Hirdetés
Hirdetés

Jó tudni: a vagyonnal nem jár együtt tudás

Ambrus Tibor a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának (MÜTF) székelyudvarhelyi kihelyezett tagozata kapcsán került Székelyföldre két évtizede •  Fotó: László Ildikó

Ambrus Tibor a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának (MÜTF) székelyudvarhelyi kihelyezett tagozata kapcsán került Székelyföldre két évtizede

Fotó: László Ildikó

A messziről jött ember azt mond, amit akar. A magyarországi Ambrus Tibor egyetemi oktatóra, szervezetfejlesztési szakemberre azonban azért érdemes odafigyelnünk, mert két évtizede jár-kel a székelyek között, a tapasztalata pedig görbe tükör lehet számunkra. Két éve a polgármestereinkről, tanácselnökeinkről kérdeztük, ezúttal a cégvezetőinkről faggattuk.

Kozán István

2023. május 17., 08:072023. május 17., 08:07

2023. május 17., 10:502023. május 17., 10:50

– Romániában a rendszerváltozás után rögtön elkezdődött a privatizációs folyamat, ezzel együtt pedig létrejött egy vállalkozói réteg – viszonylag kevés vállalatvezetési tudással, ám annál nagyobb ambícióval.

– Nagyon szorgalmas, lelkes, energiától szétrobbanó székelyföldi vállalkozókkal dolgoztam az elmúlt időben.

Idézet
A kilencvenes évek gazdasági és politikai helyzete sokukat vagyonhoz juttatta valamilyen formában, mert jó időben jó helyen voltak.

Ebből nagyon sokan jó piacot értek el, mert jól dolgoztak. Tehát jól indultak. Ez idáig teljesen rendben van, dicsérendő és díjazandó is, hiszen ebben rengeteg munkájuk van. Csak közben eltelt húsz-harminc év és az akkori középkorú vállalkozók felett is eljárt az idő.

Hirdetés

A továbblépést pedig az befolyásolhatja – nyilván nem minden esetben –, hogy az elmúlt évtizedek alatt milyen tudásra tudtak szert tenni. Most itt ez lehet az alapkérdés.

korábban írtuk

Ambrus Tibor: amikor egy új polgármester belép a hatalomba, azt hiszi, hogy a tudást is megkapta hozzá
Ambrus Tibor: amikor egy új polgármester belép a hatalomba, azt hiszi, hogy a tudást is megkapta hozzá

Óriási probléma Székelyföld-szerte, hogy a tisztséget nyert polgármesterek többsége azt hiszi, a frissen ráruházott hatalommal együtt tudást is kapott, holott ez koránt sincs így – véli Ambrus Tibor egyetemi oktató. Megoldási javaslatokat is ismertetett.

– Maradjunk is ennél a pontnál, és bontsuk ezt ki.

– Amit a székelyföldi és erdélyi vállalkozók az elmúlt évtizedek alatt felépítettek, azokat tovább kell fejleszteni. A vállalatok fejlődési dinamikája azonban egy ideje sok esetben nemhogy nőne, inkább stagnál – vagy egyenesen csökken. A GDP-arányos rész Európában és Romániában nő, akárcsak Erdélyben és Székelyföldön, a növekedés üteme azonban Székelyföldön nem olyan nagy, mint Romániában átlagosan. Ez nyilván többek között a hiányos nyelvismerettel magyarázható:

Idézet
az angol nyelv itt nem volt elterjedt, a románt is kevesen beszélték anyanyelvi szinten, ezért a tőke inkább más régiók felé fordult.

– Ez eddig világos, de akkor mit kellett volna tennünk nekünk, székelyföldieknek?

– Hát, nyitottabbnak kellett volna lenni éppúgy a nyelvtanulásban, mint a gondolkodásban.

Idézet
Le kellett volna vetkőznünk magunkról azt a fajta gondolkodásmódot, hogy a székelyek mindent tudnak, mindent ismernek, és nemigen kell külső tanács.

Ez nyilván sok esetben igaz, de nem mindenben. Hangsúlyozom, a gazdasági szereplőkről beszélek, akik esetében kétfajta gondolkodás van: a retrográd, visszahúzó és a progresszív („menjünk előre”) mentalitás. Szerintem itt az a tévképzet volt, hogy ha én progresszív vonalon megyek előre, akkor a retrográdot ott kell hagyni. Ez azonban nem igaz: a helyi gondolkodás tökéletesen megvan a progresszivitás mellett.

Idézet
A régit és az újat együtt azonban továbbra is nagyon nehéz itt elfogadtatni. Azok a cégek azonban, amelyek esetében ez a kettősség működik, azok előnyben vannak.

