Többnapos hercehurca után sem tudták szülőfalujában eltemettetni elhunyt rokonukat, az egyházaktól nem kaptak rá engedélyt, végül csak Székelykeresztúron tudták örök nyugalomra helyezni az elhunytat – panaszolták el szerkesztőségünkben egy cigány család tagjai. Az elhunyt menye, Stefan Mária mesélte el a történteket. Hatvanéves korában elhunyt anyósa Csekefalván született és élte le életét, de – mint mondta – még a felmenői, anyja és az ő anyja is. Állítása szerint anyósát születése után római katolikus szertartás szerint keresztelték meg, de húsz-harminc évvel ezelőtt a Hit Gyülekezete tagjává vált. A nő szülőfaluját mintegy két hónapja hagyta el, Magyarországra utazott lányához, ott betegedett meg, és került kórházba, ahol december 28-án elhunyt.

A családtagok kiutaztak, és már Magyarországról felvették a kapcsolatot a község polgármesterével, aki Stefan Mária szerint megígérte, hogy intézkedik, ám december 31-én, szilveszter napján, amikor hazaértek, már nem állt szóba velük senki, és Stefan Máriát lánya értesítette, hogy a helyi egyházközségek – a panaszos szerint sem a református, sem a katolikus pap – nem engedélyezik a temetést a helyi temetőben. Felajánlották, hogy bármennyibe kerül, visszamenőleg akár tíz-húsz évre is kifizetik az egyházadót, de így sem kaptak engedélyt, ezért még a rendőrségre is elmentek – panaszolta az elhunyt menye. A temetésre végül Székelykeresztúron került sor, ott tudtak sírhelyet vásárolni, és Barótról hívtak papot, hogy az elhunytat vallásának megfelelő szertartás szerint helyezzék örök nyugalomra. „Mind emberek vagyunk, nem vagyunk állatok. De még az állatnak is van gazdája, aki elrendezi. Hát akkor egy embernek? Emberek vagyunk, még ha cigányok is” – fogalmazott a tapasztaltakkal kapcsolatban Stefan Mária, aki nem érti, miért nem álltak szóba velük és miért nem engedélyezték anyósa csekefalvi eltemetését.

Nincs semmi köze az elhunyt nemzetiségének az engedély megtagadásához – közölte megkeresésünkre Simó Dezső, Szentábrahám polgármestere, ahová Csekefalva is tartozik. A faluban egyébként nincs katolikus pap, reformátusok és unitáriusok lakják, temetőjük pedig közös. Ez egy magántemető, amelynek területét a református és unitárius felekezetek tagjai saját tulajdonukból adták össze, egy árat, kettőt, ki mennyit tudott – magyarázta a községvezető. „Ide ugyanúgy vannak eltemetve unitárius, mint református vallású roma nemzetiségűek, tehát szó sincs cigányproblémáról” – fogalmazott a községvezető.

Az engedély megtagadásának okáról elmondta, a haláleset után ő beszélt a falu református és unitárius tiszteleteseivel, ezt követően az ügy az egyházi tanácsok elé került, amelyek azért nem engedélyezték a temetést, mert az elhunyt nem tartozott felekezetükhöz. Simó Dezső azt is elmondta, hogy a település régi temetője köztemető, amelyben még vannak sírhelyek, és fel is ajánlottak a családnak ott egy sírhelyet, amelyért még fizetniük sem kellett volna, ám ők ezt nem fogadták el.