
Szépen gondozott szőlősorok Egrestő egykori szőlőhegyén
Fotó: Makkay József
A Kis-Küküllő menti bornak régi hírneve van, a kisgazdák azonban nehezen tudnak megbirkózni a bürokratikus hatósági elvárásokkal. 2022 végén egy egrestői borpincében jártunk.
2023. január 14., 17:502023. január 14., 17:50
A Kis-Küküllő menti szőlőtermesztő és borász gazdák legutóbbi éves seregszemléje, a Balavásári Nemzetközi Borverseny 2022. márciusában jutott el 26. kiadásához. Az Erdély legismertebb borászati szakemberének, szakírójának, dr. Csávossy Györgynek a szakmai támogatásával tető alá hozott borászati fórumon a rendszerváltás utáni évtizedekben sok környékbeli borász – köztük az egrestői Farkas Károly – kapott értékes díjakat.
Legtöbb esetben a gazdálkodás megrekedt kistermelői szinten: a nehéz engedélyeztetési eljárás miatt a Kis-Küküllő menti bortermelő gazdák nem váltottak ki palackozási és borforgalmazási engedélyt, így őstermelőként ömlesztve árulják boraikat a hozzájuk betérő vásárlóknak. Közép-Erdély egyik leghíresebb borversenyének felhozatala viszont arról tanúskodik, hogy
Borpalackozás házi használatra. A forgalmazáshoz bonyolult engedélyeztetés szükséges
Fotó: Makkay József
Ahhoz, hogy egy jó minőségű borról a borfogyasztók szélesebb tábora is tudomást szerezzen, palackozni és forgalmazni kell. A kistermelők számára ez nehéz történet Romániában, mert
A Maros megyei Balavásár községhez tartozó Egrestő közel egy hektárnyi területen gazdálkodó borásza, Farkas Károly is emiatt maradt kistermelő. Főállásban a környékbeli gázkitermelő szondáknál dolgozik, és munka után szőlész-borász. Ahogyan legtöbben munkahelyen dolgoznak, és keresetkiegészítésként foglalkoznak borászattal Marosszéken.
Ebből a keretből fiaim fognak továbblépni, ha valamelyik később kedvet kap hozzá, hogy tovább fejlessze a gazdaságot” – magyarázza a borosgazda.
A borok zöme tölgyfahordókban érik egy olyan teremben, amely húsz évvel ezelőtt marhaistálló volt. A nagyszülők tejelő teheneket tartottak, és amikor a család megunta a banikért értékesített tej termelését, abbahagyták. Farkasék már korábban is készítettek házi bort.
Az egykori istállót átalakították, átépítették, így a ház pincéjében elkezdett borászat az új épületrésszel jobb lehetőséghez jutott. A gazda egy vendéglátásra alkalmasabb borkóstoló terem építésében gondolkodik. Baráti társaságok, ismerősök részéről nő az igény a borosgazdáknál rendezett borkostolókra, ami a legjobb mód a bor értékesítésére.
Fotó: Makkay József
Józsa Eszter falugazdász-növényorvossal és Farkas Károllyal megyünk ki a családi szőlészetbe. A többségében magyar és cigány lakosságú település utcáin áthaladva eljutunk a falu egykori szőlős dombjára, ahol a kényszer-szövetkezetesítésig a legtöbb gazdának saját szőlőbirtoka volt. Ez a hatvanas évek derekára kipusztult, amit a nyolcvanas években száz hektárnyi intenzív telepítéssel váltottak fel. A rendszerváltás után ugyanez a sorsa lett a szocialista szőlőültetvénynek is:
A betonoszlopokból készült támrendszert kiszedték, és a szőlő helyére kukorica került. Ezekből a lepusztult parcellákból vásárolt Farkas Károly, és egy barátjával betelepítette és körbekerítette. Szőlészetének ma ez az alapja:
A fajtajellegét őrző, illetve házasított fehérborai mellett vendéglátónk megpróbálkozott kékfrankossal is, de nem akar újabb fajtákkal kísérletezni. Azt tartja, ekkora birtokon bőven elég a néhány közkedvelt fehérbor, amire van kereslet.
