
Szépen gondozott szőlősorok Egrestő egykori szőlőhegyén
Fotó: Makkay József
A Kis-Küküllő menti bornak régi hírneve van, a kisgazdák azonban nehezen tudnak megbirkózni a bürokratikus hatósági elvárásokkal. 2022 végén egy egrestői borpincében jártunk.
2023. január 14., 17:502023. január 14., 17:50
A Kis-Küküllő menti szőlőtermesztő és borász gazdák legutóbbi éves seregszemléje, a Balavásári Nemzetközi Borverseny 2022. márciusában jutott el 26. kiadásához. Az Erdély legismertebb borászati szakemberének, szakírójának, dr. Csávossy Györgynek a szakmai támogatásával tető alá hozott borászati fórumon a rendszerváltás utáni évtizedekben sok környékbeli borász – köztük az egrestői Farkas Károly – kapott értékes díjakat.
Legtöbb esetben a gazdálkodás megrekedt kistermelői szinten: a nehéz engedélyeztetési eljárás miatt a Kis-Küküllő menti bortermelő gazdák nem váltottak ki palackozási és borforgalmazási engedélyt, így őstermelőként ömlesztve árulják boraikat a hozzájuk betérő vásárlóknak. Közép-Erdély egyik leghíresebb borversenyének felhozatala viszont arról tanúskodik, hogy
Borpalackozás házi használatra. A forgalmazáshoz bonyolult engedélyeztetés szükséges
Fotó: Makkay József
Ahhoz, hogy egy jó minőségű borról a borfogyasztók szélesebb tábora is tudomást szerezzen, palackozni és forgalmazni kell. A kistermelők számára ez nehéz történet Romániában, mert
A Maros megyei Balavásár községhez tartozó Egrestő közel egy hektárnyi területen gazdálkodó borásza, Farkas Károly is emiatt maradt kistermelő. Főállásban a környékbeli gázkitermelő szondáknál dolgozik, és munka után szőlész-borász. Ahogyan legtöbben munkahelyen dolgoznak, és keresetkiegészítésként foglalkoznak borászattal Marosszéken.
Ebből a keretből fiaim fognak továbblépni, ha valamelyik később kedvet kap hozzá, hogy tovább fejlessze a gazdaságot” – magyarázza a borosgazda.
A borok zöme tölgyfahordókban érik egy olyan teremben, amely húsz évvel ezelőtt marhaistálló volt. A nagyszülők tejelő teheneket tartottak, és amikor a család megunta a banikért értékesített tej termelését, abbahagyták. Farkasék már korábban is készítettek házi bort.
Az egykori istállót átalakították, átépítették, így a ház pincéjében elkezdett borászat az új épületrésszel jobb lehetőséghez jutott. A gazda egy vendéglátásra alkalmasabb borkóstoló terem építésében gondolkodik. Baráti társaságok, ismerősök részéről nő az igény a borosgazdáknál rendezett borkostolókra, ami a legjobb mód a bor értékesítésére.
Fotó: Makkay József
Józsa Eszter falugazdász-növényorvossal és Farkas Károllyal megyünk ki a családi szőlészetbe. A többségében magyar és cigány lakosságú település utcáin áthaladva eljutunk a falu egykori szőlős dombjára, ahol a kényszer-szövetkezetesítésig a legtöbb gazdának saját szőlőbirtoka volt. Ez a hatvanas évek derekára kipusztult, amit a nyolcvanas években száz hektárnyi intenzív telepítéssel váltottak fel. A rendszerváltás után ugyanez a sorsa lett a szocialista szőlőültetvénynek is:
A betonoszlopokból készült támrendszert kiszedték, és a szőlő helyére kukorica került. Ezekből a lepusztult parcellákból vásárolt Farkas Károly, és egy barátjával betelepítette és körbekerítette. Szőlészetének ma ez az alapja:
A fajtajellegét őrző, illetve házasított fehérborai mellett vendéglátónk megpróbálkozott kékfrankossal is, de nem akar újabb fajtákkal kísérletezni. Azt tartja, ekkora birtokon bőven elég a néhány közkedvelt fehérbor, amire van kereslet.
