
Képünk illusztráció
Fotó: Kristó Róbert
Napokon át küzdöttek a tűzoltók a lángokkal egy erdős területen a csernobili tiltott övezetben. A lángok még április 4-én csaptak fel a lakatlan Volodimirivka település közelében. A mintegy százhektáros területet érintő tűz miatt Romániában és Magyarországon is megnövekedett radioaktív sugárzásról szóló rémhírek kezdtek terjedni a közösségi oldalakon.
2020. április 09., 18:222020. április 09., 18:22
2020. április 10., 12:412020. április 10., 12:41
Múlt szombaton a hatóságok úgy vélekedtek, emberi gondatlanság, illetve a száraz fű felégetésének Ukrajnában még élő, környezetvédők által bírált gyakorlata, mások szerint törvénytelen szemétégetés vagy egyéb vandalizmus okozhatta az erdőtüzet. Utóbbi hamar be is igazolódott: a Kijev megyei rendőrség vasárnap közölte, hogy kézre kerítették azt a személyt, aki az egyik, a Rahivka településnél kitört kisebbik tüzet okozta, amely öt hektáros területen terjedt szét. A 27 éves férfi beismerte, hogy „szórakozásból” gyújtott fel három helyen füvet és hulladékot. A szél belekapott a lángokba, és nem tudta eloltani, ami miatt szétterjedt a tűz. A férfi ellen büntetőeljárás indult – írja az MTI.
A hétvégén és az elmúlt napokban összesen 274 szakember 74 technikai eszköz, köztük három tűzoltó repülőgép és három helikopter segítségével vett részt a lángok elleni küzdelemben. Az erdészek egy másik részen, Rahivka településnél is oltottak egy kisebb tüzet, amely öt hektárra terjedt ki, és vasárnap estére sikerült lokalizálni. Az ottani helyszínen 14 tűzoltó négy műszaki eszközzel látott neki az oltásnak.
A katasztrófavédelem közölte, hogy a fővárosban, Kijevben, illetve Kijev megyében
Korábbi közlések szerint Volodimirivkánál, a tűz kitörése után közvetlenül a tűzfészekben mértek átmenetileg megemelkedett sugárszintet. Az UNIAN ukrán hírügynökség a Science alert című tudományos hírportált idézve közölte: ezt az okozta, hogy a tűz olyan sugárzó vegyületeket szabadított ki az égő fákból, illetve az alattuk lévő talajból, amelyek még az 1986-ban történt atomerőmű-balesetkor kerültek beléjük.
Valószínűleg ez az átmeneti – kizárólag a tűzfészkek közvetlen közelében lévő területet érintő – sugárszint-növekedés hívta életre azokat az ál- és rémhíreket, miszerint súlyosan káros radioaktív felhő érkezett Közép-Kelet-Európa fölé. Ezt cáfolva Magyarországon az Országos Meteorológiai Szolgálat hangsúlyozta,
Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) szerint a magyarországi háttérsugárzás értékeiben nem volt a normálistól eltérő változás.
Aki szeretne megbizonyosodni arról, hogy a koronavírus-járvány kellős közepén nem kell egy újabb pusztító „láthatatlan” ellenségtől rettegni Romániában sem, annak ajánljuk az Európai Bizottság radioaktív környezeti monitorozó honlapját, ahol naprakészen tekinthetők meg az európai térség háttérsugárzás-adatai.
A védelem.hu leírása szerint a háttérsugárzás mértéke függ a magasságtól és a talaj típusától, az értékek ingadozását természeti hatások, időjárási körülmények (légnyomás, csapadék mennyiség) változásai befolyásolják. Az egyes országok sugárzásfigyelő rendszerei által mért értékek egy központi adatgyűjtőbe kerülnek, ahol folyamatosan figyelik az állomásokról beérkező jeleket. Ha valamely esemény hatására a dózisteljesítmény jelentősen megnő, akkor azonnal megkezdik a kivizsgálást, szükség esetén a megfelelő óvintézkedések elrendelését.
A dózisteljesítmény mértékegysége a nanosievert/óra, azaz nSv/h – ennek alapján például Magyarországon az alábbi szinteket állapítottak meg:
zöld fokozat (0–250 nSv/h) – a 250 nSv/h alatti háttérsugárzás természetes és semmiféle veszélyt nem jelent;
narancs fokozat (250–500 nSv/h) – amennyiben a sugárzás mért értéke az adott állomáson folyamatos növekedést mutat, vagy a környező állomásokon is emelkedik, megkezdik az eset kivizsgálását;
piros fokozat (500 nSv/h fölött) – a figyelmeztető szint 500 nSv/h, ha a sugárzás értéke meghaladja a figyelmeztető szintet, megvizsgálják a környező területeken levő többi mérőállomás adatait, amiből megállapítható, hogy milyen irányból érkezett és merre halad tovább a sugárzás.
Az Európai Bizottság említett honlapján jól látható, hogy
Újra bevezeti a kötelező sorkatonai szolgálatot a Romániával délnyugatról határos Szerbia. Idén decembertől vagy jövő év márciustól tervezik újraindítani.
Megvásárolja a medgyesi Automecanica Rt. többségi részvénycsomagját a török Otokar. A Koç Grouphoz tartozó Otokar a szárazföldi harcászati eszközök legnagyobb törökországi exportőre.
Egy ember meghalt, négyen súlyosan megsérültek kedden este Barcelona térségben egy újabb spanyolországi vonatbalesetben – közölte a katalán rendőrség.
Két román állampolgár könnyebb sérüléseket szenvedett a spanyolországi Córdoba térségében történt vasúti balesetben – erősítette meg hétfőn a külügyminisztérium.
Halálos vonatbaleset történt a dél-spanyolországi Córdoba közelében, amelyben legkevesebb 39 ember életét vesztette, a sérültek száma hetven fölött van, legalább 24 ember sérülése súlyos, közülük négy kiskorú – írja az EFE spanyol hírügynökség.
Pánik tört ki egy németországi autópályán, miután egy ittas román sofőr közel 30 kilométeren át a forgalommal szemben vezetett. Összefogással tudták feltartóztatni.
Adrian Ahrițculesei január 9-én elérte a Déli-sarkot, és ezzel beírta magát a történelembe: ő az első román állampolgár, akinek sikerült elérnie az Antarktisz mindhárom fontos pontját – jelentette be a hegymászó menedzsere, Ștefan Adrian Jurca.
Madárral ütközött, emiatt megszakította útját a Lufthansa Münchenből Kolozsvárra tartó járata Budapesten vasárnap kora délután – közölte a Budapest Airport vállalati kommunikációs és kormányzati kapcsolatok vezérigazgató-helyettese az MTI-vel.
Legalább 40 ember vesztette életét szombaton, az Egyesült Államok venezuelai műveletében, amelynek során elfogták Nicolás Maduro elnököt – írja a New York Times egy venezuelai tisztviselőre hivatkozva.
Egy román állampolgár is van a svájci Crans-Montana üdülőtelepen szilveszter éjszakáján történt tűzeset halálos áldozatai között – tájékoztatott vasárnap a külügyminisztérium.
szóljon hozzá!