Esetükben inkább egy törvényszerűséget érdemes megvizsgálni: azt, hogy a nemzetközileg elfogadott szervezeti fejlődési görbén, az Adizes szervezeti életciklus modellben a cégek hol helyezkednek el. Vagyis az adott vállalat tud-e tovább fejlődni, vagy már feljutott a csúcsra, és onnantól kezdve a hanyatlás ideje következik. Nagyon sok cégnél teszteket végeztünk, hogy láthassuk, hol tartanak.

Idézet
Minden esetben van egy kritikus pont: az, amikor a cégtulajdonosnak a vezetést meg kell osztania professzionális emberekkel, közgazdászokkal, jogászokkal, menedzserekkel.

A cégvezetők nagy része Székelyföldön sem igazán akarja meglépni ezt, mert ha idáig felépített egy kis birodalmat, akkor azt hiszi, hogy az eddigi módszerekkel tovább tudja vinni a céget.

Adizes szervezeti életciklus modell. Infografika: Csáki Ferencz Galéria

Adizes szervezeti életciklus modell. Infografika: Csáki Ferencz

– … ha valami húsz éven át működött, akkor az még egy ideig elketyeg – gondoljuk mi, székelyek.

– Tévesen! A cégvezetőknek rá kellene jönniük arra, hogy a vezetést most már meg kell osztaniuk másokkal, diverzifikálni kell a tevékenységet, mert „kevés vagyok én”. Jól működő cégeknél is megfigyelhető, hogy tehetséges tulajdonosok szenvednek, mert nem tudnak rendszert vinni a vezetésbe; vagy ha visznek is, azt nem használják ki kellően. Például teljesítményértékelő vagy minőségbiztosítási rendszerre lenne szükségük.

Idézet
Tisztában kell lenni azzal, hogy a modern vezetési eszközökre a húsz évvel ezelőtt alkalmazott vezetők már nem nyitottak, ráadásul tapasztalatuk sincs. Ráadásul nagyon kevesen áldoznak arra, hogy a vezetést professzionális vezetőnek adják át.

Ők a tranzakciós vezetők: „mindig berohanok a céghez, elmondom gyorsan, hogy mit kell csinálni, lökdösöm előre az ügyeket”, miközben inkább magát a rendszert kellene úgy felépíteni, hogy az ügyek menjenek előre. Jó nevű cégeknél lehet azt tapasztalni, hogy a tulajdonosok és egyben vezetők is mindezt a mai napig nem engedik meg.

– Mindezt Székelyföldön tapasztalja csak, vagy Magyarországon is?

– Ez nemzetközi probléma, Székelyföldön azonban lényegesen erősebb. Találkoztam olyan vállalattal, ahol egy tulajdonos azt írta a kollégáinak, hogy az ilyen-olyan képzés a munkától veszi el az időt – esetében még nem volt meg a felismerés a fejlődésre, ám a piac majd rákényszeríti erre. A piac ugyanis fejlődött, a világ pedig megy előre.

Idézet
Mindenki a közoktatástól vár fejlődést, én azonban azt javaslom a cégeknek, hogy saját maguk képezzék ki az embereiket, ugyanis sem az iskola, sem a piac ma már nem ad kellően képzett szakembert.

– Mégis hogyan tud jó embereket kiképezni? Ha közben azt látjuk, hogy a nyelveket beszélő fiatalok inkább külföldre mennek dolgozni, mintsem itthon boldogulnának.

– Kettős kombinációt látok, ez azonban időigényes, ezt pedig kevés cég akarja kivárni. Nem szép, hogy mondom, de a mai cégvilágban már nem a középkorúakon van a hangsúly, ezért

Idézet
jellemzően az a vállalat tud előre menni, amely rengeteg energiát és időt szán egy teljesen új és fiatal csapat felépítésébe, és a nyakukra vén rókákat tesz, akiknek van tapasztalatuk és kapcsolati tőkéjük.

Így amire a rókák elérik a nyugdíjkorhatárt, addigra a fiatalok már profi szakemberekké válnak. És ha már itt tartunk, nem szabad elhallgatnunk egy fájó pontot: sajnos azt látjuk, hogy a cégvezetők gyerekeinek zöme nem akar dinamikus vezetővé válni.

– De hát pont nekik kellene átvenniük a nehezen felépített céget a szülőktől.

