
Szépen gondozott szőlősorok Egrestő egykori szőlőhegyén
Fotó: Makkay József
A Kis-Küküllő menti bornak régi hírneve van, a kisgazdák azonban nehezen tudnak megbirkózni a bürokratikus hatósági elvárásokkal. 2022 végén egy egrestői borpincében jártunk.
2023. január 14., 17:502023. január 14., 17:50
A Kis-Küküllő menti szőlőtermesztő és borász gazdák legutóbbi éves seregszemléje, a Balavásári Nemzetközi Borverseny 2022. márciusában jutott el 26. kiadásához. Az Erdély legismertebb borászati szakemberének, szakírójának, dr. Csávossy Györgynek a szakmai támogatásával tető alá hozott borászati fórumon a rendszerváltás utáni évtizedekben sok környékbeli borász – köztük az egrestői Farkas Károly – kapott értékes díjakat.
Legtöbb esetben a gazdálkodás megrekedt kistermelői szinten: a nehéz engedélyeztetési eljárás miatt a Kis-Küküllő menti bortermelő gazdák nem váltottak ki palackozási és borforgalmazási engedélyt, így őstermelőként ömlesztve árulják boraikat a hozzájuk betérő vásárlóknak. Közép-Erdély egyik leghíresebb borversenyének felhozatala viszont arról tanúskodik, hogy
Borpalackozás házi használatra. A forgalmazáshoz bonyolult engedélyeztetés szükséges
Fotó: Makkay József
Ahhoz, hogy egy jó minőségű borról a borfogyasztók szélesebb tábora is tudomást szerezzen, palackozni és forgalmazni kell. A kistermelők számára ez nehéz történet Romániában, mert
A Maros megyei Balavásár községhez tartozó Egrestő közel egy hektárnyi területen gazdálkodó borásza, Farkas Károly is emiatt maradt kistermelő. Főállásban a környékbeli gázkitermelő szondáknál dolgozik, és munka után szőlész-borász. Ahogyan legtöbben munkahelyen dolgoznak, és keresetkiegészítésként foglalkoznak borászattal Marosszéken.
Ebből a keretből fiaim fognak továbblépni, ha valamelyik később kedvet kap hozzá, hogy tovább fejlessze a gazdaságot” – magyarázza a borosgazda.
A borok zöme tölgyfahordókban érik egy olyan teremben, amely húsz évvel ezelőtt marhaistálló volt. A nagyszülők tejelő teheneket tartottak, és amikor a család megunta a banikért értékesített tej termelését, abbahagyták. Farkasék már korábban is készítettek házi bort.
Az egykori istállót átalakították, átépítették, így a ház pincéjében elkezdett borászat az új épületrésszel jobb lehetőséghez jutott. A gazda egy vendéglátásra alkalmasabb borkóstoló terem építésében gondolkodik. Baráti társaságok, ismerősök részéről nő az igény a borosgazdáknál rendezett borkostolókra, ami a legjobb mód a bor értékesítésére.
Fotó: Makkay József
Józsa Eszter falugazdász-növényorvossal és Farkas Károllyal megyünk ki a családi szőlészetbe. A többségében magyar és cigány lakosságú település utcáin áthaladva eljutunk a falu egykori szőlős dombjára, ahol a kényszer-szövetkezetesítésig a legtöbb gazdának saját szőlőbirtoka volt. Ez a hatvanas évek derekára kipusztult, amit a nyolcvanas években száz hektárnyi intenzív telepítéssel váltottak fel. A rendszerváltás után ugyanez a sorsa lett a szocialista szőlőültetvénynek is:
A betonoszlopokból készült támrendszert kiszedték, és a szőlő helyére kukorica került. Ezekből a lepusztult parcellákból vásárolt Farkas Károly, és egy barátjával betelepítette és körbekerítette. Szőlészetének ma ez az alapja:
A fajtajellegét őrző, illetve házasított fehérborai mellett vendéglátónk megpróbálkozott kékfrankossal is, de nem akar újabb fajtákkal kísérletezni. Azt tartja, ekkora birtokon bőven elég a néhány közkedvelt fehérbor, amire van kereslet.
