
Szépen gondozott szőlősorok Egrestő egykori szőlőhegyén
Fotó: Makkay József
A Kis-Küküllő menti bornak régi hírneve van, a kisgazdák azonban nehezen tudnak megbirkózni a bürokratikus hatósági elvárásokkal. 2022 végén egy egrestői borpincében jártunk.
2023. január 14., 17:502023. január 14., 17:50
A Kis-Küküllő menti szőlőtermesztő és borász gazdák legutóbbi éves seregszemléje, a Balavásári Nemzetközi Borverseny 2022. márciusában jutott el 26. kiadásához. Az Erdély legismertebb borászati szakemberének, szakírójának, dr. Csávossy Györgynek a szakmai támogatásával tető alá hozott borászati fórumon a rendszerváltás utáni évtizedekben sok környékbeli borász – köztük az egrestői Farkas Károly – kapott értékes díjakat.
Legtöbb esetben a gazdálkodás megrekedt kistermelői szinten: a nehéz engedélyeztetési eljárás miatt a Kis-Küküllő menti bortermelő gazdák nem váltottak ki palackozási és borforgalmazási engedélyt, így őstermelőként ömlesztve árulják boraikat a hozzájuk betérő vásárlóknak. Közép-Erdély egyik leghíresebb borversenyének felhozatala viszont arról tanúskodik, hogy
Borpalackozás házi használatra. A forgalmazáshoz bonyolult engedélyeztetés szükséges
Fotó: Makkay József
Ahhoz, hogy egy jó minőségű borról a borfogyasztók szélesebb tábora is tudomást szerezzen, palackozni és forgalmazni kell. A kistermelők számára ez nehéz történet Romániában, mert
A Maros megyei Balavásár községhez tartozó Egrestő közel egy hektárnyi területen gazdálkodó borásza, Farkas Károly is emiatt maradt kistermelő. Főállásban a környékbeli gázkitermelő szondáknál dolgozik, és munka után szőlész-borász. Ahogyan legtöbben munkahelyen dolgoznak, és keresetkiegészítésként foglalkoznak borászattal Marosszéken.
Ebből a keretből fiaim fognak továbblépni, ha valamelyik később kedvet kap hozzá, hogy tovább fejlessze a gazdaságot” – magyarázza a borosgazda.
A borok zöme tölgyfahordókban érik egy olyan teremben, amely húsz évvel ezelőtt marhaistálló volt. A nagyszülők tejelő teheneket tartottak, és amikor a család megunta a banikért értékesített tej termelését, abbahagyták. Farkasék már korábban is készítettek házi bort.
Az egykori istállót átalakították, átépítették, így a ház pincéjében elkezdett borászat az új épületrésszel jobb lehetőséghez jutott. A gazda egy vendéglátásra alkalmasabb borkóstoló terem építésében gondolkodik. Baráti társaságok, ismerősök részéről nő az igény a borosgazdáknál rendezett borkostolókra, ami a legjobb mód a bor értékesítésére.
Fotó: Makkay József
Józsa Eszter falugazdász-növényorvossal és Farkas Károllyal megyünk ki a családi szőlészetbe. A többségében magyar és cigány lakosságú település utcáin áthaladva eljutunk a falu egykori szőlős dombjára, ahol a kényszer-szövetkezetesítésig a legtöbb gazdának saját szőlőbirtoka volt. Ez a hatvanas évek derekára kipusztult, amit a nyolcvanas években száz hektárnyi intenzív telepítéssel váltottak fel. A rendszerváltás után ugyanez a sorsa lett a szocialista szőlőültetvénynek is:
A betonoszlopokból készült támrendszert kiszedték, és a szőlő helyére kukorica került. Ezekből a lepusztult parcellákból vásárolt Farkas Károly, és egy barátjával betelepítette és körbekerítette. Szőlészetének ma ez az alapja:
A fajtajellegét őrző, illetve házasított fehérborai mellett vendéglátónk megpróbálkozott kékfrankossal is, de nem akar újabb fajtákkal kísérletezni. Azt tartja, ekkora birtokon bőven elég a néhány közkedvelt fehérbor, amire van kereslet.
