Önerőből próbálnak felzárkózni a Kis-Küküllő menti borászok

Szépen gondozott szőlősorok Egrestő egykori szőlőhegyén •  Fotó: Makkay József

Szépen gondozott szőlősorok Egrestő egykori szőlőhegyén

Fotó: Makkay József

A Kis-Küküllő menti bornak régi hírneve van, a kisgazdák azonban nehezen tudnak megbirkózni a bürokratikus hatósági elvárásokkal. 2022 végén egy egrestői borpincében jártunk.

Makkay József

2023. január 14., 17:502023. január 14., 17:50

A Kis-Küküllő menti szőlőtermesztő és borász gazdák legutóbbi éves seregszemléje, a Balavásári Nemzetközi Borverseny 2022. márciusában jutott el 26. kiadásához. Az Erdély legismertebb borászati szakemberének, szakírójának, dr. Csávossy Györgynek a szakmai támogatásával tető alá hozott borászati fórumon a rendszerváltás utáni évtizedekben sok környékbeli borász – köztük az egrestői Farkas Károly – kapott értékes díjakat.

A nagy múltú magyar és szász falvakból álló borvidék a rendszerváltás után nehezen állt talpra, azonban egyre több kistermelő fedezte fel a borászatban rejlő lehetőségeket.

Legtöbb esetben a gazdálkodás megrekedt kistermelői szinten: a nehéz engedélyeztetési eljárás miatt a Kis-Küküllő menti bortermelő gazdák nem váltottak ki palackozási és borforgalmazási engedélyt, így őstermelőként ömlesztve árulják boraikat a hozzájuk betérő vásárlóknak. Közép-Erdély egyik leghíresebb borversenyének felhozatala viszont arról tanúskodik, hogy

a vidéken sok a remek nedű, amely az éttermekben és a boltokban forgalmazott, magasabb árkategóriájú borok minőségével vetekszik, a közönség azonban nem ismeri ezeket.

Borpalackozás házi használatra. A forgalmazáshoz bonyolult engedélyeztetés szükséges •  Fotó: Makkay József Galéria

Borpalackozás házi használatra. A forgalmazáshoz bonyolult engedélyeztetés szükséges

Fotó: Makkay József

Ahhoz, hogy egy jó minőségű borról a borfogyasztók szélesebb tábora is tudomást szerezzen, palackozni és forgalmazni kell. A kistermelők számára ez nehéz történet Romániában, mert

az engedélyeztetési eljárás nem tesz különbséget kis- és nagytermelő között, az egy hektáros szőlőssel rendelkező gazdának nem éri meg a befektetés.

Istállóból borospince

A Maros megyei Balavásár községhez tartozó Egrestő közel egy hektárnyi területen gazdálkodó borásza, Farkas Károly is emiatt maradt kistermelő. Főállásban a környékbeli gázkitermelő szondáknál dolgozik, és munka után szőlész-borász. Ahogyan legtöbben munkahelyen dolgoznak, és keresetkiegészítésként foglalkoznak borászattal Marosszéken.

Idézet
,,Legalább három hektár szőlőre volna szükség ahhoz, hogy a család megéljen belőle, amihez segítség kell. Túl nagy munka ekkora befektetést vállalni. A mi borászatunk az a határ, ahol a bor elfogy a pincéből, elviszik ömlesztve rendezvényekre, családi eseményekre.

Ebből a keretből fiaim fognak továbblépni, ha valamelyik később kedvet kap hozzá, hogy tovább fejlessze a gazdaságot” – magyarázza a borosgazda.

A borok zöme tölgyfahordókban érik egy olyan teremben, amely húsz évvel ezelőtt marhaistálló volt. A nagyszülők tejelő teheneket tartottak, és amikor a család megunta a banikért értékesített tej termelését, abbahagyták. Farkasék már korábban is készítettek házi bort.

A községbeli borversenyen elnyert első aranyérem meggyőzte őket arról, hogy a borászat jobban jövedelmez, mint a tejtermelés.

