2015-ről Románia elhalaszthatja az euró bevezetését, de konszolidálnia kell pénzügypolitikáját, hogy „rátérhessen a jó útra”, nyilatkozta kedden Bukarestben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, Dominique Strauss-Kahn.
2010. március 30., 16:432010. március 30., 16:43
2010. április 08., 21:582010. április 08., 21:58
A gazdasági válság miatt több ország halasztani kényszerült az eurózónához történő csatlakozását, az IMF vezetője példaként Lengyelországot említette, ahol 2012-ről 2014-re módosították az időpontot. Strauss-Kahn elmondta, az EU-s országok nem kötelesek minél hamarabb bevezetni az eurót, de „kötelező módon be kell vezetniük”. Hangsúlyozta egy erős közösséghez tartozás áldozatokkal is jár, le kell mondani bizonyos önálló döntésekről és elfogadni a központi határozatokat.
„Ami jelenleg történik az az eurózónához közelíti Romániát. Meglátjuk mikor kerül erre sor, lehet később is a tervezettnél. (...) A pénzügypolitikának segítenie kell, hogy jó útra térjen az országot”, mondotta Strauss-Kahn.
Korábban az incont.ro kérdésére elmondta, Románia számára szerencsésebb lenne, ha egy vagy két évvel halasztaná az euró bevezetését. Az IMF igazgatója szerint a költségvetési hiány és az eladósodási szint növekedése elkerülhetetlen volt a válság miatt, de a jövőben a tartozások mértékének csökkentésére kell figyelniük. Egy tűzvészhez hasonlította a helyzetet, amikor a gyermekek a házban maradnak és egyetlen lehetőséged van, minél több vizet locsolni.
„Sikerül megmentened a gyermekeidet, de minden elázik, és ezt el kell fogadnod. A kormányoknak meg kell küzdeniük az eladósodás problémájával és éppen ezért mi ragaszkodunk a hiány jövőbeni korlátozásához”– mondotta Strauss-Kahn. A IMF vezetője szerint a kormányok által követendő szabály: ne legyen olyan hiányod, amely hosszútávon nem fenntartható.
Szombaton elment otthonról, és nem tért vissza az a 16 éves marosvásárhelyi fiú, akit vasárnap már a rendőrséggel kerestetnek.
Amit tudtunk megmutattunk: közvetítettük élőben, beszámoltunk róla, képtörténetben meséltük el, most pedig videóban foglaljuk össze. Idén ilyen volt a szabadtéri ételszentelés Csíkszeredában. Jövőre ugyanitt, ugyanennyien?
Virágvasárnapi olajágszenteléssel és Szent Péter téri pápai áldással kísérve beszélgettünk a római Német–Magyar Kollégium spirituálisával, a csíkdánfalvi születésű Vízi Elemér atyával.
Sepsiszentgyörgyön is szabadtéren szentelték meg a húsvéti eledeleket vasárnap reggel. Az ünnepi pillanatokon több mint ezren vettek részt, köztük román ajkú hívek is.
A már jól bevált forgatókönyv szerint, békésen, fegyelmezetten zajlott le a magyar nyelvterület legnagyobb létszámú húsvéti eledelszentelése Csíkszeredában.
Ezrek részvételével tartották meg idén is a Kárpát-medence legnagyobb ételszentelését Csíkszereda főterén. Tamás József, nyugalmazott segédpüspök kiemelte: úgy üljünk asztalhoz, hogy ott magával Jézus Krisztussal találkozunk.
Csíkszeredaiak és más településekről érkezők ezrei népesítik be évek óta a Szabadság teret és környékét húsvétvasárnap reggel. Ünneplőben, katonás rendben sorakoznak fel egymás mellé, a húsvéti ételekkel megrakott kosaraikkal, hordozóikkal.
A kutatók abban többnyire egyetértenek, hogy a tojás a Kr. u. 4. századtól már biztosan kapcsolódik a húsvéthoz, miután bekerült a szentelmények közé. De már jóval a kereszténység előtt díszítették azokat, és az ősi motívumok még ma is használatosak.
Hargita megyei tűzszerészek szálltak ki szombaton Madéfalvára, ahonnan egy fel nem robbant, feltételezhetően második világháborús lövedéket szállítottak el egy mezőgazdasági területről.
Mintegy húsz hektáron szétterjedt tarlótűz megfékezéséhez riasztották a Hargita megyei tűzoltóság maroshévízi egységét és a környékbeli önkénteseket nagyszombat délután.
szóljon hozzá!