– Mi a legfontosabb fejlesztés, amit meg szeretett volna valósítani, ám eddig nem sikerült?

– Egy napközit szeretnénk építeni Farkaslakán, ami 500 ezer euróba kerül. Erre már le is adtuk a pályázatot, némi papírmunka van hátra, és meg is hirdethetjük a közbeszerzési eljárást. Remélhetőleg tavasszal elkezdődhet az építkezés. Fontos az is, hogy mielőbb modern felszereléseket vásároljunk a községben lévő iskolákba. Egy másik projekt a birtoklevelek kiadása, hiszen bármilyen megvalósításon túl legfontosabb az emberek jogos tulajdonának visszaszolgáltatása. Eddig több mint 1500 hektár földet parcelláztunk fel, remélem, hamarosan ki tudjuk adni a birtokleveleket is. Főleg olyan falvakban fontos, mint Firtosváralja, Pálfalva, Malomfalva, ahol egyáltalán nem voltak kiadva birtoklevelek.

– Gyakori a panasz arra, hogy zavaros a vezetékes víz a községben. Van tervük a probléma megoldására?

– Van egy víztisztító állomás Malomfalván, amely Farkaslakát, Szentléleket és Bogárfalvát is ellátja ivóvízzel. Szárazabb időszakokban nem volt elég víz, ezért farkaslaki forrásokat is rákötöttünk a rendszerre, 2013-ban pedig szűrőberendezéssel is elláttuk azokat. Ettől függetlenül nagyobb esőzésekkor néha előfordul, hogy nem megfelelő a szolgáltatás minősége, mert zavarossá válik egyik forrás vize. Ilyenkor igyekszünk mihamarabb elzárni azon a részen a csapokat, de nem mindig érünk oda időben. Farkaslaka határában nekifogtunk egy tárolóval ellátott komplex víztisztító állomás építésének, ennek köszönhetően meg fog szűnni a probléma.

Életrajzi adatok
Kovács Lehel 1979. február 13-án született Farkaslakán, két kislány édesapja. Egy udvarhelyi posztlíceumban tanult segédprogramozást, majd a soproni egyetem környezetvédelmi mérnöki szakára iratkozott be, de anyagi gondok miatt nem diplomázott le. Több évig családi vállalkozásuknál dolgozott, később kereskedelmi ügynök lett, majd buszsofőr, végül ismét egy farkaslaki vállalkozásnál állt munkába. Már saját cége volt, amikor 2008-ban alpolgármester lett, négy év múlva pedig a község polgármesterévé választották. Hobbija a labdarúgás.

– Gondok voltak még a malomfalvi víztisztító állomással is. Milyen megoldást találtak?

– Mindenképpen bővíteni kell a malomfalvi derítőállomást, ennek érdekében már pályáztunk a szükséges 300 ezer euróért. Még nincs végleges döntés, de úgy néz ki, kapunk finanszírozást, így jövőre elkezdődhet a munka.

– Mik a tervei az elkövetkező négy évre?

– Szeretnénk leaszfaltozni a farkaslaki utcákat, Szentlélek fő utcáit, illetve Malomfalva teljes úthálózatát. Ezekre már le is adtuk az uniós pályázatot, most készülnek a végső tervek. Remélem, jövő nyáron elkezdhetjük a kivitelezést. Ezzel párhuzamosan szeretnénk bővíteni a szennyvízhálózatot – szintén uniós pénzből – az említett településeken, illetve Bogárfalván is, hiszen ez az aszfaltozás előfeltétele. Hat kultúrotthon – kecseti, malomfalvi, szentléleki, farkaslaki, bogárfalvi és pálfalvi – felszereltségét szeretnénk megújítani, összesen 350 ezer euró értékben. Továbbá fel fogjuk újítani a tömbházat Farkaslaka központjában, ez a projekt is elő van készítve. Uniós alapokat felhasználva mezei utakat is aszfaltoznánk, például a Jézus-kilátó irányába, de erdei utak modernizálásában is gondolkodunk. A közvilágítást is szeretnénk korszerűsíteni, ezért egy fejlesztési társulást hozunk létre Szovátával, Keresztúrral és több községgel, hogy közösen pályázhassunk.

– Nagy probléma a községben az árvízvédelem. Mit tesznek a veszély elhárítása érdekében?

– Egyes hidak vízáteresztő képességét növelni kell, aminek neki is fogtunk, de még hátravan egy farkaslaki és egy malomfalvi átkelő. Elsősorban azon dolgozunk, hogy a települések legyenek biztonságban. A végső megoldás ugyanakkor egy víztározó megépítése lenne Farkaslaka határában, a vízügyi hatósággal egyeztetve erről már készítettünk is egy technikai tanulmányt, amiből kiderült, hogy ehhez közel tízmillió euróra lenne szükség. Az akarat megvan a gát megépítésére, de egyelőre nem tudjuk, hogyan teremtsük elő a szükséges összeget. Árvízvédelmi szempontból nagyon fontos lenne a településeken kívüli határárok kitakarítása, hiszen legtöbbször azokkal van probléma, ám ezek nem a polgármesteri hivatal fennhatósága alá tartoznak.