
Szépen gondozott szőlősorok Egrestő egykori szőlőhegyén
Fotó: Makkay József
A Kis-Küküllő menti bornak régi hírneve van, a kisgazdák azonban nehezen tudnak megbirkózni a bürokratikus hatósági elvárásokkal. 2022 végén egy egrestői borpincében jártunk.
2023. január 14., 17:502023. január 14., 17:50
2023. február 02., 12:572023. február 02., 12:57
A Kis-Küküllő menti szőlőtermesztő és borász gazdák legutóbbi éves seregszemléje, a Balavásári Nemzetközi Borverseny 2022. márciusában jutott el 26. kiadásához. Az Erdély legismertebb borászati szakemberének, szakírójának, dr. Csávossy Györgynek a szakmai támogatásával tető alá hozott borászati fórumon a rendszerváltás utáni évtizedekben sok környékbeli borász – köztük az egrestői Farkas Károly – kapott értékes díjakat.
Legtöbb esetben a gazdálkodás megrekedt kistermelői szinten: a nehéz engedélyeztetési eljárás miatt a Kis-Küküllő menti bortermelő gazdák nem váltottak ki palackozási és borforgalmazási engedélyt, így őstermelőként ömlesztve árulják boraikat a hozzájuk betérő vásárlóknak. Közép-Erdély egyik leghíresebb borversenyének felhozatala viszont arról tanúskodik, hogy
Borpalackozás házi használatra. A forgalmazáshoz bonyolult engedélyeztetés szükséges
Fotó: Makkay József
Ahhoz, hogy egy jó minőségű borról a borfogyasztók szélesebb tábora is tudomást szerezzen, palackozni és forgalmazni kell. A kistermelők számára ez nehéz történet Romániában, mert
A Maros megyei Balavásár községhez tartozó Egrestő közel egy hektárnyi területen gazdálkodó borásza, Farkas Károly is emiatt maradt kistermelő. Főállásban a környékbeli gázkitermelő szondáknál dolgozik, és munka után szőlész-borász. Ahogyan legtöbben munkahelyen dolgoznak, és keresetkiegészítésként foglalkoznak borászattal Marosszéken.
Ebből a keretből fiaim fognak továbblépni, ha valamelyik később kedvet kap hozzá, hogy tovább fejlessze a gazdaságot” – magyarázza a borosgazda.
A borok zöme tölgyfahordókban érik egy olyan teremben, amely húsz évvel ezelőtt marhaistálló volt. A nagyszülők tejelő teheneket tartottak, és amikor a család megunta a banikért értékesített tej termelését, abbahagyták. Farkasék már korábban is készítettek házi bort.
Az egykori istállót átalakították, átépítették, így a ház pincéjében elkezdett borászat az új épületrésszel jobb lehetőséghez jutott. A gazda egy vendéglátásra alkalmasabb borkóstoló terem építésében gondolkodik. Baráti társaságok, ismerősök részéről nő az igény a borosgazdáknál rendezett borkostolókra, ami a legjobb mód a bor értékesítésére.
Fotó: Makkay József
Józsa Eszter falugazdász-növényorvossal és Farkas Károllyal megyünk ki a családi szőlészetbe. A többségében magyar és cigány lakosságú település utcáin áthaladva eljutunk a falu egykori szőlős dombjára, ahol a kényszer-szövetkezetesítésig a legtöbb gazdának saját szőlőbirtoka volt. Ez a hatvanas évek derekára kipusztult, amit a nyolcvanas években száz hektárnyi intenzív telepítéssel váltottak fel. A rendszerváltás után ugyanez a sorsa lett a szocialista szőlőültetvénynek is:
A betonoszlopokból készült támrendszert kiszedték, és a szőlő helyére kukorica került. Ezekből a lepusztult parcellákból vásárolt Farkas Károly, és egy barátjával betelepítette és körbekerítette. Szőlészetének ma ez az alapja:
A fajtajellegét őrző, illetve házasított fehérborai mellett vendéglátónk megpróbálkozott kékfrankossal is, de nem akar újabb fajtákkal kísérletezni. Azt tartja, ekkora birtokon bőven elég a néhány közkedvelt fehérbor, amire van kereslet.
