Nem lesz székely kisebbség Magyarországon

Ez azt jelenti, hogy esélytelen az a nagy vitát és felháborodást keltő választópolgári kezdeményezés, amely a székelyek honos népcsoporttá nyilvánítására irányult, és amelyről a magyar törvényhozásnak kell döntést hoznia.

Korábban természetellenesnek, meggondolatlannak és nevetségesnek tartotta a kezdeményezést a romániai magyar pártok, szervezetek vezetőinek többsége. A lapunk által júliusban megszólaltatott politikusok közül csak Ráduly Róbert, Csíkszereda RMDSZ-es polgármestere fogalmazott meg ellenvéleményt. Szerinte Székelyföldön nagyon sok sors- és nemzettársában komoly igény mutatkozik arra, hogy magyar anyanyelvű székelynek vallja magát.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kisebbségkutató intézetének a témában tavaly decemberben készített állásfoglalása leszögezi: a Magyarországon élő székely közösség nem felel meg a nemzetiségek elismeréséről szóló törvényi feltételeknek. Az uralkodó történettudományi, régészeti, néprajzi és nyelvészeti álláspontok

a székelyeket az etnokulturális értelemben vett modern magyar nemzet szerves részének tekintik,

amelyet a vonatkozó szociológiai és kulturális antropológiai kutatások, esettanulmányok is megerősítenek – állítja az MTA.

Magyarországon jelenleg tizenhárom államilag elismert nemzetiség van: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán. Miután a keddi bizottsági ülésen a székelyek mellett az oroszok magyarországi etnikai kisebbségként való elismerését sem támogatták, egyelőre változatlan marad a nemzetiségek száma.