács.

Ez nyilván sok esetben igaz, de nem mindenben. Hangsúlyozom, a gazdasági szereplőkről beszélek, akik esetében kétfajta gondolkodás van: a retrográd, visszahúzó és a progresszív („menjünk előre”) mentalitás. Szerintem itt az a tévképzet volt, hogy ha én progresszív vonalon megyek előre, akkor a retrográdot ott kell hagyni. Ez azonban nem igaz: a helyi gondolkodás tökéletesen megvan a progresszivitás mellett.

Idézet
A régit és az újat együtt azonban továbbra is nagyon nehéz itt elfogadtatni. Azok a cégek azonban, amelyek esetében ez a kettősség működik, azok előnyben vannak.

Esetükben inkább egy törvényszerűséget érdemes megvizsgálni: azt, hogy a nemzetközileg elfogadott szervezeti fejlődési görbén, az Adizes szervezeti életciklus modellben a cégek hol helyezkednek el. Vagyis az adott vállalat tud-e tovább fejlődni, vagy már feljutott a csúcsra, és onnantól kezdve a hanyatlás ideje következik. Nagyon sok cégnél teszteket végeztünk, hogy láthassuk, hol tartanak.

Idézet
Minden esetben van egy kritikus pont: az, amikor a cégtulajdonosnak a vezetést meg kell osztania professzionális emberekkel, közgazdászokkal, jogászokkal, menedzserekkel.

A cégvezetők nagy része Székelyföldön sem igazán akarja meglépni ezt, mert ha idáig felépített egy kis birodalmat, akkor azt hiszi, hogy az eddigi módszerekkel tovább tudja vinni a céget.

Adizes szervezeti életciklus modell. Infografika: Csáki Ferencz Galéria

Adizes szervezeti életciklus modell. Infografika: Csáki Ferencz

– … ha valami húsz éven át működött, akkor az még egy ideig elketyeg – gondoljuk mi, székelyek.

– Tévesen! A cégvezetőknek rá kellene jönniük arra, hogy a vezetést most már meg kell osztaniuk másokkal, diverzifikálni kell a tevékenységet, mert „kevés vagyok én”. Jól működő cégeknél is megfigyelhető, hogy tehetséges tulajdonosok szenvednek, mert nem tudnak rendszert vinni a vezetésbe; vagy ha visznek is, azt nem használják ki kellően. Például teljesítményértékelő vagy minőségbiztosítási rendszerre lenne szükségük.

Idézet
Tisztában kell lenni azzal, hogy a modern vezetési eszközökre a húsz évvel ezelőtt alkalmazott vezetők már nem nyitottak, ráadásul tapasztalatuk sincs. Ráadásul nagyon kevesen áldoznak arra, hogy a vezetést professzionális vezetőnek adják át.

Ők a tranzakciós vezetők: „mindig berohanok a céghez, elmondom gyorsan, hogy mit kell csinálni, lökdösöm előre az ügyeket”, miközben inkább magát a rendszert kellene úgy felépíteni, hogy az ügyek menjenek előre. Jó nevű cégeknél lehet azt tapasztalni, hogy a tulajdonosok és egyben vezetők is mindezt a mai napig nem engedik meg.

– Mindezt Székelyföldön tapasztalja csak, vagy Magyarországon is?

– Ez nemzetközi probléma, Székelyföldön azonban lényegesen erősebb. Találkoztam olyan vállalattal, ahol egy tulajdonos azt írta a kollégáinak, hogy az ilyen-olyan képzés a munkától veszi el az időt – esetében még nem volt meg a felismerés a fejlődésre, ám a piac majd rákényszeríti erre. A piac ugyanis fejlődött, a világ pedig megy előre.

Idézet
Mindenki a közoktatástól vár fejlődést, én azonban azt javaslom a cégeknek, hogy saját maguk képezzék ki az embereiket, ugyanis sem az iskola, sem a piac ma már nem ad kellően képzett szakembert.

– Mégis hogyan tud jó embereket kiképezni? Ha közben azt látjuk, hogy a nyelveket beszélő fiatalok inkább külföldre mennek dolgozni, mintsem itthon boldogulnának.

– Kettős kombinációt látok, ez azonban időigényes, ezt pedig kevés cég akarja kivárni. Nem szép, hogy mondom, de a mai cégvilágban már nem a középkorúakon van a hangsúly, ezért

Idézet
jellemzően az a vállalat tud előre menni, amely rengeteg energiát és időt szán egy teljesen új és fiatal csapat felépítésébe, és a nyakukra vén rókákat tesz, akiknek van tapasztalatuk és kapcsolati tőkéjük.

Így amire a rókák elérik a nyugdíjkorhatárt, addigra a fiatalok már profi szakemberekké válnak. És ha már itt tartunk, nem szabad elhallgatnunk egy fájó pontot: sajnos azt látjuk, hogy a cégvezetők gyerekeinek zöme nem akar dinamikus vezetővé válni.

