
Sok a kérdőjel. Egy elvállalt munkára valószínűleg kihatással lenne a négynapos munkahét
Fotó: Veres Nándor
Hétfőtől csütörtökig munka, péntektől vasárnapig pihenés – sokak szeme előtt egyfajta ideális munkahelyi álomképként lebeg a négynapos munkahét, amelynek lehetőségét Romániában is meghonosítaná egy törvénytervezet. A négynapos munkahét azonban nem minden ágazatban megoldható, és sok kérdést vet fel a munkaegészségtantól a közlekedésen át az oktatási rendszerig.
2022. május 02., 09:002022. május 02., 09:00
2022. április 29., 15:202022. április 29., 15:20
A világjárvány megjelenésével visszafordíthatatlan átalakulás kezdődött a fejlett világ munkaerőpiacain, a rugalmas foglalkoztatási formák iránti igény mára elvárássá vált. Több európai ország is próbálkozik a heti négynapos munkavégzés bevezetésével, amelynek eredményeképp háromnapos pihenője lenne a dolgozóknak.
Izland, Nagy-Britannia és Spanyolország ennek lehetőségét már biztosította, sőt kísérleti programokat is elindítottak. Izland élen jár a rövidebb munkahét bevezetésében, és tapasztalataik szerint nemhogy csökkent volna a termelékenység, hanem éppen ellenkezőleg, nőtt a munkavállalók hatékonysága. Legutóbb Belgium döntött arról, megteremti a lehetőségét annak, hogy a péntek is pihenőnap lehessen.
Romániában a képviselőházi szakbizottságok asztalán van egy erről szóló javaslat. A honatyák most azt mérlegelik, milyen törvényi és gazdasági lehetőségek állnak rendelkezésre ahhoz, hogy lehetővé tegyék a heti négy napot tartó foglalkoztatottságot. Csép Andrea képviselő, az RMDSZ szociális és munkaügyi szakpolitikusa a Székelyhonnak elmondta, a törvénytervezet lehetőséget biztosítana arra, hogy a heti 40 munkaórát ne öt, hanem négy nap alatt dolgozzák le, ami napi tízórás műszakot jelentene négy napon át.
„A tervezet a szenátusból jött át a képviselőházba, a képviselőház lesz a döntőház. De sokkal összetettebb ez a kérdés, mintsem hogy pikk-pakk döntsünk róla. Sokkal több vetülete van ennek, mint elsőre hangzik” – fogalmazott a képviselő, aki rámutatott, a munkatörvénykönyv jelenleg is megadja a lehetőséget, hogy amennyiben olyan típusú munkát végez az illető személy, és megegyezik a munkaadójával, akkor kevesebb napot dolgozzon egy héten, vagy más felállásban, mint a megszokott hétköznap és hétvége. „Emellett sok kérdést vet fel a tervezet, mert
A mezőgazdaságban sem mennek el az állatok szabadnapokra, ott a folytonosságot muszáj biztosítani. Ugyanakkor az emberi teljesítőképességet is érdemes megvizsgálni, vajon képes az ember odafigyelni a munkájára tíz órán át? Képes egy varrónő tíz órán keresztül nyomni a pedált. Ügyfélfogadóként emberekkel dolgozni sem könnyű tíz órán át, szüksége van az embernek a kikapcsolódásra, regenerálódásra” – jelezte Csép Andrea. Hozzátette:
A képviselő ugyanakkor megemlítette, hogy a magáncégeknél lehet a négynapos munkahétnek olyan haszna például, hogy pénteken nem kell fűtse és világítsa a munkahelyi irodát, költséget spórol meg ezzel, a munkavállalók szempontjából pedig egy hosszabb hétvége több kirándulást, kikapcsolódást eredményezhet, ami jót tesz a turizmusnak, a vendéglátásnak. „Számos kérdés merül fel azonban még a rövidebb munkahéttel kapcsolatban, például az, hogy a gyerekek heti öt napon át járnak iskolába. Akkor lesznek olyan kategóriák, amelyek nem választhatják a négynapos munkahetet: például a tanárnak pénteken is órát kell tartania, az iskolai asszisztens, a menza személyzete diszkriminálva lesz a többi ágazatban dolgozóhoz képest?