– Ez azonban csak részben jön össze. Mindez azért van, mert a cégtulajdonos első generációs, tehát ő hozta létre a vállalatot; a következő generáció, a gyereke azonban éveken át azt látta, tehát úgy nőtt fel, hogy „anya és apa éjjel-nappal dolgozik”, és nem foglalkoznak vele, mindennel törődnek, csak vele nem. A gyerek húsz évesen pedig azt fogja mondani, hogy „én nem akarok ilyen lenni, ezért a cég sem érdekel”.

Idézet
A gyerekeknek a mostani szülők nem minden esetben jó példák: pályázatot írnak, órákon át telefonálnak, stresszesek, hajszolják magukat.

Nem hiába említettem, hogy elsőgenerációs cégvezetőkről beszélünk, hiszen az ő szüleik jó esetben tisztes gyári munkások, mesteremberek voltak a rendszerváltozás előtt.

– Tehát akinek át kellene vennie a boltot, az inkább úgy dönt, hogy köszöni szépen, de nem kér ebből?

– Igen. S nagyon nagy cégeknél lehet látni, hogy – és ezt nagyon idézőjelben kell mondani – a gyerekek „elkallódnak”.

Idézet
Nagyon sok esetben azt hiszik tévesen, hogy a pénz mindent megold, ám a pénz nem helyettesítheti a tudást – és pont ez a lényeg: nem azért lett vagyon, mert volt előzetes tudás, hanem azért, mert jó időben voltak jó helyen.

Ez a folyamat pedig azt eredményezte, hogy a saját gyerekeink számára nem vagyunk követendő példák. Ezért is szükséges a szervezetek esetében egy generációváltás a gondolkodásban is, ennek pedig az a lényege, hogy a tudást meg kell szerezni.

– Az egyetemek nem adják meg ezt a tudást?

– Nem. A Pegazus-programmal fiatalokat képzünk elég sok óraszámban, és az egyetemi végzősöknek gyakorlati feladatokat adtunk. Amiről beszéltem nekik, azokat egyetemen mind hallották, de gyakorlatban csak most látták. Ugyanakkor

Idézet
alaptétel az is, hogy Erdélyben, Székelyföldön három nyelvet kell tudni: a magyart, a románt és az angolt.

Téves szemlélet, hogy egy székelyföldinek nem szükséges tudnia románul; már egy akármilyen boltban tudnia kell románul az eladónak.

– Visszakanyarodva a cégekhez: ha nincs meg a tudásunk, akkor megyünk tovább a hályogkovács magabiztosságával?

– Igen, mert mindig fog valami sikerülni. Mindig van egy pályázat, amit elnyerünk, hiába pályázunk számunkra haszontalan dolgokra. Így nem egy stratégia irányába megyünk, hanem amit nyújtanak nekünk, közben pedig elhitetjük saját magunkkal, hogy jók vagyunk, és hogy mekkora nagy az eredményünk. Csak hát van ebben a megközelítésben egy lyuk: tényleg van eredmény, de ha sokkal többet tudnánk, akkor sokkal nagyobb lenne az eredményünk is. Ezt a gap-et, azaz rést megfelelő tudás, illetve ismeret hiányában sosem tudjuk megmérni.

– Mit tud javasolni az erdélyi és székely magánszektor vezetői számára?

– Azt, hogy tanulni, tanulni, tanulni. Csak ez az egy kiút van. Esetükben a gyerekeiknek lehetőséget kell teremteni arra, hogy akár külföldre is elmenjenek tanulni,

Idézet
az azonban nagyon fontos, hogy a vállalkozásnál olyan környezetet kell teremteni, hogy a gyerekek a tanulmányaik után jöjjenek vissza, és a megszerzett tudást itt hasznosítsák.

A japánok például attól lettek rövid idő alatt az innováció bajnokai, hogy mindent lemásoltak a világon, és ráfejlesztettek. Az volt a japán fejlődés titka, hogy megnézték, mi a legjobb a világon, ők pedig annál egy fokkal jobbat csináltak. Miért ne cselekedhetnénk mi is hasonlóan? Azt el kell ismernem, hogy erre egyelőre itt nem látok rendszert: az Erasmus-program erre jó kezdeményezés, az azonban kis létszámú diákot mozgat meg.

– Ezeknek a rendszereknek a kidolgozása kinek a feladata?

– Én csak egyet tudok mondani:

Idézet
a szülőké. Ez ugyanis nem állami feladat. Ha sok egyénnek ilyen igényei lesznek (tanulni), akkor előbb utóbb az állam szintjén is ilyen igények fognak megjelenni – fordítva azonban nem működik, mert az felülről jövő erőltetés lenne.