Józsa Eszter falugazdász és Farkas Károly borász
Fotó: Makkay József
A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Maros megyei szervezete (RMGE Maros) keretében tevékenykedő falugazdász a környékbeli borászokkal is tartja a kapcsolatot. Józsa Eszter elmondja, hogy van, amikor vitázik a gazdákkal, de végül meghallgatják a tanácsait. Fontosnak tartja a költséghatékony és környezetbarát vegyszerhasználatot, hogy
Arra is felhívja figyelmüket, hogy szüret előtt két hónappal ne használjanak olyan vegyszereket, amelyek a gyümölcsbe felszívódva bekerülhetnek a mustba. Nagyon fontos a szaktanácsadás, mert legtöbben autodidakta módon tanulták meg a szőlészetet is.
– mutatja a gazda szépen gondozott szőlőfáit.
Farkas Károly az egykori istállóból átalakított borospincében
Fotó: Makkay József
Visszatérve a portára betérünk a pincébe. Mivel autót vezetek, nem tudok bort kóstolni, de otthon megízlelem az ajándékba kapott palack nedűt. A novemberben lefejtett muskotály remek színe és íze a bizonyosság rá, hogy Farkasék magas szintet léptek a borkészítésben. Boraiknak nemcsak borversenyeken a helyük, hanem borszaküzletben is lenne rájuk kereslet.
Riportunk nyomtatásban 2022 decemberében a Székelyhon napilap Erdélyi Gasztó rovatában jelent meg.
Agonizáló, földön fekvő kutyát megörökítő felvételek nyomán végzett ellenőrzést a Maros megyei rendőrség január 23-án. A videón szereplő eb tetemét megtalálták, az ügyben büntetőeljárás indult az állat szándékos és jogtalan megölése miatt.
A Marosvásárhely melletti Jedden a sikeres óvodai modellre építve természetközeli szemléletű előkészítő osztályok indulnak ősztől. Céljuk, hogy helyben, modern körülmények között kínáljanak valódi alternatívát a szülőknek a közoktatás keretében.
A 2025–2026-os tanévtől új kötelező tantárgyat tanulnak a romániai tizenkettedikesek: a kommunista rendszer történetét. Imre Zsolt történelemtanár vezeti be a diákokat a sokszor mitikusnak tűnő, de a jelenünket is meghatározó korszak részleteibe.
Három nagy beruházás erősíti a vészhelyzeti beavatkozást Maros megyében: Balavásáron lesz tűzoltóállomás, Segesváron felújítják a régit, a legnagyobb beruházás pedig Marosvásárhelyen és Gernyeszegen valósul meg a képzési központ létrehozásával.
Az RMDSZ javaslatára a kormány csütörtökön hivatalosította Nyárádszereda közösségének új szimbólumát.
Négyszáz dalos kedvű gyermek, fiatal és felnőtt énekel egy teljes napon át az első alkalommal megszervezett Marosszéki dalmaratonon. A jobbágyfalvi Tündér Ilona vendégházban csütörtökön reggel felcsendülő népdalok péntek reggelig szólnak.
Nyolcezer lejes pénzbírságot róttak ki csütörtökön a Maros megyei rendőrök azokra a gazdákra, akik nem biztosítottak megfelelő életkörülményeket állataiknak a rendkívüli hidegben.
Hivatalosan is bejelentették a Sütő András író és Constantin Romanu Vivu tiszteletére állítandó szobrok ötletpályázatának eredményeit. A város identitását azok a személyiségek formálják, akiknek emléke előtt köztéri alkotásokkal róják le tiszteletüket.
A szászrégeni elkerülőút kivitelezésére 2022 óta próbálnak szakcéget találni, mindeddig sikertelenül. Az országos közbeszerzést óvások és perek sokasága teszi egyre átláthatatlanabbá. Jelenleg két ajánlat van az ötszáz millió lejes munkálatra.
Két személygépkocsi ütközött össze Segesvár és Dános között szerdán este, két ember a járműbe szorult, a forgalmat is leállították egy időre az országúton mindkét irányban. Az egyik sérültet életveszélyes állapotban szállították kórházba.
szóljon hozzá!