– tette fel a téma kapcsán elkerülhetetlenül felmerülő kérdések egyikét Csép Andrea. Szerinte sok mindent kell körbejárni és megnézni, hogy milyen hozadéka lenne egy ilyen intézkedésnek. „Érdekes az ötlet, de annyi területre terjed ki, annyi mindent befolyásol, hogy nagyon részletesen meg kell vizsgálni szakemberekkel, hogy mit jelent a tízórai termelés négy napon át, és a háromnapos pihenés. Szakszervezetekkel kell egyeztetni, egészség szempontjából is körül kell járni, megnézni, milyen hatása van a gazdaságra és az intézményeinkre” – magyarázta fenntartásait a képviselő.
A gyergyószentmiklósi székhelyű Tig-Rad System építőipari vállalat immár hetven alkalmazottja már több mint egy éve ebben a rendszerben dolgozik. Amint Bajkó Tibor cégvezető elmondta, 2021. március 15-én úgy kezdhették el a munkát a vállalat alkalmazottai, hogy tudták, a szokott nyolc helyett tíz órát kell dolgozniuk, de cserében kapnak egy plusz fizetett szabadnapot. „Ez egy megállapodás volt a munkavállalók képviseletével. Az ötlet onnan jött, hogy láttuk, az építőiparban nem idegen a tízórás munkaprogram, sokan ráadásul hétvégén kalákába járnak, vagy a cégen kívül vállalnak még munkát, amire sokszor rámegy a vasárnap is. Mi most úgy dolgozzuk le a munkatörvény által előírt heti kötelező munkaórákat, hogy négy napig tíz órát dolgozunk, tehát valójában a pénteket ledolgozzuk a többi hétköznap” – fejtette ki a cégvezető.
Hozzátette, amikor ezt ajánlatként felvezették a munkavállalók képviselői felé, mindenki visszament a csoportjához, és megbeszélte a beosztottjaival, akik teljes egyetértéssel fogadták el a javaslatot.
– fogalmazott Bajkó Tibor. Hozzátette, amióta ezt a rendszert alkalmazzák, lett hét-nyolc új munkavállalója, akik kifejezetten a háromnapos pihenő miatt jöttek a cégéhez dolgozni.
A cégvezető úgy látja, nem fáradnak el a tízórás munkanap alatt sem sokkal jobban a munkásai, munkaszervezés kérdése az egész, ugyanakkor a cége számára ugyanúgy jönnek az eredmények, mint azelőtt. S bár apróságnak tűnik, de az sem elhanyagolható, hogy a munkatársak péntekenként munkaügyben nem kell közlekedjenek, így nem koptatják az autógumit, nem porlasztják az üzemanyagot.
A magyar tudomány és kultúra emberei munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.
A külügyminisztérium csütörtökön megerősítette, hogy börtönbüntetésre ítéltek Oroszországban egy román állampolgárt.
A legfontosabb feladatunk, hogy Magyarországot soha ne engedjük belerángatni a háborúba – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, a kiszabadított hadifoglyokkal való, Budapestre érkezésekor.
Egyiptomból Romániába érkezett szerda egy magán légitársaság gépén 172 román állampolgár, akik Izraelből kértek segítséget a hazatéréshez – közölte a külügy.
Az iráni légvédelem, a légierő, a haditengerészet és a vezetőség megsemmisítését jelentette be kedden Donald Trump amerikai elnök, aki hozzátette, hogy Teherán tárgyalni akar, ám, mint mondta, ehhez már túl késő.
A közel-keleti események miatt összesen 28 járatot töröltek kedden a bukaresti repülőtereken az Izraelbe, Dubajba, Bahrainba, Katarba és Jordániába közlekedő útvonalon – tájékoztatott a fővárosi repülőtér-üzemeltető vállalat (CNAB).
Hétfő estére halasztották a 300 román állampolgár hazaszállítására szervezett TAROM-különjáratok elindítását. Ők a közel-keleti konfliktuszónából kerültek Egyiptomba, hogy biztonságosabb helyről térhessenek haza.
Ilie Bolojan miniszterelnök hétfő reggelre tanácskozást hívott össze a közel-keleti konfliktus térségében rekedt román állampolgárok helyzetéről – közölte a kormány sajtóirodája.
A jelenlegi információk szerint elhúzódó lehet az iráni konfliktus, ha az Amerikai Egyesült Államok meg akarja gyengíteni az iráni rezsimet, akkor hetekig tartó támadássorozatra van szükség – közölte Csicsmann László Közel-Kelet szakértő.
Meghalt három amerikai katona az Egyesült Államok és Izrael Irán ellen indított műveletében – közölte vasárnap az Egyesült Államok térségbeli műveleteiért felelős Középső Parancsnoksága (CENTCOM).
szóljon hozzá!