Késve indult idén Hargita megyében a tej-kifli program, az első iskolatejek múlt héten érkeztek meg a tanintézetekbe, a péktermékeket pedig ettől a héttől kapják a gyerekek. Legalábbis többségük, ugyanis nem minden iskolába érkeztek meg a kiflik. Székelyudvarhelyre a megye legnagyobb pékipari vállalata szállítja az iskolakiflit, Székelykeresztúrra és környékére pedig egy kolozsvári székhelyű cég. Ez egyébként a hat közül az egyetlen nem Hargita megyei vállalkozás, amely a kifli beszerzésére kiírt liciten jogot nyert arra, hogy pékterméket szállítson a tanintézetekbe. Ezzel kapcsolatban Hargita Megye Tanácsának címzett nyílt panaszlevelet fogalmazott meg a napokban a nagygalambfalvi pékség működtetője. Bakos Károly a Facebook-on is közzétett levelében többéves sérelmeinek ad hangot. „(...) miért pont egy kolozsvári cég fogja etetni gyermekeinket? Miért pont ez a kolozsvári cég, amelyik ellen sok panasz érkezett az elmúlt években (igen, az elmúlt években is ez a cég nyerte meg a kifli-programot)? Miért pont ez a cég, amelyik több mint 200 km-ről hozza a frissnek egyáltalán nem nevezhető pékárut. Miért pont ez a cég, amelyik szerint 21 baniért lehet eladni egy olyan kiflit, amelyiknek az előállítási ára ennél sokkal több?” – sorolja a kérdéseket Bakos Károly, arra biztatva a szülőket, hogy az elkövetkező hónapokban kövessék figyelemmel, milyen termékeket kapnak gyerekeik, és ha úgy látják, valami nincs rendben, tegyék azt szóvá.

A majdnem tordai kolozsvári

A témával kapcsolatban az Udvarhelyi Híradó megkereste Borboly Csaba megyeitanács-elnököt, arról is érdeklődve, hogy valóban az a tordai cég-e az egyik idei kifliszállító, amely tavaly és tavalyelőtt fogyasztóvédelmi büntetést is kapott a péktermék minőségével, súlyával és szállítási idejével kapcsolatos problémák miatt. A kérdésre nem érkezett válasz, ezzel kapcsolatban Borboly Csaba a megyei tanács sajtószolgálatán keresztül csupán a kolozsvári székhelyű cég nevét közölte, amelynek látszólag semmi köze nincs a tavalyi, tordai kifliszállítóhoz. De csak látszólag, ugyanis rövid internetes kutakodás után kiderül, hogy a kolozsvári cég alvállalkozóként a tordai céggel közösen pályázott a kifliszállításra Szilágy megyében.

A tej-kifli programmal kapcsolatban a sajtószolgálat levelében egyébként azt közlik, hogy az előző években több panasz is érkezett a megyei tanácshoz, de tavaly egy bejelentést sem kaptak, ami teljesen érthetetlen, hiszen éppen tavaly októberben nyilatkozta azt Borboly Csaba, hogy nagyon sok panaszlevelet kaptak a péktermékek minőségével kapcsolatban. Hasonló panaszokat kapott akkor a megyei élelmiszer-biztonsági igazgatóság, valamint a fogyasztóvédelmi felügyelőség, utóbbi ki is rótt egy tízezer lejes pénzbírságot a tordai vállalkozásra.

A tanintézetekben is tartanak a szerződésbontástól

Borboly Csabánál arról is érdeklődött a lap, hogy van-e bármiféle lehetősége a megyei tanácsnak arra, hogy egy árajánlatot visszautasítson, amennyiben az valószerűtlenül alacsony, illetve hogy az előző évek rossz tapasztalatai, panaszai miatt elutasíthatja-e egy adott cég ajánlatát a közbeszerzési eljárás után. „Ha egy cég túl alacsony árral jelentkezik a közbeszerzésre, a törvény szerint a licitet kiíró szerv rákérdez arra, hogy a megadott árért miként tudja biztosítani a szolgáltatást. A cég válaszát kiértékeli egy bizottság, ennek függvénye, hogy a szerződéskötés létrejön-e az adott szolgáltatóval. Abban az esetben, ha a közbeszerzési eljárás nyertes cége egyáltalán nem szállítja a termékeket, illetve nem a törvény által meghatározott időben vagy minőségben, fel lehet bontani a céggel kötött szerződést. Ehhez arra van szükség, hogy az adott tanintézet vezetője vagy valamelyik ellenőrző szerv (tisztiorvosi szolgálat, fogyasztóvédelem) jelentse a problémát. Szerződésbontás után az adott cég két évig nem vehet részt a megyei tanács közbeszerzésein” – válaszolta Borboly Csaba. Azt is megjegyezte ugyanakkor, hogy ilyen esetben a szerződésbontás következtében a termékek szállítása három hónapra leáll – hiszen ennyi időbe telik az újabb közbeszerzési eljárás lebonyolítása –, és valószínűleg ez is visszatartja a tanintézetek vezetőit abban, hogy jelentsék a hiányosságokat.

Nem társulnak a helyi cégek

Az érvényben lévő, nem kedvező jogszabályokat nem lehet megkerülni, ezek mellett kell keresni lehetőséget a minőség javítására – tájékoztatott a megyei tanács elnöke. A helyi cégek esélyének növelése érdekében az idei kiírásnál a megyét 27 térségre bontották a korábbi 67 helyett, ezt a megoldást az országban egyedüliként alkalmazta Hargita megye. Felajánlották ugyanakkor a Hargita megyei cégeknek, hogy társulva jelentkezzenek a licitre, ez a megoldás is törvényes, de nem éltek a lehetőséggel – nyilatkozta Borboly, aki szerint jó eredmény, hogy 70 százalékban Hargita megyei cégek nyertek a közbeszerzésen, mivel a vonatkozó jogszabály lehetővé teszi a nyertes cég székhelyének távolságától függően a heti, akár a kétheti kiszállítást is.

Kiflire várva

Az idei kifli minőségéről érdeklődve két tanintézetet is megkeresett a lap, ám miközben az udvarhelyi iskolákba hétfőn már megérkezett a csíkszeredai székhelyű gyártó pékterméke, addig a székelykeresztúri Petőfi Sándor Általános Iskolában és a Bögözi Általános Iskolában nem kaptak kiflit a kolozsvári cégtől. A diáklétszámról történő adatkérés után előbbibe kedden megérkezett az első kifliszállítmány, a termék ránézésre kicsinek tűnik, de frissebb, mint amit korábban a tordai cégtől kaptak, panasz két nap után még nem volt rá – mondta el Simó Ildikó, a tanintézet igazgatója. A bögözi iskolában szerdán azt közölték, hogy náluk még nem jelentkezett a beszállító, így azt sem tudják, mikortól számíthatnak az iskolakiflire.