Józsa Eszter falugazdász és Farkas Károly borász
Fotó: Makkay József
A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Maros megyei szervezete (RMGE Maros) keretében tevékenykedő falugazdász a környékbeli borászokkal is tartja a kapcsolatot. Józsa Eszter elmondja, hogy van, amikor vitázik a gazdákkal, de végül meghallgatják a tanácsait. Fontosnak tartja a költséghatékony és környezetbarát vegyszerhasználatot, hogy
Arra is felhívja figyelmüket, hogy szüret előtt két hónappal ne használjanak olyan vegyszereket, amelyek a gyümölcsbe felszívódva bekerülhetnek a mustba. Nagyon fontos a szaktanácsadás, mert legtöbben autodidakta módon tanulták meg a szőlészetet is.
– mutatja a gazda szépen gondozott szőlőfáit.
Farkas Károly az egykori istállóból átalakított borospincében
Fotó: Makkay József
Visszatérve a portára betérünk a pincébe. Mivel autót vezetek, nem tudok bort kóstolni, de otthon megízlelem az ajándékba kapott palack nedűt. A novemberben lefejtett muskotály remek színe és íze a bizonyosság rá, hogy Farkasék magas szintet léptek a borkészítésben. Boraiknak nemcsak borversenyeken a helyük, hanem borszaküzletben is lenne rájuk kereslet.
Riportunk nyomtatásban 2022 decemberében a Székelyhon napilap Erdélyi Gasztó rovatában jelent meg.
A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal kiírta az ötletpályázatot a Kossuth- és Herder-díjas erdélyi író, Sütő András szobrának megtervezésére. Az önkormányzati testület által több mint 15 éve megszavazott emlékmű a város központjában kapna helyet.
Tíz évre érvényes, az uniós pályázatok önrészének biztosítását célzó hitelszerződést írt alá egy bankkal a Maros Megyei Tanács. A megállapodás értelmében a megyei önkormányzat negyvenmillió lejt vehet igénybe, és cserébe 54,7 millió lejt fizet vissza.
A felújítási munkálatok miatt ideiglenesen egysávosra szűkítették Marosvásárhelyen a Băneasa utcát, és egy buszmegállót is elköltöztettek.
Egy dicsőszentmártoni családi típusú házból jelentették, hogy egy 12 éves bentlakó elment ugyan hétfőn reggel az iskolába, de nem jött onnan vissza. A rendőrség a lakosság segítségét kéri a megtalálásához.
Gyermekpornográfia, kiskorú ellen elkövetett nemi erőszak és zsarolás megalapozott gyanúja miatt tartottak házkutatást Marosvásárhelyen, jelenleg is zajlik a gyanúsított kihallgatása.
Lassan véget ér a parajdi sóbánya tragédiája után keletkezett vízkálvária a Kis-Küküllő érintett településein: a vízszolgáltató beindította a sótalanító berendezést Gyulakután, a sós háztartási vízért a lakosok 30 százalékkal alacsonyabb számlát kapnak.
Szász önkéntes vett részt a Máltai Szeretetszolgálat által szervezett jótékonysági maratonon Marosvásárhelyen. Időseknek és árva gyerekeknek főztek, felkeresték a hajléktalanszállót.
Egyirányúvá alakítják Marosvásárhelyen a Papiu utcát a Negoj és a Hosszú utca közötti útszakaszon.
Szombaton fél tíztől fogadják az első korcsolyázókat a marosvásárhelyi várba felállított szabadtéri jégpályán. A hivatalos megnyitó csak december 5-én lesz.
Hat utas érintett abban a péntek reggeli autóbalesetben, amely Maros és Hargita megye határánál Szalárdon történt.
szóljon hozzá!