Józsa Eszter falugazdász és Farkas Károly borász
Fotó: Makkay József
A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Maros megyei szervezete (RMGE Maros) keretében tevékenykedő falugazdász a környékbeli borászokkal is tartja a kapcsolatot. Józsa Eszter elmondja, hogy van, amikor vitázik a gazdákkal, de végül meghallgatják a tanácsait. Fontosnak tartja a költséghatékony és környezetbarát vegyszerhasználatot, hogy
Arra is felhívja figyelmüket, hogy szüret előtt két hónappal ne használjanak olyan vegyszereket, amelyek a gyümölcsbe felszívódva bekerülhetnek a mustba. Nagyon fontos a szaktanácsadás, mert legtöbben autodidakta módon tanulták meg a szőlészetet is.
– mutatja a gazda szépen gondozott szőlőfáit.
Farkas Károly az egykori istállóból átalakított borospincében
Fotó: Makkay József
Visszatérve a portára betérünk a pincébe. Mivel autót vezetek, nem tudok bort kóstolni, de otthon megízlelem az ajándékba kapott palack nedűt. A novemberben lefejtett muskotály remek színe és íze a bizonyosság rá, hogy Farkasék magas szintet léptek a borkészítésben. Boraiknak nemcsak borversenyeken a helyük, hanem borszaküzletben is lenne rájuk kereslet.
Riportunk nyomtatásban 2022 decemberében a Székelyhon napilap Erdélyi Gasztó rovatában jelent meg.
Pontosítást küldött a Maros megyei tűzoltóság sajtóosztálya a tűzoltókat ért bírálatokra, amelyek a közösségi médiában jelentek meg a pénteki, kerelőszentpáli tűzeset kapcsán.
Medvebiztos kukákat helyeztek ki Marosvásárhelyen a Somostetőn, ahol tavaly számtalanszor megfordult több medve is. A zárható kukáktól azt remélik, ha a medve nem talál élelmet az emberek közelében, az erdőben marad.
A Marosvásárhelyi Állatkertbe Szegedről érkeztek az új állatok, sőt az intézmény számára új faj is otthonra talált nemrég. Még karanténban vannak az új lakók, gondozóik felügyelete mellett.
Képzésekkel, gyakorlati bemutatókkal és nyílt nappal ünnepelték a polgári védelem hetét Maros megyében. Szükség is van ilyen tudatosító rendezvényekre, hiszen sokan nem tudják, miként kell viselkedni természeti katasztrófa vagy háborús helyzet esetén.
Tűz ütött ki egy lakóházban Kerelőszentpálon, a tűzoltók erőfeszítései ellenére az épület lakhatatlanná vált.
Befejezték a mikházi római erőd parancsnoksági épületének (principia) udvarán lévő kút teljes feltárását: a Maros Megyei Múzeum régészei ritka leletekre, például egy épségben maradt bronzkancsóra bukkantak.
Tizenegy házkutatást tartottak a Maros megyei rendőrök csütörtök hajnalban Marossárpatakon, fatolvajok után nyomozva. Négy férfit vettek őrizetbe, egyikük csak 17 éves.
Körlevélben szólítja fel a marosvásárhelyi városháza a szakigazgatóságok és a hivatalhoz tartozó közintézmények vezetőit, hogy március 9-ig közöljék, hány alkalmazottjuktól tudnak megválni, a nemrég megjelent megszorítási intézkedéseknek megfelelve.
A dicsőszentmártoni hivatásos tűzoltókat Désfalvára riasztották szerdán este. Egy lakóház gyulladt ki.
Húsz éve lehet minden tavasztól késő őszig megfigyelni a gólyák életét webkamera segítségével a Maros megyei Sáromberkén. Március 4-én újraindult az élő közvetítés, két kamerán is lehet figyelni, mikor érkeznek a madarak.
szóljon hozzá!