Mivel foglalkoznak az erdélyi európai parlamenti képviselők?

Meglepő volt számunkra, hogy rengeteg a hajléktalan és a koldus Brüsszel utcáin. Nyilván nem ritka az sem, hogy románul szólal meg egy-egy kéregető.

Előtérben a kisebbségvédelem

Munkája miatt havonta három hetet külföldön tölt Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő, aki szerkesztőségünk két tagját – e sorok íróit – is meghívta Brüsszelbe, hogy bemutassa mindennapjait. A tisztségviselő, aki tagja a parlament állampolgári, jogi, bel- és igazságügyi bizottságának és a munkaügyi bizottságnak is,

„Egy mindenhol egyformán érvényes kisebbségvédelmi törvényre lenne szükség” – fogalmazott. Rámutatott, a felsoroltak mellett az Európai Unión (EU) kívüli problémákkal is kell foglalkozniuk a képviselőknek. Utóbbi egyébként nemcsak eszmei szempontból fontos, hanem például

Sógor Csaba kérdésünkre azt is elmondta, hogy a román nemzetiségű képviselők többségével jó a munkaviszonya, sőt a Kelet-Európára vonatkozó kérdések nagy részében jól együtt tudnak működni. Persze ez nem azt jelenti, hogy mindenben egyetértenek, hiszen konfliktus is jócskán akad. „Tudjuk, hogy kikkel tudunk együttműködni és kikkel nem” – fogalmazott.

Az európai parlamenti képviselő Székelyföldön leginkább a dél-tiroli önrendelkezési modellt tudná elképzelni, viszont – mint fogalmazott – ennek rengeteg akadálya van. Elsősorban

„Ehhez pedig nagyfokú mentalitásváltás kell” – húzta alá. Emellett szükség van arra is, hogy a román állam kész legyen tárgyalni az önrendelkezésről, de tudjuk, sok víznek le kell még folynia addig a Dunán. Az anyagország támogatása is elengedhetetlen – ami jelenleg megvan, viszont nem volt mindig így –, továbbá hogy a nemzetközi légkör kedvező legyen az önrendelkezési törekvéseket illetően – hangsúlyozta Sógor Csaba.

– vélekedett. Mint köztudott, Dél-Tirol autonómiája Olaszországban az olasz és az osztrák kormányok közti hosszú tárgyalások során alakult ki, amelyek folyamán Ausztria határozottan kiállt a Dél-Tirolban élő német ajkúak jogaiért. Dél-Tirol saját helyi parlamentet és közigazgatási végrehajtó szervet kapott, jelenleg pedig Olaszország legfejlettebb régiói között tartják számon.

Mi legyen a Minority Safepackkel?

Nem szeretnék, hogy Minority Safepack elnevezésű kisebbségvédelmi kezdeményezésük csak felületesen legyen tárgyalva, ezért azt csak a jövő évi EP-választások után nyújtanák be – magyarázta egy beszélgetés során Sógor Csaba és Winkler Gyula, szintén RMDSZ-es európai parlamenti képviselő. Megjegyezték,

Egyébként a Brexit után vélhetően megtöredeznek a frakciók, így nagyobb esély lesz pozitív változást elérni. A dokumentáció leadása tehát a parlament újraalakulása után várható, ami jövő év végén vagy 2020 elején történik meg.

Persze előbb-utóbb haza is kell toloncolni azokat, akik nem jogosultak arra, hogy Európában legyenek – szögezte le. Hangsúlyozta, jobban meg kellene erősíteni Európa külső határait is.

Romák helyett szegények

Járóka Lívia roma származású európai parlamenti képviselő rámutatott, jelenleg azon dolgoznak, hogy a következő uniós ciklusra egy olyan költségvetési javaslatot nyújtsanak be, amely nemcsak a romákat felzárkóztató és integráló programokat fedezi, hanem általában véve a szegényeknek szólókat.

– fogalmazott. Reményét fejezte ki, hogy a következő félévben – a román elnökség idején – sikerül majd elfogadtatni az EP-ben az új stratégiát.