A kantonok országa a közel 9 millió lakosával nem számít nagy országnak, de gazdasági teljesítményét és jóléti társadalmát tekintve a világ élvonalába tartozik. Svájci úti beszámolónk harmadik részében Helvécia két hegységébe, a Jurába és az Alpokba kalauzolom olvasóinkat.
2024. szeptember 07., 11:302024. szeptember 07., 11:30
Svájc a magas hegyek és a tiszta vizek országa
Fotó: Dobos László
A kantonok országa a közel 9 millió lakosával nem számít nagy országnak, de gazdasági teljesítményét és jóléti társadalmát tekintve a világ élvonalába tartozik. Svájci úti beszámolónk harmadik részében Helvécia két hegységébe, a Jurába és az Alpokba kalauzolom olvasóinkat.
2024. szeptember 07., 11:302024. szeptember 07., 11:30
Nyáron egy bő hetet Svájcban tölthettem, betekintést nyertem hétköznapjaikba. Két hete a svájci hétköznapokról, az árakról, illetve a közlekedés hatékonyságáról írtam, egy hete pedig, a sorozat második részében más, a felkeresett érdekesebb helyszínekről osztottam meg érdekességet.
Sokszor és sok helyen hasonlítják össze Erdélyt Svájccal és állapítják meg, hogy nálunk is lehetne Svájchoz hasonló magas életszínvonal és gazdasági stabilitás. Nyáron egy bő hetet a kantonok országában tölthettem, betekintést nyertem hétköznapjaikba.
Nyáron egy bő hetet a kantonok országában tölthettem, betekintést nyertem hétköznapjaikba. A felkeresett érdekesebb helyszínekről osztok meg ezúttal néhány érdekességet.
Varázslatos alpesi tájak fogadják Svájcban a turistákat, szinte mindennel találkozik ott, ami a turisták számára vonzó. Órapontossággal működik a közszállítás, az út- és vasúthálózat, illetve a turistaútvonalak tökéletesen ki vannak építve.
Elsőként fent Észak-Svájcban, a mészkő alapú Jura-hegységben barangoltunk. Ebben a térségben a turizmus és a mezőgazdaság két fontos ágazat, ez utóbbinak pedig vezető ága az állattenyésztés. Elsősorban szarvasmarhát tartanak, az alpesi havasi pásztorkodás pedig a dús füvű rétekre és legelőkre támaszkodik.
Legelésző tehenek a Jura-hegységben
Fotó: Dobos László
A szarvasmarhatartás termékei, a tej, a vaj és a sajt messze földön híresek. Legelésző tehenek között sétáltak, fényképezkedtek a turisták.
A pár éve Székelyföldön is meghonosodott villanypásztoros rendszerrel szabályozzák az állatok legeltetésének terét, és amint tapasztaltuk, a vegyszermentes, szép virágos réteken van bőven amit legelniük a svájci teheneknek.
Szintén a Jura-hegységben, az alacsonyabb részeken szőlősök mellett haladtunk át, amelyekre jelentős borászat épül.
Turistavendéglő belseje a Jura-hegységben
Fotó: Dobos László
A Jura-hegység lábánál, Svájc francia nyelvterületén, Vaud kantonban található a Romainmôtier nevű kis település, amelynek csak közel 500 lakosa van, de van egy világhírű román stílusú temploma. A legenda szerint a kolostort 450 körül alapította Condati Szent Rómán, így ez a legrégebbi kolostor, amelyet Svájcban alapítottak.
Még régebbi a templom a szószéke, amely egy 7. századi sírfedélből készült. A vastag falak miatt különös az akusztikája, mi
Romainmôtier
Fotó: Dobos László
A Circus Knie Svájc legnagyobb utazócirkusza, székhelye Rapperswilben van. A cirkuszt 1803-ban alapította a Knie család és jelenlegi formájában (mint sátorcirkusz) 1919 óta működik.
Jelenleg Fredy Knie Jr. és Franco Knie vezeti a cirkuszt. Saját állatkertje is van, mely a Knie's Kinderzoo nevet viseli. Mi a Jura lábánál, az Aare folyó két partján fekvő Solothurnban néztük meg a cirkuszi előadást. Felejthetetlen élmény maradt a számos légakrobata, zsonglőr, táncos, bűvész és más artista előadása,
Romainmôtierben, a kolostor bejáratánál
Fotó: Dobos László
Az 1890-ben kiépített Grimsel-hágó (Grimselpass) Svájc egyik legszebb hágója a Berni Alpokban.
A helyiek szerint már az ókorban is ismert útvonal volt, északról délre szarvasmarhát és sajtot szállítottak, ellenkező irányba pedig bort, olívaolajat és rizset. Fent a Grimseli-tó partján elfogyasztottuk a hátizsákunkban vitt tízórait, majd folytattuk utunkat az Alpok gyöngyszemének nevezett Saas-Fee síparadicsom fele.
Legelésző tehenek között a Jura-hegységben
Fotó: Dobos László
A Saas-vidék egy kevésbé ismertebb része a Pennini-Alpoknak, a reflektorfény többnyire a szomszédos völgyben található Zermattra irányul, amely a Matterhorn ikonikus formája miatt vált világhírűvé.
