Szondy Zoltán (középen) Szijjártó Péter magyar külügyminisztert fogadta Csíkszeredában
Fotó: Pál Zoltán
A romániai magyar önkormányzatok mindennapjaiban a sport abszolút utolsó helyen szerepel – véli Szondy Zoltán. Az FK Csíkszereda elnöke szerint a román önkormányzatoknál ez épp fordítva van. Az AUR párt például a focilelátókról szerveződve vált meghatározó magyarellenes párttá.
2024. december 30., 07:552024. december 30., 07:55
– Fennállásának talán legeredményesebb félévén van túl az FK Csíkszereda. Mi történt a nyáron, hogy 2024 végén ilyen jól állnak a dolgok?
– Kicsit viccesnek fog tűnni a válaszom, de szerintem azok a félsikerek, amiket elértünk – mivel épp egy szezon felénél tartunk –, elsősorban annak köszönhetők, hogy nem történt semmi. Mert ha belenézünk a velünk rivális fociklubok életébe, ahol tulajdonost, stadiont, edzőket és szakmai igazgatókat váltottak, vagy kéttucatnyi játékost cseréltek le (ezek mind konkrét példák), nos ehhez képest nálunk gyakorlatilag tényleg nem történt semmi.
A bajnoki címért küzdő női felnőttcsapatnál ugyanez történt: változatlan szakmai stáb, apró erősítések, hogy küzdeni tudjunk a bajnoki címért. Az akadémiáról sokat nem is kell beszélnem, mert szinte tíz éve ugyanaz a szakmai igazgatónk van; erősítésként pedig az alközpontokért és a tizennégy év alatti gyerekek szakmai képzéséért Tajti József, a magyarországi Puskás Akadémia volt szakmai igazgatója felel.
Egyre többen látogatnak ki az FK meccseire. A jó eredmény a szurkolóknak is meghozta a kedvét
Fotó: Pinti Attila
– Egy fél mondattal azért még térjünk vissza 2024 nyarára, amikor arról beszéltünk, hogy a nagy csapat esetében rövid a kispad, ezért a szakmai stáb nehezen tud jól belenyúlni a meccs hetvenedik percében. Most viszont nem ezt látjuk.
– Amikor sikerekről beszélünk, ne felejtsük el, hogy a tavaszi rájátszás megkezdése előtt az FK egyértelműen feljutásra esélyesnek számított, és az ujjaink közül csúszott ki a feljutás. Mint ahogy akkor jeleztem, azért jártunk így, mert összesen 14-15 játékossal játszottunk, és ha fizikailag nem is, fejben mégis elfogyott a társaság.
És említenék két nevet: Francisco Andersont és Babati Benjamint. Amikor őket idehoztuk tavaly, egyikük sem volt jó fizikai állapotban, de megkapták azt a türelmet, hogy építsék fel magukat. Meg is hálálták ezt a bizalmat: össze sem hasonlítható a mostani idényük a tavalyihoz képest.
– Évekkel ezelőtt Romániában furcsán hangzott a női foci, most azonban ott tartunk, hogy a bajnoki címért harcoló FK Csíkszereda még a nemzetközi porondra is kijuthat. A 2025–2026-os szezontól ugyanis az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) új női klubközi sorozatot hoz létre, az Európa-kupát.
– Már szó volt erről akkor, amikor évekkel ezelőtt elvégeztem az UEFA-képzést. Akkor el kellett döntenünk, hogy milyen úton indulunk el. A gyors és könnyű út az lett volna, ha leigazolunk egy autóbusznyi idegen játékost és az FK mezében harcolunk Székelyföldért. A másik, sokkal nehezebb út:
A másodikat választottuk. És valóban nagy hír a klub számára, hogy jó esélyünk van újabb nemzetközi szereplésre. És ez egy jelzés lenne az UEFA felé, hogy Csíkszeredában az akadémia jól működik.
A bajnokság első helyén telel az FK Csíkszereda
Fotó: Pinti Attila
– „Az akadémia jól működik” – fogalmazott. Ehhez azonban biztos anyagi háttérre van szükség. Ebben a tekintetben mi a helyzet 2024 végén?
– Három kiemelt költségvetési tételünk van. Az első az akadémia, amelyet alközpontjaival és beruházásaival együtt a magyar állam támogat, kisebb mértékben a csíkszeredai önkormányzat is.