Londonban élő unokáim között évekkel ezelőtt éles vita alakult ki arról, hogy azt a papírzacskót, amin egy műanyagdarab is volt, melyik szelektív kukába tegyék – az iskolában ugyanis így szocializálják őket. Nyilván ehhez az is kell, hogy a londoni kukás autók külön vigyék el a színes kukákat. Önöknél viszont esetenként még egybeöntik a szelektíven összegyűjtött hulladékot.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 15., vasárnap

Gázszivárgás miatt lezárták a fő csapot, fűtés nélkül maradtak egy marosvásárhelyi tömbház lakói

Gázszivárgás miatt lezárták és lepecsételték a fő gázcsapot vasárnap késő este Marosvásárhelyen egy 44 lakrészes tömbházban.

Gázszivárgás miatt lezárták a fő csapot, fűtés nélkül maradtak egy marosvásárhelyi tömbház lakói
Hirdetés
2026. február 15., vasárnap

Nicușor Dan bejelentette, hogy részt vesz a Béketanács első ülésén Washingtonban

Nicușor Dan államfő vasárnap bejelentette, hogy elfogadja Donald Trump amerikai elnök meghívását és részt vesz a Béketanács jövő heti washingtoni ülésén.

Nicușor Dan bejelentette, hogy részt vesz a Béketanács első ülésén Washingtonban
2026. február 15., vasárnap

Friss adat: a háromezer lejt sem éri el az átlagnyugdíj

Idén januárban 4 698 070 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 1489-cel kevesebbet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2779 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár vasárnap közzétett adataiból.

Friss adat: a háromezer lejt sem éri el az átlagnyugdíj
2026. február 15., vasárnap

Milliókra büntettek a szombati rendőrségi Blokád-akcióban

Több mint hatszáz járművezetőnek vonták be a jogosítványát az elmúlt 24 órában végzett ellenőrzések során, 96-nak gyorshajtás, 170-nek alkohol hatása alatti vezetés miatt – derül ki a Román Rendőrség vasárnapi közleményéből.

Milliókra büntettek a szombati rendőrségi Blokád-akcióban
Hirdetés
2026. február 15., vasárnap

Helyszínelők a lezárt udvaron: zajlik a nyomozás a volt olténiai alpolgármester hétvégi meggyilkolásának ügyében – videóval

Otthonában ölték meg egy fejszével az olténiai Vela község 56 éves, liberális párti (PNL) helyi tanácsosát, korábbi alpolgármesterét. A gyilkosság fő gyanúsítottja egy helybéli fiatalember, aki az áldozat farmján dolgozott.

Helyszínelők a lezárt udvaron: zajlik a nyomozás a volt olténiai alpolgármester hétvégi meggyilkolásának ügyében – videóval
2026. február 15., vasárnap

A föld is beleremegett az időjárás-változásba

A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 1 óra 54 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

A föld is beleremegett az időjárás-változásba
2026. február 15., vasárnap

Szikladarabokkal tartják távol az autókat az egyik erdélyi városban – videóval

Szikladarabokat helyeztek ki Temesvár egyes utcáiban a járda szélén lévő zöldterületekre, hogy megakadályozzák a parkolást. Vannak, akik kifogásolják az intézkedést.

Szikladarabokkal tartják távol az autókat az egyik erdélyi városban – videóval
Hirdetés
2026. február 14., szombat

Népviseletbe, maskarába, ördögjelmezbe bújva űzték el a telet, búcsúztatták a farsangot Alsósófalván

Alsósófalva utcái zeneszótól és tánctól voltak hangosak szombaton. Csattogtak az ostorok, perdültek a szoknyák, idősek és fiatalok maskarába bújva űzték el a telet a 34. Hargita Megyei Farsangbúcsúztatón. Idén a szentegyházi csoportot kísértük el.

Népviseletbe, maskarába, ördögjelmezbe bújva űzték el a telet, búcsúztatták a farsangot Alsósófalván
2026. február 14., szombat

Ezen az útszakaszon számíthatunk rendőri ellenőrzésre vasárnap

Öt megyében, közöttük Maros és Hargita megyében is közúti ellenőrzést tartanak a rendőrök vasárnap a 15-ös országúton.

Ezen az útszakaszon számíthatunk rendőri ellenőrzésre vasárnap
2026. február 14., szombat

Tárkony: nemcsak pityókalevesbe való, és a húst is feledteti

Nyersen felvágva vagy árnyékos helyen szárítva, továbbá olajként vagy ecetként egyaránt használják, mifelénk főként pityóka- és bárány(fej)levesek készítésekor. A tárkonyról lesz szó, ha már azt tartjuk a legautentikusabb zöldfűszerünknek. De az is!

Tárkony: nemcsak pityókalevesbe való, és a húst is feledteti
Hirdetés