Fotó: Pinti Attila
A közelgő európai parlamenti választásoknak tétje van az erdélyi gazdák számára is, hiszen nem mindegy, hogy a következő költségvetési ciklusban az agráriumra fordított alapok mekkora szelete jut majd a hazai kisgazdaságokhoz, hangsúlyozta Sebestyén Csaba. Az RMDSZ-es képviselő immár két évtizede vezeti a Romániai Magyar Gazdák Egyesületét, küldetésének tekinti a székelyföldi kisgazdák felkarolását.
2019. május 22., 11:322019. május 22., 11:32
A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének jogelődje 1844-ben alakult meg Erdélyi Gazdasági Egylet néven, aztán 1939-ben változtatták meg a nevét Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületére. 1947-ig működött, amikor minden szakmai szervezetet betiltottak, de rögtön 1990-ben újraalakult, és célja máig változatlan: a kisgazdaságok érdekeinek védelme és képviselete. Az egyesület élén immár húsz éve Sebestyén Csaba igyekszik legjobb tudása szerint hű maradni az alapítók célkitűzéseihez.
– elevenítette fel a kezdeteket az egyesület elnöke.
Ugyancsak büszkeségre ad okot, hogy az RMGE-nek saját szakmai kiadványa is van, amely a mai nap is megjelenik. A jogelőd, az MGE 1869-ben megalapította az Erdélyi Gazdát, ez eleinte hetente, majd kéthetente, volt olyan, hogy havonta jelent meg 1947-ig töretlenül, akkor még 70 ezer példányban. A kommunizmus idején kényszerű átalakításnak vetették alá, majd 1993-tól ismét folyamatosan megjelenik.
– ecsetelte Sebestyén Csaba.
Az egyesület érdekvédelmi programja természetesen módosult az elmúlt több mint másfél évszázadban, annak függvényében, hogy milyen volt a mezőgazdasági, a pénzügyi konjunktúra. Az Európai Unió nagyon sok változást hozott, elsősorban olyan gazdálkodási módszereket, élelmiszer-biztonsági követelményeket támaszt, amelyek alkalmazkodásra késztetik a gazdákat.
„Annak idején, amikor megkezdtük az európai uniós csatlakozásra való felkészülést, természetesen az volt a legfontosabb, hogy a gazdáknak felhívjuk a figyelmét, hogy az Európai Unióban másként történik a gazdálkodás. Aztán miután csatlakoztunk, nagyon fontossá vált a támogatási rendszer, hiszen mindenkinek meg kell értenie, hogy támogatás nélkül nem lehet gazdaságot fenntartani” – hangsúlyozta a képviselő. Az Európai Unió következő költségvetési ciklusára készül, nem mindegy tehát, hogy milyen parlament alakul.
„Romániában néhány éve teljesen megszüntették a mezőgazdasági szaktanácsadást, az egyetlen, aki ezt végezte, a szakmai szervezetek voltak. Hargita megye a direkt kifizetések, tehát a területalapú támogatások szempontjából mindig dobogós helyen volt, ez köszönhető annak a társadalmi összefogásnak, amely szükséges ahhoz, hogy ezeket a pénzeket megszerezzük. Közel nyolcmillió euró jön be csak területalapú támogatásból Hargita megyébe. Az elmúlt huszonévben ez rengeteg pénz. Ez egy jó helyi összefogás eredménye” – magyarázta Sebestyén.
Az idén Udvarhelyszék-szerte megrendezett gazdafórumokon is elhangzott: saját hasznuk érdekében a gazdák számára is tétje van május 26-ának, és el kell menni szavazni. „Nem azért fontos, mert a 751 képviselőből a kettő meg tudja majd változtatni a döntést. Ellenben ha ez a két ember le tud ülni és beszélni az osztrákokkal, az olaszokkal, a ciprusiakkal, akik hasonló feltételekkel gazdálkodnak, akkor beleszólhatnak abba, hogy az európai uniós források milyen címkézéssel kerülnek kifizetésre” – summázott a szakember.
Sebestyén Csaba Székelyudvarhelyen született, ott végezte iskoláit, majd Kolozsváron agronómia szakon országos évfolyamelsőként végzett. 2003-ig családjával Kolozsváron élt, majd hazaköltözött Székelyudvarhelyre. Pályázatírással foglalkozott, főleg kisgazdák számára, illetve a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnökekének, majd az RMDSZ udvarhelyszéki képviselőjeként tevékenykedett.
Ausztria pénteken jelezte, hogy kész feloldani a Románia és Bulgária teljes körű schengeni csatlakozásával szembeni vétóját, és ezzel hosszú várakozás után elhárul az utolsó akadály a két kelet-európai ország előtt.
Az Országos Börtönigazgatóság pénteken közzétett adatai több mint 20.500 fogvatartott kérvényezte, hogy szavazhasson az elnökválasztás első fordulójában.
Országszerte közel 19 ezer szavazóhelyiségbe várják vasárnap a szavazásra jogosult mintegy 19 millió román állampolgárt, hogy megválasszák Románia elnökét.
Csütörtöki ülésén a kormány december 19-ig meghosszabbította azt az időszakot, ameddig az adófizetők a részleges adóamnesztia kedvezményeivel élve törleszthetik az adóhátralékaikat.
Felületességgel és mulasztással vádolta csütörtökön Cătălin Drulă képviselő, korábbi szállításügyi miniszter Sorin Grindeanu jelenlegi tárcavezetőt, miután hajnalban törölték a Bukarest-Brassó elektromos vonat járatát.
A szerdán első menetrend szerinti útjára indított új elektromos vonat csütörtök reggeli járatát a fedélzeti számítógép meghibásodása miatt törölték – közölték a Vasúti Reform Hatóság (ARF) képviselői.
Az államelnök-választások második fordulója után kezdődnek a tárgyalások az új kormány megalakításáról – jelentette ki a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke és államfőjelöltje szerdán Szatmárnémetiben.
Az előző havi 0,2 százalékos növekedés után szeptemberben az Európai Unióban és az euróövezetben 0,1 százalékkal csökkent az építőipari termelés augusztushoz képest, az uniós országok közül Románia építőipara teljesített a legjobban.
Összesen 28 személy került előzetes letartóztatásba azzal a gyanúval, hogy kábítószert árultak iskolákban, miután a hét elején a rendőrség és a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség a hét elején 54 házkutatást tartott Iaşi és Vaslui megyében.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke kedden arról számolt be, hogy az elnökválasztási kampány szombaton reggel 7 órakor véget ér, addig a jelöltek és pártjaik kötelesek eltávolítani a közterületekről és az online térből a kampányanyagaikat.