Ide szoktuk besorolni a saját jövedelmeinket is: az UEFA támogatásait és a játékosok eladásából, televíziós jogdíjakból, reklámokból, belépőjegyekből származó összegeket. Ezekkel a felnőttcsapat szintjén rendben is vagyunk. Az első hely magasságából megengedem magamnak, hogy kajánul megjegyezzem: a román másodosztály pénzpocsékolását figyelembe véve ezzel az abszolút közepes költségvetésünkkel tudtunk eddig elsők lenni – mindez a szakmai stábot és a játékosok teljesítményét dicséri. Ezért az FK-nak meg is van a becsülete a román labdarúgásban. A harmadik tétel, ami egy jelképes kis halmocskából most már heggyé magasodott, nos ez a női felnőtt csapat büdzséje. Eddig nem tudtunk komoly támogatót szerezni számukra és nem igazán értem, hogy miért nem.
És a lányok valóban költségvetési problémát jelentenek számunkra, hiszen azt a pénzt, amit számukra biztosítunk, máshonnan kell elvonnunk. Költségvetési szempontból ezért volt számunkra nehéz év az idei. Hozzáteszem, gyakorlatilag az utolsó pillanatban sikerült ezt a problémát megoldani egy régi magyarországi barátomnak önzetlen segítségének köszönhetően. De itt meg kell jegyeznem: más romániai klubokhoz képest teljesen elhanyagolható – szinte-szinte méltatlan – támogatást kapunk a megyei és helyi önkormányzatoktól.
Nagyon jól teljesít az FK Csíkszereda felnőtt női alakulata is
Fotó: FK Csíkszereda
– Álljunk csak itt meg! Ha bármelyik találkozót nézzük a román másodosztályban, minden stadionban kiemelt helyen szerepel – akárcsak a csapatok mezén – egy-egy megyei tanács vagy helyi önkormányzat neve. Ez nekem azt sugallja, hogy a romániai magyar és a román önkormányzatok nem azonos formában viszonyulnak a sporttámogatásokhoz.
– A romániai magyar önkormányzatoknál a sport abszolút utolsó helyen szerepel. Én többször próbáltam jelezni, hogy ez miért rossz. Minden vezető, akivel beszéltem, megértette a probléma súlyát, mégsem tudták átlépni a Rubicont.
Pedig pozitív és negatív példát is tudok mondani arra, hogy mennyire fontos az a terület, ahol nem százakat, hanem tízezreket mozgatsz meg. Kezdjük egy negatív, de nagyon aktuális példával:
Csak a szokásos: idegenben általában magyarellenességgel szembesül a csapat
Fotó: FK Csíkszereda
Nem értelmiségiek hozták össze egy kávéházban, nem egyetemek folyosóin hintették el a magot, hanem úgy jött létre, hogy a legfanatikusabb – és legmagyarellenesebb – szurkolók összefogtak és megalakítottak egy pártot. Nekünk nyilván rossz, hogy létezik az AUR, és ha ez sem ébreszti fel romániai magyar vezetőket, hogy mennyire fontos
Romániában a labdarúgás, és milyen érzelmek szabadulnak fel, akkor nem tudom, hogy mi. Tárgyaltam Hargita Megye Tanácsának új elnökével, aki jó benyomást tett rám; jó munkakapcsolatban vagyok Csíkszereda polgármesterével, regionális klub lévén, Székelyudvarhely és Gyergyószentmiklós új polgármestereivel is megpróbálunk segíteni egymásnak – tehát nem akarom, hogy bárki is megbántódjon, de tény:
Más kérdés, hogy sokszor kaotikusan teszik ezt – de a mi akadémiánk ennyi év magyar költségvetési támogatás és folyamatos pénzügyi elszámolás után bebizonyította, hogy felelősen gazdálkodunk. Tényleg senki ne tartson hálátlannak, mert megbecsüljük, amit kapunk, de a román közeghez képest egy nullás a végéről hibádzik, mert – ellentétben a mi politikusaink többségével – a román politikusok felismerték, hogy a futballban mekkora erő van. A foci közösségformáló erejének híre az RMDSZ-es csúcsvezetéshez még nem jutott el.
A Bukaresti Steaua stadionjában mindig magyarellenes felirat fogadja a székely csapatot
Fotó: FK Csíkszereda
– Ha már belementünk a dolgok mélyébe, engedje meg, hogy még egy kicsit maradjunk is ott. 2024 a választások éve volt, ez hogyan csapódott le a klub mindennapjaiban? Egy adott pillanatban még szavazásra buzdító közleményt is kiadott a klub.
