Régi pompájában állítanák vissza Lövétén a népiskolát

A katolikus plébánián készségesen állt rendelkezésünkre László István plébános, Tódor Loránd kántor, illetve Sata Lajos és Egyed Mátyás gondnokok. Elmondták, hogy az 1888-ban épült egyházi épületet 1948-ban államosították, iskolaként működött, legutóbb pedig az óvodának adott helyet. A településen lévő másik iskolát az 1960-as években építették, s ezt a régi épületet az enyészetre bízták. László István plébános szerint 2003-ban siralmas állapotban szolgáltatták vissza az egyháznak az épületet, és már akkor úgy döntöttek, hogy valamit kezdeni kellene vele, hogy ne legyen a falu szégyene. Azt tervezték, újrafödik, hogy megállítsák a teljes romlását. Idén tavasszal nekifogtak a tető újrafödésének, ám amikor a vízelvezető sáncot kiásták, bedőlt az épület keleti szárnyának fala. A leomlott épületrész egyetlen felületű hajdani osztálytermet és egy tornácot foglalt magában.
A helyreállítási munkálatok tervezése folyamatban van, jelenleg készül az épület részletes felmérése és kárfelmérése, a szakértői vélemény, valamint a sürgősségi állagmegóvásra és szerkezeti megerősítésre vonatkozó terv.

Az épület nem szerepel a műemléki nyilvántartásban, bár arra érdemesnek mondható. Az épülettömeg megformálásától a tornác és az utcai oromfal díszítéséig a régi iskola egységes képet nyújt, igen jó példája a népi építészetből merítő, annak arányrendszerét, anyaghasználatát és térformálását hűen megtartó építészetnek. A régi iskola és a 112 évvel korában épült templom Lövéte településképének meghatározó épületegyüttesét alkotja.

Püspöki látogatás sarkallta az iskolaépítést

1886-ban az Erdélyi Római Katolikus Egyházmegye főpásztora, Lönhárt Ferenc püspök látogatása alkalmával a falu egyházi és világi vezetősége határozott az öt tantermes új iskola építéséről. A terveket Draskoczy Jenő okleveles mérnök készítette el, és 1888-ban fogtak hozzá az iskola építéséhez. A munkálatok tavasztól késő őszig tartottak, kijutott a munkából szegénynek, gazdagnak egyaránt. Végül az iskola homlokzatára Péter Gergely székelyudvarhelyi kőfaragó felvéste Bodó Ádám marosvásárhelyi gimnáziumi tanár versét: ROM. KATH. NÉPISKOLA. LÖNHÁRT ANGYALI PÜSPÖK URUNK/ AHÁNYSZOR E HELYRE JUTUNK/A HÓDOLATUNK JELÉÜL/ SZÁNK IMÁRA HEVÜL/ ÁLDANI NAGY NEVEDET/ LÁTVA E SZÉP MŰVEDET/ LÖVÉTE HITKÖZSÉGE. Lönhárt Ferenc „angyali szívű” püspöknek szándékozott örök emléket állítani Jakab Lajos akkori plébános. Az iskolaépületet november 11-én szentelték fel.

Közösségi házként működne

Az épület helyreállítási munkálatairól szóló dokumentumokat Várday Zsolt építész állította össze, hasznosítási javaslatokat is ő tett. „2013 nyarán az egyház és az önkormányzat képviselői, valamint a tervezői csapat közös tanácskozása alapján a hasznosítás következő lehetőségei fogalmazódtak meg. Helyreállítását követően a hajdani iskolaépület ismét bekapcsolódhat a falu életébe. Az épület előtt elhalad a Kirulyfürdőn keresztülvezető út, mely Kalibáskőnél csatlakozik a Székelyudvarhely–Csíkszereda főúthoz, valamint a Kiruly sarka elágazáson keresztül elérhetővé teszi a híres Orbán Balázs-barlangot és a Vargyasi-szorost is. Így az épület a festői szépségű útvonalak kezdőpontján áll, turisztikai szempontból a falu információs központjának is joggal adhatna helyet” – véli az építész.

2005-ben a budapesti Szent István Egyetem és az Ybl Miklós Műszaki Főiskola által szervezett felmérőtábor keretén belül Zelenai Tamás készített az épületről egy hasznosítási tanulmányt, melyben a következő javaslatot teszi: „A megmentendő épület hasznosításához készítettünk egy alaprajzijavaslatot, melyben megtartottuk az egybefüggő nagyvonalú tereket. Ez a megoldás lehetővé teszi egy olyan zarándokház kialakítását, melyben emeletes ágyakon 30–40 ember részére biztosíthat kulturált szállást. A zarándokházként való hasznosítást indokolttá teszi Csíksomlyó viszonylagos közelsége és Lövéte elhelyezkedése Székelyudvarhely és Csíkszereda között félúton. Azért, hogy az épületet egész évben kihasználttá tegyük, megtartottuk a könyvtárat, de áthelyeztük a hegy felőli oldalra. A falu felé néző termet, mivel az azt körülölelő teraszról gyönyörű a kilátás, rendezvényteremként javasoljuk használni (bálok, hittanterem, konferenciaterem), illetve egy esetleges nagyobb rendezvény esetén felhasználhatók a vendégszobák is. Az épület közepén kialakított vizes helyiségek, illetve az étkező bármely tervezett funkciót képes kiszolgálni.”

Tavasszal elkezdik a felújítást

Tódor Loránd kántor egyebek közt azt is elmondta, egy csíkszeredai pályázatíró céggel már felvették a kapcsolatot, s a tervek szerint februárra elkészül a teljes dokumentáció. „Amint kiírják az uniós pályázatokat, rögtön megpályázhatjuk. De biztosított támogatásáról a helyi közbirtokosság is, tavalyelőtt százezer lejt, tavaly pedig ötvenezer lejt ígértek, a helyi önkormányzat is 50–50 ezer lejt különített el az utóbbi két évben a költségvetésből. A cserepet pedig az egyházközség pénzéből vásároltuk meg. Tavasszal mindenképp nekifogunk az alapok megerősítéséhez” – mondta a település kántora.

A szakvélemény szerint az épület állapota nagy általánosságban jónak mondható, komoly szerkezeti meghibásodások, falelválások, repedések vagy alapozási gondokra utaló jelek nem láthatók, a szerkezet megfelelően viselkedett az elmúlt évszázad földrengései idején is. Az épület falazata kőből és téglából készült, beépített fa szerkezeti elemeket nem tartalmaz.

A felújítás fontosabb munkálatai: a födémek megerősítése, a fedélszerkezet sérült elemeinek cseréje, a kötőgerendák kiváltása és a fedélszerkezet székülésekké való átalakítása, a cseréphéjazat és a cseréplécek cseréje, kémények javítása, cementes burkolatok eltávolítása, a külső és belső sérült vakolatfelületek eltávolítása, a falfelületek hagyományos kétrétegű meszes vakolattal való burkolása és mázolása, a földszinti padlók és falazatok gombamentesítése, nyílászárók javítása és festése, mosdóhelyiségek és műszaki helyiség kialakítása, a használathoz szükséges gépészeti elemekkel való teljes felszerelés, villany- és vízbekötés, szennyvízülepítő/tározó kialakítása, tereprendezés.
A kezdeményezők kérnek tehát minden lövétei gyökerekkel rendelkező székely embert, hogy lehetőségeik szerint támogassák tervüket.