Józsa Eszter falugazdász és Farkas Károly borász
Fotó: Makkay József
A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Maros megyei szervezete (RMGE Maros) keretében tevékenykedő falugazdász a környékbeli borászokkal is tartja a kapcsolatot. Józsa Eszter elmondja, hogy van, amikor vitázik a gazdákkal, de végül meghallgatják a tanácsait. Fontosnak tartja a költséghatékony és környezetbarát vegyszerhasználatot, hogy
Arra is felhívja figyelmüket, hogy szüret előtt két hónappal ne használjanak olyan vegyszereket, amelyek a gyümölcsbe felszívódva bekerülhetnek a mustba. Nagyon fontos a szaktanácsadás, mert legtöbben autodidakta módon tanulták meg a szőlészetet is.
– mutatja a gazda szépen gondozott szőlőfáit.
Farkas Károly az egykori istállóból átalakított borospincében
Fotó: Makkay József
Visszatérve a portára betérünk a pincébe. Mivel autót vezetek, nem tudok bort kóstolni, de otthon megízlelem az ajándékba kapott palack nedűt. A novemberben lefejtett muskotály remek színe és íze a bizonyosság rá, hogy Farkasék magas szintet léptek a borkészítésben. Boraiknak nemcsak borversenyeken a helyük, hanem borszaküzletben is lenne rájuk kereslet.
Riportunk nyomtatásban 2022 decemberében a Székelyhon napilap Erdélyi Gasztó rovatában jelent meg.
Patakba esett egy 68 éves ember a Gyulakuta községhez tartozó Havadtőn. A férfi testét kiemelték a vízből, de az életét nem tudták megmenteni.
Elrajtolt szerdán a 27. alkalommal megszervezett marosvásárhelyi diáknapok és diákfesztivál 1800 résztvevővel. Ez nem csupán egy jó buli, hanem egy élő egyetemi város egyik fokmérője, amely bizonyítja, hogy képes megszólítani a fiatal generációt.
Hatvanegy millió lejes különbség van a marosvásárhelyi Állomás térre tervezett aluljáró és felüljáró költségei között. A tanácsosok fogják eldönteni, hogy melyiket érdemes megépíteni. Mindkettő esetében a cél a forgalom gördülékenyebbé tétele.
A 27. Marosvásárhelyi Diáknapok és Diákfesztivál első napján, szerdán 19.30 és 20 óra között átmeneti forgalomkorlátozás lesz Marosvásárhelyen a diákfelvonulás miatt. A lezárt útszakasz a McDonald's és az Ortodox katedrális közötti rész lesz.
Csordultig megteltek a szemeteskukák az elmúlt napokban Marosvásárhelyen, hiszen míg eddig naponta háromszor ürítették ezeket, jelenleg napi egyre van kapacitás. A városnak nincs szerződése egyetlen szolgáltatóval sem, és a héten nem is lesz.
Egy humanoid robot és egy négylábú robot – közismert nevén robotkutya – kezdte el róni Marosvásárhely utcáit, miközben hangüzenetekkel hívják fel a járókelők figyelmét a köztisztaság és a szelektív hulladékgyűjtés jelentőségére.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
A 2025-ös irodalmi Nobel-díj kitüntetettjével találkozhat a közönség a marosvásárhelyi Kultúrpalotában június 2-án. A belépés ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
Tavaszvarázs névvel háromnapos virágvásár nyílt pénteken délelőtt a marosvásárhelyi várban, ahol nemcsak szebbnél szebb növényeket lehet vásárolni, de szaktanácsot is lehet kérni a gondozásukról.
Megszavazta a Maros Megyei Tanács, hogy a marosvásárhelyi repülőtér 9,9 millió lejes kölcsönt kapjon a napelempark megvalósítására. A tanácsülésen az is elhangzott, hogy a kifutópálya meghosszabbítása jelen számítások szerint 136,5 millió lejbe kerülne.
szóljon hozzá!