Az egykori istállót átalakították, átépítették, így a ház pincéjében elkezdett borászat az új épületrésszel jobb lehetőséghez jutott. A gazda egy vendéglátásra alkalmasabb borkóstoló terem építésében gondolkodik. Baráti társaságok, ismerősök részéről nő az igény a borosgazdáknál rendezett borkostolókra, ami a legjobb mód a bor értékesítésére.

•  Fotó: Makkay József Galéria

Fotó: Makkay József

A régi szőlős domb nyomában

Józsa Eszter falugazdász-növényorvossal és Farkas Károllyal megyünk ki a családi szőlészetbe. A többségében magyar és cigány lakosságú település utcáin áthaladva eljutunk a falu egykori szőlős dombjára, ahol a kényszer-szövetkezetesítésig a legtöbb gazdának saját szőlőbirtoka volt. Ez a hatvanas évek derekára kipusztult, amit a nyolcvanas években száz hektárnyi intenzív telepítéssel váltottak fel. A rendszerváltás után ugyanez a sorsa lett a szocialista szőlőültetvénynek is:

a soronként kiosztott parcellákat az emberek nem tudták háti permetezővel és kapával művelni.

A betonoszlopokból készült támrendszert kiszedték, és a szőlő helyére kukorica került. Ezekből a lepusztult parcellákból vásárolt Farkas Károly, és egy barátjával betelepítette és körbekerítette. Szőlészetének ma ez az alapja:

szürkebarát, királyleánka, olaszrizling, muskotály és Zalaegerszegről az elmúlt években beszerzett cserszegi fűszeres adja a fajtaválasztékot.

A fajtajellegét őrző, illetve házasított fehérborai mellett vendéglátónk megpróbálkozott kékfrankossal is, de nem akar újabb fajtákkal kísérletezni. Azt tartja, ekkora birtokon bőven elég a néhány közkedvelt fehérbor, amire van kereslet.

Józsa Eszter falugazdász és Farkas Károly borász •  Fotó: Makkay József Galéria

Józsa Eszter falugazdász és Farkas Károly borász

Fotó: Makkay József

Vendégmarasztaló muskotály

A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Maros megyei szervezete (RMGE Maros) keretében tevékenykedő falugazdász a környékbeli borászokkal is tartja a kapcsolatot. Józsa Eszter elmondja, hogy van, amikor vitázik a gazdákkal, de végül meghallgatják a tanácsait. Fontosnak tartja a költséghatékony és környezetbarát vegyszerhasználatot, hogy

a gazdák csak akkor permetezzenek, amikor ez valóban szükséges.

Arra is felhívja figyelmüket, hogy szüret előtt két hónappal ne használjanak olyan vegyszereket, amelyek a gyümölcsbe felszívódva bekerülhetnek a mustba. Nagyon fontos a szaktanácsadás, mert legtöbben autodidakta módon tanulták meg a szőlészetet is.

Idézet
,,Amikor elkezdtem metszeni, féltem, hogy nem sikerül. Egy agrármérnökhöz fordultam tanácsért, aki azt mondta: ha tövestől nem vágom ki, bárhogy is metszem, a szőlő teremni fog, és idővel megtapasztalom, mennyit kell és érdemes levágni a szőlő fájából. Így is történt. Azóta én metszem a szőlőt, és minden évben szép termés lett”

– mutatja a gazda szépen gondozott szőlőfáit.

Farkas Károly az egykori istállóból átalakított borospincében •  Fotó: Makkay József Galéria

Farkas Károly az egykori istállóból átalakított borospincében

Fotó: Makkay József

Visszatérve a portára betérünk a pincébe. Mivel autót vezetek, nem tudok bort kóstolni, de otthon megízlelem az ajándékba kapott palack nedűt. A novemberben lefejtett muskotály remek színe és íze a bizonyosság rá, hogy Farkasék magas szintet léptek a borkészítésben. Boraiknak nemcsak borversenyeken a helyük, hanem borszaküzletben is lenne rájuk kereslet.

Riportunk nyomtatásban 2022 decemberében a Székelyhon napilap Erdélyi Gasztó rovatában jelent meg.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 17., szombat

Muszáj volt lépniük a szülőknek, akiknek gyerekeit folyamatosan bántja az egyik osztálytársuk

Azzal tiltakozott az egyik marosvásárhelyi iskola másodikos tanulójának folyamatos agresszív viselkedése ellen az osztály szülői közössége, hogy nem engedték el gyerekeiket az országos felmérőtesztre. Az esetet vizsgálják a hatóságok.

