Legutóbb tavaly született döntés a helyi adók és illetékek mértékének módosításáról az idei évre vonatkozóan: akkor a jogi személyek által fizetendő ingatlanadót az épületek és telkek ingatlanpiaci értékének függvényében igazították ki, a természetes személyek esetében viszont tíz százalékkal emelkedett az épület- és telekadó, utóbbi a bel- és külterületek esetében is. A gépjárművek esetében a  nagy teherszállító járművekre, valamint az utánfutókra kivetett adó lett magasabb. Év elejétől viszont tíz százalékkal drágult az építési, területrendezési munkálatok engedélyeinek kiváltása, az urbanisztikai engedély kiváltása, jóváhagyása és meghosszabbítása, valamint a földmunkák, fúrási és épületbontási engedélyek esetében is többet kellett fizetni, akárcsak a közművesítési munkálatok – szerelések, csatlakozási munkálatok – során kiváltandó engedélyek esetében.

Továbbá tíz százalékkal drágultak a működési engedélyek, az egészségügyi működési engedélyek, a termelői engedélyek és a közélelmezési tevékenységek engedélyei. Nem utolsósorban ugyancsak tíz százalékkal növekedett a közterületen történő reklámozás, hirdetés és plakátolás engedélyeztetési díja is. A tavalyi előrevetítések szerint mindez mintegy 310 ezer lejes bevételtöbbletet jelent 2014-ben.

Pazarol a városvezetőség?

A csütörtöki ülés napirendjén ismét szerepel az adók és illetékek mértékének módosítása, ezúttal jövőre vonatkozóan. A több mint hetven oldalas határozattervezet majd minden adónem és az illetékek egy részének 4–5 százalékos emelését vetíti előre. Az újabb drágítással kapcsolatban főként elvi kifogásokat emeltek az ellenzéki frakciók a keddi szakbizottsági ülésen: a polgári és néppárti önkormányzati képviselők továbbra is úgy értékelik, a városvezetőség ésszerűtlen gazdálkodásának következtében van szükség újabb drágításra.

„Nem feltétlenül a 4–5 százalékos emelést kifogásoljuk – hisz ez többnyire a kormány által javasolt húszszázalékos adóemelési küszöbhöz illeszkedik –, hanem azt, hogy a korábban behajtott adókból származó bevételt átláthatatlan módon költötte el a városvezetőség” – magyarázta portálunknak Orbán Balázs, az MPP-frakció tagja. A továbbiakban ismételten elmondta: Udvarhelyen nincs prioritási lista a pénzek elköltésére, így olyan beruházások valósulnak meg, amelyek feleslegesek. „A városvezetőség olyan projektekre, beruházásokra költi a pénzt, amelyek piacosak, ellenben nem szükségesek, sőt sokszor feleslegesek. Ilyen például a jelenleg is épülő körforgalom vagy az Urbana Rt. folyamatos támogatása, a távhőrendszer bővítése” – sorolta Orbán Balázs.

Adóemelés jövőre is

Amennyiben az önkormányzati képviselők elfogadják a határozattervezetet, jövőtől újabb öt százalékkal növekedne például az ingatlanadó mértéke, négy százalékkal drágulna a gépjárművekre kivetett adó, és az illetékek esetében is drágulás lenne. „Bebizonyosodott, hogy a polgármesteri hivatal továbbra sem tud külső forrásokat, kormány- vagy uniós pénzeket behozni, ezért újabb adóemelést varr a városlakók nyakába. A meglévő pénzekkel sem tud ésszerűen gazdálkodni a városvezetőség, legaktuálisabb példa erre a mintegy 1,1 millió lejbe kerülő körforgalom” – hangsúlyozta Jakab Attila, az EMNP-frakció tagja. Az ellenzéki önkormányzati képviselő egyébként arra is felhívta a figyelmet, hogy jövőtől a parkolási díj is módosulna: a város központi részén – tehát a Vásártéren kijelölt fizetéses parkolóhelyeket leszámítva mindenhol – 1 lejért nem egy órán át, hanem csak negyven percig lehetne majd parkolni.

Döntések következmények nélkül?

A néppártiak egyébként úgy vélik: az RMDSZ-többség olyan döntéseket hoz a polgármester javaslatára, amelyeket a polgármesteri hivatal nem tud kivitelezni. Tavaly nagy felháborodást keltett, amikor a vendéglátóipari egységek esetében ötszörösére, azaz napi ötven lejre emelték a hosszabbított nyitvatartási illetéket. „Következésképpen az illetéket nagyon kevesen fizették ki, a hivatal pedig sem behajtani nem tudta a pénzt, de megtorlásban sem részesítette azokat, akik nem fizettek. A parkolási díjjal is ez a helyzet: ameddig ez egylejes illetékekkel sem tudnak rendet tartani, addig nincs értelme drágítani” – magyarázta a néppárti frakció tagja. A meghosszabbított nyitvatartási illetéket egyébként a határozattervezetben jövőre napi 25 lejre mérsékelnék. Nem elhanyagolható ugyanakkor, tették hozzá az ellenzékiek, hogy az udvarhelyiek jövedelme idén nem nőtt számottevően, ezért ésszerűtlen újabb adóterheket kiróni a lakosságra.

Falra hányt borsó

Az előterjesztéssel kapcsolatban a polgármesteri hivatal sajtóosztályához fordultunk, egyebek mellett arról kérdezve az illetékeseket, hogy miért van szükség a drágításra, illetve hogy várhatóan mekkora többletjövedelme származik a hivatalnak a drágításból. Mint az már megszokott, ezúttal is csak kérdéseinkkel maradtunk.

A városatyák soros ülésének napirendjén összesen tizenegy pont szerepel, egyebek mellett a harmadik negyedévi költségvetési zárszámadás elfogadásáról, valamint a városi költségvetés kiigazításáról is döntenek. Terítéken van továbbá az Udvarhelyen tanító pedagógusok ingázási költségének megtérítése, a Szejkefürdőn pályázati forrásokból építendő információs és turisztikai központ végleges terveinek elfogadása, a Bethlen Gábor Általános Iskola felújítására és a Kipi-Kopi Napközi Otthon bővítésére vonatkozó finanszírozási szerződés elfogadása, illetve a Cserehát-lakónegyedben lévő ifjúsági lakások bérleti szerződéseink meghosszabbítása és a jövő évi bérek meghatározása.