– De hát pont nekik kellene átvenniük a nehezen felépített céget a szülőktől.

– Ez azonban csak részben jön össze. Mindez azért van, mert a cégtulajdonos első generációs, tehát ő hozta létre a vállalatot; a következő generáció, a gyereke azonban éveken át azt látta, tehát úgy nőtt fel, hogy „anya és apa éjjel-nappal dolgozik”, és nem foglalkoznak vele, mindennel törődnek, csak vele nem. A gyerek húsz évesen pedig azt fogja mondani, hogy „én nem akarok ilyen lenni, ezért a cég sem érdekel”.

Idézet
A gyerekeknek a mostani szülők nem minden esetben jó példák: pályázatot írnak, órákon át telefonálnak, stresszesek, hajszolják magukat.

Nem hiába említettem, hogy elsőgenerációs cégvezetőkről beszélünk, hiszen az ő szüleik jó esetben tisztes gyári munkások, mesteremberek voltak a rendszerváltozás előtt.

– Tehát akinek át kellene vennie a boltot, az inkább úgy dönt, hogy köszöni szépen, de nem kér ebből?

– Igen. S nagyon nagy cégeknél lehet látni, hogy – és ezt nagyon idézőjelben kell mondani – a gyerekek „elkallódnak”.

Idézet
Nagyon sok esetben azt hiszik tévesen, hogy a pénz mindent megold, ám a pénz nem helyettesítheti a tudást – és pont ez a lényeg: nem azért lett vagyon, mert volt előzetes tudás, hanem azért, mert jó időben voltak jó helyen.

Ez a folyamat pedig azt eredményezte, hogy a saját gyerekeink számára nem vagyunk követendő példák. Ezért is szükséges a szervezetek esetében egy generációváltás a gondolkodásban is, ennek pedig az a lényege, hogy a tudást meg kell szerezni.

– Az egyetemek nem adják meg ezt a tudást?

– Nem. A Pegazus-programmal fiatalokat képzünk elég sok óraszámban, és az egyetemi végzősöknek gyakorlati feladatokat adtunk. Amiről beszéltem nekik, azokat egyetemen mind hallották, de gyakorlatban csak most látták. Ugyanakkor

Idézet
alaptétel az is, hogy Erdélyben, Székelyföldön három nyelvet kell tudni: a magyart, a románt és az angolt.

Téves szemlélet, hogy egy székelyföldinek nem szükséges tudnia románul; már egy akármilyen boltban tudnia kell románul az eladónak.

– Visszakanyarodva a cégekhez: ha nincs meg a tudásunk, akkor megyünk tovább a hályogkovács magabiztosságával?

– Igen, mert mindig fog valami sikerülni. Mindig van egy pályázat, amit elnyerünk, hiába pályázunk számunkra haszontalan dolgokra. Így nem egy stratégia irányába megyünk, hanem amit nyújtanak nekünk, közben pedig elhitetjük saját magunkkal, hogy jók vagyunk, és hogy mekkora nagy az eredményünk. Csak hát van ebben a megközelítésben egy lyuk: tényleg van eredmény, de ha sokkal többet tudnánk, akkor sokkal nagyobb lenne az eredményünk is. Ezt a gap-et, azaz rést megfelelő tudás, illetve ismeret hiányában sosem tudjuk megmérni.

– Mit tud javasolni az erdélyi és székely magánszektor vezetői számára?

– Azt, hogy tanulni, tanulni, tanulni. Csak ez az egy kiút van. Esetükben a gyerekeiknek lehetőséget kell teremteni arra, hogy akár külföldre is elmenjenek tanulni,

Idézet
az azonban nagyon fontos, hogy a vállalkozásnál olyan környezetet kell teremteni, hogy a gyerekek a tanulmányaik után jöjjenek vissza, és a megszerzett tudást itt hasznosítsák.

A japánok például attól lettek rövid idő alatt az innováció bajnokai, hogy mindent lemásoltak a világon, és ráfejlesztettek. Az volt a japán fejlődés titka, hogy megnézték, mi a legjobb a világon, ők pedig annál egy fokkal jobbat csináltak. Miért ne cselekedhetnénk mi is hasonlóan? Azt el kell ismernem, hogy erre egyelőre itt nem látok rendszert: az Erasmus-program erre jó kezdeményezés, az azonban kis létszámú diákot mozgat meg.

– Ezeknek a rendszereknek a kidolgozása kinek a feladata?

– Én csak egyet tudok mondani:

Idézet
a szülőké. Ez ugyanis nem állami feladat. Ha sok egyénnek ilyen igényei lesznek (tanulni), akkor előbb utóbb az állam szintjén is ilyen igények fognak megjelenni – fordítva azonban nem működik, mert az felülről jövő erőltetés lenne.