Muszáj volt lépniük a szülőknek, akiknek gyerekeit folyamatosan bántja az egyik osztálytársuk
2025. május 16., péntek

Nem csak a 18 éveseknek van szükségük pályaorientációra

Számos érettségiző előtt homályos még a jövőkép, a Gyulafehérvári Caritas marosvásárhelyi ifjúsági mentorai rajtuk segítenének pályaorientációs és karriertervező tréningükkel. De a karrierváltást fontolgató felnőttek előtt is nyitva áll az ajtajuk.

Nem csak a 18 éveseknek van szükségük pályaorientációra
2025. május 16., péntek

Így szaladtak pénteken reggel a medvék Nyárádtőn – videó

Egy anyamedve és két bocs sétált péntek reggel Nyárádtő utcáin, mielőtt a gyerekek iskolába indultak volna. A lakosságot Ro-Alert üzenetben riasztották az esetről.

Így szaladtak pénteken reggel a medvék Nyárádtőn – videó
2025. május 15., csütörtök

Ne papírtologatás miatt vesszen el az uniós pénz

Gyorsabb ügyintézést, az uniós pénzalapok jobb felhasználását reméli Cseke Attila fejlesztési miniszter az építkezések engedélyeztetésére vonatkozó új jogszabálytól.

Ne papírtologatás miatt vesszen el az uniós pénz
2025. május 15., csütörtök

Éjszakai kaland a Marosvásárhelyi Állatkertben

Különleges élményben lehet részük mindazoknak, akik ellátogatnak szombaton a Marosvásárhelyi Állatkertbe, hiszen a Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozat részeként az intézmény egyedülálló programokkal várja látogatóit.

Éjszakai kaland a Marosvásárhelyi Állatkertben
2025. május 14., szerda

Két alagút is lesz a Nyárádszereda és Sóvárad közötti sztrádaszakaszon

Egy román–török cégtársulás nyerte az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Nyárádszereda és Sóvárad közötti szakaszának megépítésére kiírt közbeszerzési eljárást – tájékoztatott szerdán a szállításügyi miniszter.

Két alagút is lesz a Nyárádszereda és Sóvárad közötti sztrádaszakaszon
2025. május 14., szerda

Nagy erőkkel keresik a Maroshévízen eltűnt férfit

Csónakkal, drónnal és kutyával is keresik a Hargita és Maros megyei tűzoltócsapatok, valamint a hegyimentők azt a férfit, aki még vasárnap tűnt el a Maros folyóban Maroshévízen.

Nagy erőkkel keresik a Maroshévízen eltűnt férfit
2025. május 14., szerda

Csütörtökön elkezdődhet az autópálya építése Marosvásárhely és Nyárádszereda között

Csütörtökön elkezdődnek az A8-as autópálya Marosvásárhely és Nyárádszereda közötti szakaszának építési munkálatai – jelentette be a közúti infrastruktúráért felelős társaság (CNAIR) igazgatója.

Csütörtökön elkezdődhet az autópálya építése Marosvásárhely és Nyárádszereda között
2025. május 13., kedd

Húsz év után újra lesz filmvetítés a felújított szászrégeni moziban

Hivatalosan átadták, nyáron már filmvetítés is lesz a szászrégeni Patria moziban, ahol a kétezres évek elején a Titanicot vetítették az utolsók között. Az átadón jelen volt Cseke Attila fejlesztési miniszter is.

Húsz év után újra lesz filmvetítés a felújított szászrégeni moziban
2025. május 13., kedd

Lámpa le, kultúra be! – szombat éjjel nem alszik Marosvásárhely

Országszerte egyedinek számít a marosvásárhelyi Múzeumok éjszakája, hiszen a városban működő minden kulturális intézmény bekapcsolódik a rendezvénybe május 17-én. Idén is izgalmas programokkal várják a látogatókat délelőtt 11 órától éjjel kettőig.

Lámpa le, kultúra be! – szombat éjjel nem alszik Marosvásárhely