Józsa Eszter falugazdász és Farkas Károly borász
Fotó: Makkay József
A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Maros megyei szervezete (RMGE Maros) keretében tevékenykedő falugazdász a környékbeli borászokkal is tartja a kapcsolatot. Józsa Eszter elmondja, hogy van, amikor vitázik a gazdákkal, de végül meghallgatják a tanácsait. Fontosnak tartja a költséghatékony és környezetbarát vegyszerhasználatot, hogy
Arra is felhívja figyelmüket, hogy szüret előtt két hónappal ne használjanak olyan vegyszereket, amelyek a gyümölcsbe felszívódva bekerülhetnek a mustba. Nagyon fontos a szaktanácsadás, mert legtöbben autodidakta módon tanulták meg a szőlészetet is.
– mutatja a gazda szépen gondozott szőlőfáit.
Farkas Károly az egykori istállóból átalakított borospincében
Fotó: Makkay József
Visszatérve a portára betérünk a pincébe. Mivel autót vezetek, nem tudok bort kóstolni, de otthon megízlelem az ajándékba kapott palack nedűt. A novemberben lefejtett muskotály remek színe és íze a bizonyosság rá, hogy Farkasék magas szintet léptek a borkészítésben. Boraiknak nemcsak borversenyeken a helyük, hanem borszaküzletben is lenne rájuk kereslet.
Riportunk nyomtatásban 2022 decemberében a Székelyhon napilap Erdélyi Gasztó rovatában jelent meg.
Gyorshajtásért és mobiltelefonozásért bírságolták a gépkocsivezetőket, de a szabálytalankodó gyalogosok, rolleresek sem úszták meg büntetés nélkül vasárnap a 15-ös országút Maros megyei szakaszán.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Bővíti közösségi tereit és tömegközlekedésre készül Szováta: jövőre használatba adnák az új kulturális központot és a volt Doina mozi nagytermét, miközben buszpályaudvar és autóbuszok beszerzése is szerepel a város tervei között.
Szombaton késő este a segesvári tűzoltók segítségét hívták, vasárnap reggel pedig a szászrégeniekét, mindkét esetben egy lakóépületben ütött ki tűz Maros megyében.
Marosvásárhely több ikonikus középületét építette, de családi házak is keze nyomát őrzik. A magyar Országház építésén is ott volt, Svájcban, Londonban is dolgozott. Csiszár Lajosról nyílt kiállítás, amely az építőmestert és az embert mutatja be.
Petícióban tiltakoznak a segesvári történelmi egyházak a középkori várban tervezett háromnapos halloween esemény ellen. Úgy értékelik, a halloween összeegyeztethetetlen a keresztény hittel, másrészt az esemény nagyon zajos. Mit mond a polgármester?
Megtartották szombaton Marosvásárhelyen a TERMOSZ – Természettudományok Oktatásmódszertani Szemléjét, ahol a magyar pedagógusok a jó tanítási gyakorlatok megosztása mellett a digitális oktatás szerepéről is értékes ismeretekkel gazdagodtak.
Székelyföld autonómiájának napján, október 25-én, a hónap utolsó vasárnapján Marosvásárhelyen is őrtüzet gyújtanak, és egy kis kiállítás is lesz a helyszínen.
Halloween estet szerveznek október 24-én, szombaton a marosvásárhelyi állatkertben. A belépés ingyenes.
Hetven évvel ezelőtt ezer jelentkező közül választották ki a legjobbakat és velük alakult meg az Állami Székely Népi Együttes. Utódjánál, a Maros Művészegyüttesnél tizenkét pár táncos viszi tovább az örökséget. Születésnapjukra mindenki hivatalos.
szóljon hozzá!