A sícentrum három településből áll: Saas Grund, Saas Fee és Saas Almagell. Ez utóbbi településen a Zurbriggen sportüzlet feliratára lettem figyelmes. Megtudtam, hogy
Kőtemplom a Grimsel-hágónál
Fotó: Häfliger Zsuzsanna
A helyi születésű Pirmin Zurbriggen minden idők egyik legismertebb svájci alpesi sízője volt, 1988-ban olimpiai aranyérmet nyert lesiklásban, számos világbajnoki címmel és világkupa-győzelemmel büszkélkedhet.
A pályák nehézségét tekintve mindenféle szintűből van bőven, a 23 lift nagy része pedig kabinos vagy ülős (plexis). Egyik nap a 3200 méteres Hohsass közeléig mentünk fel felvonóval, és onnan gyalogoltunk, a másik nap pedig Felskinn, a Metro Alpin alsó állomása volt az uticélunk, amely hozzáférést biztosít a 3500 méteren található Mittellallalinhoz.
A Grimsel-hágó előtt
Fotó: Dobos László
A védett havasi gyopár mellett a rododendronokban és a kék encián-félékben gazdag a táj. Vendéglátónk, Häfliger Dániel – aki hosszú évek óta magashegyi túravezető az Alpokban – elmesélte, hogy sok száz virágos növény található fent az Alpokban, még 3000 méter felett is a sok zuzmó mellett. Az állatvilág is különleges,
És természetesen egy kicsivel lejjebb 2000 méteren a tehenek legelnek békésen.
A Grimsel-tó
Fotó: Dobos László
Turisták ezereivel találkoztunk két nap alatt a Sass-Fe könyéki ösvényeken, de sehol egy eldobott műanyagpalackot vagy más szemetet nem láttunk. A lebomló hulladékot (gyümölcsmaradék vagy kenyérmorzsa) kidobják a legelőre az állatoknak vagy a madaraknak, a szemét többi részét pedig összegyűjtik.
Egy adott pontban az út véget ért az egyik vasútállomásnál, ahol mindenki autójával felhajtott a vasúti szerelvényre, a vonat közel pedig fél órán át szállította az autókat egy alagúton át a hegy másik felébe, így értünk haza az Alpokból a Bern melletti szállásunkra.
Svájc a közel 9 milliós lakosságával és 41 300 négyzetkilométer területével nem számít nagy országnak, de gazdasági teljesítményét és jóléti társadalmát tekintve a világ élvonalába tartozik.
Jellegzetes alpesi táj Svájcban
Fotó: Dobos László
Svájc legfontosabb ipari ágazatai a gépipar, a finommechanika, az elektronika, az óraipar, a kémia, a textil, a turizmus, illetve a bankok és a biztosító intézmények. Svájc legfontosabb ásványkincsei a víz, a kavics, a mészkő, az agyag, a gránit és a só.
Azt tapasztaltam, hogy a svájciak tökéletesen kihasználják az országuk természeti adottságait, minden négyzetméternek értéke van és az tökéletesen ki van használva.
Az életben egyszer legalább érdemes eljutni Svájcba, érdemes szétnézni, és tanulni tőlük.
Fent 2500 méteren megálltunk egy kávéra
Fotó: Dobos László
Havasi gyopár az egyik üzelet előtt Sass-Feeben
Fotó: Dobos László
Virágos alpesi táj
Fotó: Dobos László
Fent a gleccseren nyáron is lehet sízni
Fotó: Dobos László
Emlék a Hohsaas hegységből
Fotó: Dobos László
Rododendron virágok a Svájci Alpokban
Fotó: Dobos László
A kék enciánban is gyönyörködhettünk
Fotó: Dobos László
Saas Fee autómentes település
Fotó: Dobos László
Mormota az Alpokban. Több helyen megcsodálhattuk
Fotó: Dobos László
Häfliger Dániel (jobbról) és a szerző
Fotó: Dobos László
Fotó: Dobos László
Fotó: Dobos László
Fotó: Dobos László
Fotó: Dobos László
Fotó: Dobos László
Fotó: Dobos László
Fotó: Dobos László
Fotó: Dobos László
Romániai idő szerint szombaton 18 óráig több mint 560 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Romániai idő szerint szombaton 15 óráig közel 423 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Romániai idő szerint szombaton 12 óráig több mint 300 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 10 óráig több mint 246 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Romániai idő szerint pénteken 19 óráig több mint 150 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Az év első három hónapjában több mint 240 ember vesztette életét közúti balesetben, és több mint 500-an kerültek kórházba – tájékoztatott csütörtökön a Facebook-oldalán a belügyminiszter.
XIV. Leó pápa címert választott magának, és feltűnt mellette személyi titkára is, Edgard Iván Rimaycuna 36 éves perui pap. A címer jelképeinek értelmezéséhez a Vatikán útmutatót közölt.
A külügyminisztérium azt tanácsolja a Líbiában tartózkodó román állampolgároknak, hogy a konfliktusok eszkalációja miatt azonnal hagyják el az országot.
Vízi balesethez riasztották szerda délután a Dolj megyei katonai tűzoltókat, két kisebb csónak és egy uszály összeütközött a Dunán, Rast település magasságában – számolt be a megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) közlése nyomán az Agerpres.
szóljon hozzá!