Zsúfolt, de legalább saját tulajdonú lakásban él a romániaiak többsége

Mint az adatokból kiderült, tavaly az EU tagállamaiban a lakók 70 százaléka saját, míg 30 százaléka bérelt lakásban élt. Az ingatlanokat birtoklók arányát tekintve Románia az első helyen áll a rangsorban, nálunk a lakosság 96,1 százaléka saját lakásban élt, míg az utolsó helyen álló Németországban ez az arány mindössze 50,4 százalék, tehát a lakosság közel fele bérelt ingatlanban lakott. Magyarország szintén jól teljesít ezen a téren, a negyedik helyen áll 91,3 százalékos aránnyal. Abból a szempontból is jelentős különbségek figyelhetők meg az országok között, hogy inkább magán- vagy tömbházlakásban él a lakosság. Az EU-s átlag szerint a többség, 52,9 százalék magánházban lakott tavaly, míg 46,2 százalék társasházban. Romániában még ennél is nagyobb az eltérés:

Számos olyan tagállam van ugyanakkor, amelyekben a tömbházakban lakók aránya a magasabb, Spanyolországban például az állampolgárok 66,1 százaléka él így. Vizsgálták továbbá az ingatlanok méretét is, az EU-s átlag szerint 1,6 szoba jutott egy főre tavaly. Ebből a szempontból a legjobban Málta állt, ahol 2,2 szoba jutott egy főre, az utolsó helyen pedig Románia szerepel 1,1 szobával fejenként. A háztartások mérete már más képet mutat, az EU-ban átlagosan 2,3 személy élt egy fedél alatt, az első helyen álló Szlovákiában 2,9, az utolsón végző Svédországban pedig 2.

A kisebb lakások és a több lakó Románia esetében egy újabb kedvezőtlen adatot eredményezett: nálunk laknak a legtöbben túlzsúfolt lakásokban, a lakosság 45,1 százalékára igaz ez. Az EU-s átlag ebben az esetben 17,8 százalék, míg az utolsó helyen álló Cipruson mindössze 2,5 százalék. Az életminőséget a lakás mérete mellett annak állapota is befolyásolja. Tavaly az EU-s lakosság 13,9 százaléka küszködött szivárgó tetővel, ez az érték Romániában 10 százalék, és ugyancsak 10 százalékra tehető azok aránya, akik nem tudták megfelelően kifűteni az otthonukat (itt az EU-s arány 8,2%).

Magyarországon is a lakosság mindössze 1,5 százaléka kénytelen mellőzni a benti vécét, zuhanyzót vagy fürdőkádat.

Mennyibe kerül?

A kutatás második fejezetében a lakásárak és a bérleti díjak alakulását vizsgálták. Tíz év alatt, 2010 és 2020 között 26 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak az EU-ban, a legnagyobb mértékben Észtországban (108 százalékkal) és Magyarországon (91 százalékkal); Romániában is átlag feletti volt a drágulás. A bérleti díjak átlagosan 14 százalékkal emelkedtek az EU-ban 2010 és 2020 között, Romániában ebben a tekintetben is átlagon felüli volt az emelkedés. A lakhatási költségek, mint a víz, a villamos-energia vagy a gáz, Romániában a vizsgált tíz év alatt kevesebbe került, mint a tagállamok többségében. A közös költségekre a harmadik legkisebb összeget költi erre a hazai lakosság, a száznak vett EU-s átlagnál 56,7 százalékkal kevesebbet, míg az első helyen álló Írországban a lakhatási költségek 84 százalékkal meghaladják az EU-s átlagot. Az építkezések árai szintén növekedtek 2010 és 2020 között, átlagosan 17 százalékkal az EU-ban, a legnagyobb mértékben pedig Magyarországon (63 százalékkal) és Romániában (49 százalékkal).

Hétéves ciklusok

Lassan a végére érünk annak a drasztikus áremelkedési hullámnak, amely 2015-ben kezdődött a hazai ingatlanpiacon – mutatott rá megkeresésünkre Szabó Lehel, a csíkszeredai, székelyudvarhelyi és gyergyószentmiklósi Well ingatlanügynökségek vezetője. Mint részletezte,

„Folyamatosan emelkednek az árak, de ennek a 2015-ben elkezdődött ciklusnak 2022-ben vége kellene legyen, mivel az ingatlanpiac sajátosságai szerint hétéves drágulási, majd árcsökkenési időszakok váltják egymást. Ez azt jelenti, hogy a jövő évtől fokozatosan vissza kellene esniük az áraknak, és noha a 2015-ös szintet már nem érik el, jelentős csökkenésre lehet számítani, meg is feleződhetnek az árak. 2024-ben már lehet majd szerintem a maihoz képest reális piaci áron ingatlant vásárolni” – magyarázta Szabó Lehel. Hozzátette: szem előtt kell tartani, hogy amikor összeomlik az ingatlanpiac és lecsökkennek az árak, a bankok nehezebben fognak hitelt nyújtani, ezért ha valaki ily módon szeretne lakást vásárolni, gyorsan kell lépnie.

Tulajdonosként ugyanakkor szintén gyorsan kell lépni: ha van eladó ingatlanunk, még egy ideig magas áron értékesíthetjük.