Füzi Lászlót, a Kecskemét Kortárs Művészeti Műhelyek vezetőjét, a Forrás szépirodalmi folyóirat főszerkesztőjét kérdeztük, miért fontos Kecskemétnek a marosvásárhelyi bemutatkozás. Úgy fogalmazott, hogy a kultúra az, ami elsősorban összeköt, ezért is készültek arra, hogy megismertessék a marosvásárhelyiekkel Kecskemét művelődési életét, vagy bemutassák annak legalább egy keresztmetszetét, ugyanakkor ők is kapjanak egy ízelítőt Marosvásárhely kulturális életéből.

Kecskemétnek is, akárcsak Marosvásárhelynek, a 19. és 20. század fordulóján volt egy olyan polgármestere, aki tevékenységével jelentős változásokat hozott a város életébe, meghatározva annak fejlődését, további arculatát.

Azt követően, hogy 1896-ban elhunyt Lestár Péter polgármester, a kecskemétiek egy olyan utódot kerestek, akinek azon túl, hogy római katolikusnak kellett lennie, fontos volt, hogy széles látókörű, tájékozott ember legyen, aki alkalmas mindazon, a várost érintő fejlesztések továbbvitelére, amelyeket még az előző polgármester elkezdett. Kada Eleket 1897. január 9-én választották meg polgármesternek, beiktatására január 28-án került sor, ünnepélyes közgyűlésen – hangzott el a Kultúrpalotában azon a kiállításmegnyitón, ahol Kecskemét európai színvonalú várossá emelkedését, Kada Elek polgármesterségét ismertették.

Kada Elek 16 éves polgármestersége ideje alatt látványos fejlődés színtere volt a város, személyes érdemein túl nagy szerepe volt ebben a körülmények szerencsés találkozásának is, a századfordulóra elért gazdasági felemelkedésnek, az elődje által előkészített terveknek, munkáknak. Akárcsak az előző polgármester, Kadai Elek is arra törekedett, hogy a város rendezett pénzügyi helyzetét fenntartsa, és a lakosság terheinek gyarapítása nélkül növelje a város jövedelmét.

Kecskemétről nem volt elvándorlás, sőt a gazdasági fellendülés évtizedeiben munkaerőhiány jelentkezett. 1897–98-ban elkészült a város új szabályozási terve, a belterületen több helyen is kisajátítások, rendezések követték egymást, az egészségtelen lakásviszonyok felszámolása érdekében pedig új telkeket osztottak, főként a város szélén, ezáltal szélesítve a város belterületeit. A századfordulón érzékelhető gazdasági fellendülés a kultúrában és a városépítészetben is maradandó értékeket eredményezett.

A marosvásárhelyi Vármúzeum emeleti kiállítóterme adott helyet a kerámia- és tűzzománc-művészeti kiállításnak, amelyet Füzi László, a Kecskemét Kortárs Művészeti Műhelyek vezetője nyitott meg számos érdeklődő – közöttük több helyi képzőművész  – jelenlétében. A magyarországi és erdélyi alkotók mellett és a világ más-más tájain élő kerámia- és tűzzománc-művészek munkái is láthatók a tárlaton, amely szeptember 20-áig várja a látogatókat.

A megnyitón elhangzott, hogy a két műhely, a Nemzetközi Kerámia Stúdió és a Nemzetközi Tűzzománc Műhely meghatározó szerepet töltenek be Kecskemét művelődési életében, az évek alatt létrejött gyűjtemény ma már több mint négyezer kerámia-, és több mint ezer tűzzománc tárgyból áll. A Marosvásárhelyen bemutatott gazdag, színes kiállítás csupán egy kisebb része a kecskeméti gyűjteménynek – mondta Füzi László, hozzátéve, hogy ezáltal próbáltak egy ízelítőt nyújtani, illetve felkelteni az érdeklődést Kecskemét kincsei iránt.