Képünk illusztráció
Fotó: Kristó Róbert
Napokon át küzdöttek a tűzoltók a lángokkal egy erdős területen a csernobili tiltott övezetben. A lángok még április 4-én csaptak fel a lakatlan Volodimirivka település közelében. A mintegy százhektáros területet érintő tűz miatt Romániában és Magyarországon is megnövekedett radioaktív sugárzásról szóló rémhírek kezdtek terjedni a közösségi oldalakon.
2020. április 09., 18:222020. április 09., 18:22
2020. április 10., 12:412020. április 10., 12:41
Múlt szombaton a hatóságok úgy vélekedtek, emberi gondatlanság, illetve a száraz fű felégetésének Ukrajnában még élő, környezetvédők által bírált gyakorlata, mások szerint törvénytelen szemétégetés vagy egyéb vandalizmus okozhatta az erdőtüzet. Utóbbi hamar be is igazolódott: a Kijev megyei rendőrség vasárnap közölte, hogy kézre kerítették azt a személyt, aki az egyik, a Rahivka településnél kitört kisebbik tüzet okozta, amely öt hektáros területen terjedt szét. A 27 éves férfi beismerte, hogy „szórakozásból” gyújtott fel három helyen füvet és hulladékot. A szél belekapott a lángokba, és nem tudta eloltani, ami miatt szétterjedt a tűz. A férfi ellen büntetőeljárás indult – írja az MTI.
A hétvégén és az elmúlt napokban összesen 274 szakember 74 technikai eszköz, köztük három tűzoltó repülőgép és három helikopter segítségével vett részt a lángok elleni küzdelemben. Az erdészek egy másik részen, Rahivka településnél is oltottak egy kisebb tüzet, amely öt hektárra terjedt ki, és vasárnap estére sikerült lokalizálni. Az ottani helyszínen 14 tűzoltó négy műszaki eszközzel látott neki az oltásnak.
A katasztrófavédelem közölte, hogy a fővárosban, Kijevben, illetve Kijev megyében
Korábbi közlések szerint Volodimirivkánál, a tűz kitörése után közvetlenül a tűzfészekben mértek átmenetileg megemelkedett sugárszintet. Az UNIAN ukrán hírügynökség a Science alert című tudományos hírportált idézve közölte: ezt az okozta, hogy a tűz olyan sugárzó vegyületeket szabadított ki az égő fákból, illetve az alattuk lévő talajból, amelyek még az 1986-ban történt atomerőmű-balesetkor kerültek beléjük.
Valószínűleg ez az átmeneti – kizárólag a tűzfészkek közvetlen közelében lévő területet érintő – sugárszint-növekedés hívta életre azokat az ál- és rémhíreket, miszerint súlyosan káros radioaktív felhő érkezett Közép-Kelet-Európa fölé. Ezt cáfolva Magyarországon az Országos Meteorológiai Szolgálat hangsúlyozta,
Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) szerint a magyarországi háttérsugárzás értékeiben nem volt a normálistól eltérő változás.
Aki szeretne megbizonyosodni arról, hogy a koronavírus-járvány kellős közepén nem kell egy újabb pusztító „láthatatlan” ellenségtől rettegni Romániában sem, annak ajánljuk az Európai Bizottság radioaktív környezeti monitorozó honlapját, ahol naprakészen tekinthetők meg az európai térség háttérsugárzás-adatai.
A védelem.hu leírása szerint a háttérsugárzás mértéke függ a magasságtól és a talaj típusától, az értékek ingadozását természeti hatások, időjárási körülmények (légnyomás, csapadék mennyiség) változásai befolyásolják. Az egyes országok sugárzásfigyelő rendszerei által mért értékek egy központi adatgyűjtőbe kerülnek, ahol folyamatosan figyelik az állomásokról beérkező jeleket. Ha valamely esemény hatására a dózisteljesítmény jelentősen megnő, akkor azonnal megkezdik a kivizsgálást, szükség esetén a megfelelő óvintézkedések elrendelését.
A dózisteljesítmény mértékegysége a nanosievert/óra, azaz nSv/h – ennek alapján például Magyarországon az alábbi szinteket állapítottak meg:
zöld fokozat (0–250 nSv/h) – a 250 nSv/h alatti háttérsugárzás természetes és semmiféle veszélyt nem jelent;
narancs fokozat (250–500 nSv/h) – amennyiben a sugárzás mért értéke az adott állomáson folyamatos növekedést mutat, vagy a környező állomásokon is emelkedik, megkezdik az eset kivizsgálását;
piros fokozat (500 nSv/h fölött) – a figyelmeztető szint 500 nSv/h, ha a sugárzás értéke meghaladja a figyelmeztető szintet, megvizsgálják a környező területeken levő többi mérőállomás adatait, amiből megállapítható, hogy milyen irányból érkezett és merre halad tovább a sugárzás.
Az Európai Bizottság említett honlapján jól látható, hogy
A párizsi ítélőtábla megtagadta szerdán Pál Fülöp herceg kiadatását Romániának – írja az Agerpres az AFP hírügynökség jelentésére hivatkozva.
Tizenkét különleges helyszín, tucatnyi izgalmas és megragadó történet – Erdély kincsei sorozatunk első évadában tömören, lényegre törően mutattuk meg azokat a természeti vagy épített büszkeségeinket, amelyekről még az itt élők is keveset tudnak.
A Drakula néven ismert Vlad Țepeș havasalföldi fejedelem sírját vélhetően Nápoly városában, a Santa Maria la Nova templom őrzi – számolt be olasz és román kutatók feltételezéseiről az Il Mattino nápolyi napilap.
Közép-európai idő szerint június 26-án, 12 óra 31 perckor sikeresen csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) az Ax-4 küldetés személyzetét, köztük Kapu Tibor magyar űrhajóst szállító Dragon űrhajó.
Nicușor Dan szerint jobban el kell magyarázni a polgároknak, hogy a háború Ukrajna számára kedvezőtlen kimenetele Románia és Moldova biztonságát is érinti.
Románia az év végéig 18 darab F-16-os vadászgépet vásárol 1 eurós jelképes áron – jelentette ki szerdán Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.
A NATO-tagországok a hágai csúcstalálkozón megállapodtak abban, hogy tíz éven belül a bruttó hazai termékük (GDP) legalább öt százalékára növelik a védelmi kiadásaikat.
Üdvözölte egymást Nicușor Dan román és Donald Trump amerikai elnök a szerdai hágai NATO-csúcstalálkozó előtt.
A nyaralóövezetekben lévő ingatlanok árai között jelentős különbségek vannak Magyarországon belül: 1,7 millió forintos (több mint 20 ezer lejes) átlagos négyzetméterárral Tihany áll az élen, míg a sor másik végén Tisza melletti települések találhatók.
Irán rakétát indított Izrael ellen több mint három órával a tűzszünet kezdete után – jelentette az izraeli hadsereg kedden.
szóljon hozzá!