Mit és hogyan vizsgálnak?

Minden évben összeállítja a vásárlóerőre vonatkozó nemzetközi elemzését a GfK piackutató intézet. A nemrég nyilvánosságra hozott, 2021-re vonatkozó adatokból az látszik, hogy a pandémia okozta tavalyi erőteljes visszaesés után idén valamelyest javult a helyzet a járványügyi szabályok enyhülése és a gazdaság újraindulása következtében. Ez számokban azt jelenti, hogy

A vásárlóerő egyébként az adózás és a jótékonykodás után megmaradt, egy főre jutó, rendelkezésre álló, elméletileg elkölthető jövedelmet jelenti. A mutató kiszámításához a személyi jövedelemadó-bevallásból származó adatokat, a szociális juttatásokat és a gazdasági intézetek előrejelzéseit használták fel.

A kutatás szerint Európa lakosságának a vizsgált országokban idén 10,2 ezer milliárd euró elkölthető jövedelem állt rendelkezésére, ami fejenként 15 055 eurót jelent. A vizsgált 42 ország között viszont jelentős eltérések figyelhetők meg – fontos, hogy minden európai ország szerepel a kimutatásban, tehát nemcsak az Európai Unió 27 tagállama.

Románia a 31. helyen

Liechtenstein idén is az első helyen végzett egy főre jutó 64 629 eurós vásárlóerővel, ami messze meghaladja az összes többi országban mért értéket. Második helyen az egy főre jutó 40 739 euróval Svájc áll, a harmadikon pedig Luxemburg 35 096 euróval.

Az utolsó helyen álló Ukrajnában például az egy főre jutó vásárlóerő mindössze 1892 euró.

Az elemzés készítői rámutattak továbbá arra a hazai sajátosságra, hogy jelentős szakadék van a gazdagok és a szegények között. Ezt támasztja alá az is, hogy Bukarestben 13 856 euró az egy főre jutó vásárlóerő, a lista ellentétes oldalán álló Vaslui megyében viszont mindössze 4180 euró.

Nehéz helyzetben

Noha a kutatásban alkalmazott módszertannak vannak hiányosságai, illetve az sem szerencsés, hogy egy főre számították az értékeket családok helyett,

– mutatott rá megkeresésünkre Szabó Árpád közgazdász. Saját tapasztalatait felelevenítve elmondta, Liechtensteinban egy pizza többe kerül, mint nálunk egy háromfogásos menü egy jó vendéglőben, tehát minden téren hatalmasak az eltérések. A fő problémát a szakember inkább abban látja, hogy

Hozzátette: az energiahordozók és az élelmiszerek, fogyasztási cikkek ára jelentősen megnőtt az elmúlt időszakban, ami különösen rosszul érinti a lakosságot az ünnepek előtt.

Példaként a marosvásárhelyi Víkendtelepet említette, ahová régebben rendszeresen jártak a városlakók megenni vagy meginni valamit, jelenleg azonban két vagy három ottani vendéglőre is ki van téve az eladó tábla. Zárásként Szabó Árpád azt is megjegyezte, hogy a korlátozások feloldása az ünnepek után ismét az esetszámok növekedéséhez vezethet, ami végső soron újabb lezárásokat és áremelkedést vonhat maga után.