Londonban élő unokáim között évekkel ezelőtt éles vita alakult ki arról, hogy azt a papírzacskót, amin egy műanyagdarab is volt, melyik szelektív kukába tegyék – az iskolában ugyanis így szocializálják őket. Nyilván ehhez az is kell, hogy a londoni kukás autók külön vigyék el a színes kukákat. Önöknél viszont esetenként még egybeöntik a szelektíven összegyűjtött hulladékot.

1 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 17., csütörtök

Ezekre figyeljen a húsvéti étkezések alkalmával

Az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) képviselői ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a húsvéti ünnepre készülő lakosságnak.

Ezekre figyeljen a húsvéti étkezések alkalmával
Ezekre figyeljen a húsvéti étkezések alkalmával
2025. április 17., csütörtök

Ezekre figyeljen a húsvéti étkezések alkalmával

2025. április 17., csütörtök

Ítélőtábla: az USR nem kampányolhat Nicușor Dan mellett – frissítve

Elutasította csütörtökön a bukaresti ítélőtábla a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) keresetét, amelyet a Nicușor Dan független elnökjelölt melletti kampányolást megtiltó BEC-döntés ellen nyújtott be az alakulat.

Ítélőtábla: az USR nem kampányolhat Nicușor Dan mellett – frissítve
2025. április 17., csütörtök

„Rómába mennek” a harangok nagycsütörtökön

Sokan hallottuk már a mondást: „nagycsütörtökön a harangok Rómába mennek.” De vajon mit is jelent ez pontosan? Miért hallgatnak el ilyenkor a templomi harangok? És miért van némaság a katolikus templomokban?

„Rómába mennek” a harangok nagycsütörtökön
„Rómába mennek” a harangok nagycsütörtökön
2025. április 17., csütörtök

„Rómába mennek” a harangok nagycsütörtökön

2025. április 17., csütörtök

Volt egy harmadik haláleset is a kórháznál, megszólalt a vezetőség

Cáfolta csütörtökön a jászvásári Sf. Spiridon-kórház vezetősége, hogy az intézmény három alkalmazottjának – két rezidens és egy beteghordozó – halálát munkahelyi túlterheltség okozta volna.

Volt egy harmadik haláleset is a kórháznál, megszólalt a vezetőség
2025. április 17., csütörtök

Rekordszámú rászorulót segítenek húsvéti élelmiszercsomaggal

Több mint 704 tonna élelmiszer gyűlt össze április 4-e és 6-a között az országos élelmiszergyűjtő akció keretében, ebből 121.890 rászorulót segítettek, ami rekordnak számít az akció történetében.

Rekordszámú rászorulót segítenek húsvéti élelmiszercsomaggal
2025. április 17., csütörtök

Az átlagosnál melegebb idő lesz húsvétkor

Az átlagosnál melegebb idő várható húsvétra az ország régióinak többségében, még akkor is, ha változékony égboltra és viharokra is kilátás van – közölte az Agerpres megkeresésére Alina Șerban, az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) munkatársa.

Az átlagosnál melegebb idő lesz húsvétkor
Az átlagosnál melegebb idő lesz húsvétkor
2025. április 17., csütörtök

Az átlagosnál melegebb idő lesz húsvétkor

2025. április 17., csütörtök

Óriási mennyiségű hamis mosószert foglaltak le Hargita megyében

Több mint ezer liter, feltehetően hamisított mosószert foglaltak le a rendőrök Székelyvarságon házkutatások, Máréfalván közúti ellenőrzés során – adja hírül a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya.

Óriási mennyiségű hamis mosószert foglaltak le Hargita megyében
2025. április 17., csütörtök

Pénzt hozott a húsvéti nyuszi Gyergyószentmiklósnak

6,5 millió lejes támogatás érkezett a gyergyószentmiklósi közműfejlesztésre a kormánytól. Ennek köszönhetően folytatódhatnak a csatornázási munkálatok, ugyanakkor a Gyilkos-tó út helyreállítása is megtörténik.

Pénzt hozott a húsvéti nyuszi Gyergyószentmiklósnak
2025. április 17., csütörtök

Több mint 40 millió eurós beruházás indult Székelyudvarhelyen

A Laszlo-Constr Kft. megkezdte a Riverside Retail Park kereskedelmi központ kivitelezését Székelyudvarhely legdinamikusabban fejlődő övezetében.

Több mint 40 millió eurós beruházás indult Székelyudvarhelyen
2025. április 17., csütörtök

Mozgásban lesz a város, közeleg a tánc világnapja Csíkszeredában

A tánc ismét birtokba veszi Csíkszeredát: április végén újra megrendezik a tánc világnapja alkalmából szervezett rendezvénysorozatot, amely az évek során nemcsak hagyománnyá vált, de a város egyik legszínesebb kulturális eseményévé nőtte ki magát.

Mozgásban lesz a város, közeleg a tánc világnapja Csíkszeredában