– Sosem titkoltuk, hogy mi a magunk szerény eszközeivel az erdélyi magyarságot próbáljuk képviselni. Ezért nem szóltunk bele az önkormányzati választáson egyetlen magyar-magyar párharcba sem (külön felhívtam erre az edzőink figyelmét, hogy még véletlenül se történjen meg az, mint sok román klubnál, hogy az edzők egy-egy jelöltnek szórólapoztak). Azonban azokban a választási csörtékben, ahol egyik oldalon voltak a magyarok, olyankor mi is azon az oldalon álltunk. Ilyen volt a parlamenti választást megelőző kampány. Hangsúlyozom, nem adott RMDSZ-es politikus fizetéséért vagy állásáért léptünk fel, hanem az erdélyi magyar közösség jövőjéért. Amúgy meglepetésként ért minket az, hogy ennyire meglepetésként érte a magyar
vezetőinket a szélsőséges román erők előretörése. Mi évek óta jelezzük, hogy terjed a magyarellenesség. Minden fórumon harcolunk ez ellen.
Tehát ott vagyunk az arcvonalban. És amikor egy-egy lelátó legalább húsz százaléka magyarellenes, akkor az azt jelenti, hogy a mindennapi életben is van legalább húsz százaléknyi szélsőséges, magyarellenes. Nagyon kíváncsi vagyok arra, hogy törvényhozóink megtesznek-e néhány lépést, hogy kiszorítsák a magyarellenességet a stadionokból.
Fotó: Borbély Fanni
– De hát erre nincs törvény, jogszabály?
– Van ugyan, de nem jó. A jelenlegi jogszabályok ugyanis a klubot sújtják, ami káros, ezért meg kell változtatni. Mondok egy konkrét példát: Nagyváradon az FC Bihar elleni októberi meccsünkön a nagyváradi vendéglátó klub vezetősége több mint úriemberi módon, mondhatni barátian fogadott minket. A találkozón a közönség kilencven százaléka korrekt módon végigkövette a meccset, buzdították a sajátjaikat, időnként szidták a bírót, de semmilyen magyarellenes megnyilvánulás nem volt tapasztalható. De adott pillanatokban a kemény mag, 100-200 ember a legundorítóbb magyarellenes kiszólásokkal színesítette a légkört. Kérdem én: büntetést érdemel ezért a klub abszolút korrekt vezetősége? Nem:
Szinte meccsről meccsre azzal szembesülök, hogy sosem magyarellenes a többség, csak egy hangos kisebbség rontja el a hangulatot, amelynek tagjai tudják, hogy őket úgysem fogják megbüntetni.
– Akkor azt javaslom, hogy ezen a beszélgetésen keresztül adjunk munkát a parlamenti képviselőinknek és szenátorainknak.
– A politikai támogatást ezekben az ügyekben mi évek óta várjuk. És itt megint hozzáteszek valamit: a Sepsi OSK elleni magyarellenes ügyekben például civil szervezetek járnak el. De civil szervezeteknek kell védeni a magyarság jogait? Miért van politikai képviseletünk? Civil szervezetekre szavaztunk a parlamenti választásokkor?
A marosvásárhelyi magyar közösség ünnepét, a Vásárhelyi Forgatagot idén augusztus 27–31. között szervezik meg, idén pedig a „vásárhelyiség” köré épül. A tizenkettedik családi rendezvényen mindenki talál magának való programot idén is.
Hatvanmillió lejből újítják fel a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központot. Hargita Megye Tanácsa és a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház partnerségben pályázott európai uniós és kormányforrásokra.
Idén 23 Hargita megyei templom és műemlék felújítására, restaurálására biztosít 1,6 millió lejt Hargita Megye Tanácsa – soron kívüli ülést tartottak pénteken.
Májusban áprilishoz képest 139 lejjel, azaz 2,5 százalékkal 5508 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9187 lej volt májusban, 228 lejjel kisebb, mint az előző hónapban.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 16 megyéjére.
Székelyudvarhelyen jelenleg több helyszínen is javában zajlanak a munkálatok a nagy mobilitási projekt részeként, így a közlekedőknek érdemes figyelni az időszakos korlátozásokra. Mutatjuk, hol vannak korlátozások, és mi szabadul fel a közeljövőben.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint az elmúlt egy évben a friss gyümölcsök és a vasúti szállítás drágult a legnagyobb mértékben, míg a cukor vagy a földgáz ára kisebb volt idén júniusban, mint egy évvel korábban.
Akit érdekel őseink történelme – legyen szó az ősi vallásról, lovas népünk mibenlétéről vagy a korai magyar hősök történelmi szerepéről –, annak idén is ott a helye a 2025. augusztus 8–10. között tartott VIII. Ősök Napja ünnepen.
Elérhető a Határtalanul program legújabb pályázata csütörtöktől – jelentette be a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára csütörtökön Sátoraljaújhelyen, a Rákóczi-táborban tartott sajtóeseményen.
Lépfenefertőzéssel (anthrax) kezelnek két személyt a bukaresti Matei Balș járványtani intézetben – közölte csütörtök este az egészségügyi minisztérium.
2 hozzászólás