Mivel foglalkoznak az erdélyi európai parlamenti képviselők?

Winkler Gyula és Sógor Csaba európai parlamenti képviselők. Folyamatosan küzdeni kell a célok megvalósításáért •  Fotó: Józsa Levente

Winkler Gyula és Sógor Csaba európai parlamenti képviselők. Folyamatosan küzdeni kell a célok megvalósításáért

Fotó: Józsa Levente

A migránskérdésről, Székelyföld autonómiájáról, a Minority Safepack benyújtásáról és romakérdésekről  beszélgettünk Sógor Csaba európai parlamenti képviselő meghívására az EP-s képviselőkkel múlt héten Brüsszelben.

Fülöp-Székely Botond

Molnár Rajmond

2018. december 04., 13:562018. december 04., 13:56

Kabátot, övet levenni, és a táskákkal együtt rátenni egy, az átvilágításuk miatt üzemeltetett futószalagra, amíg átmegyünk a fémdetektoron – nagyjából csak így lehet bejutni a fontosabb brüsszeli épületekbe. Persze ez kissé zavaró, de az ott tapasztaltak mindenképp megérik ezt a csekély, biztonsági okokból bevezetett kellemetlenséget. Belgium fővárosa egyébként a népek olvasztótégelyévé vált:

az utcán sétálva fél óra sem kell, hogy 15–20 különböző etnikummal találkozzunk.

Meglepő volt számunkra, hogy rengeteg a hajléktalan és a koldus Brüsszel utcáin. Nyilván nem ritka az sem, hogy románul szólal meg egy-egy kéregető.

Előtérben a kisebbségvédelem

Munkája miatt havonta három hetet külföldön tölt Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő, aki szerkesztőségünk két tagját – e sorok íróit – is meghívta Brüsszelbe, hogy bemutassa mindennapjait. A tisztségviselő, aki tagja a parlament állampolgári, jogi, bel- és igazságügyi bizottságának és a munkaügyi bizottságnak is,

erdélyi magyarként azt tartja legfontosabb feladatának, hogy rávegye a döntéshozókat, kötelezzék Romániát – és persze a többi országot – a kisebbségi jogokra vonatkozó előírások betartására.

„Egy mindenhol egyformán érvényes kisebbségvédelmi törvényre lenne szükség” – fogalmazott. Rámutatott, a felsoroltak mellett az Európai Unión (EU) kívüli problémákkal is kell foglalkozniuk a képviselőknek. Utóbbi egyébként nemcsak eszmei szempontból fontos, hanem például

a bevándorlók száma is csökken, ha máshol is élhető körülmények vannak, és jól működik a gazdaság.

Sógor Csaba kérdésünkre azt is elmondta, hogy a román nemzetiségű képviselők többségével jó a munkaviszonya, sőt a Kelet-Európára vonatkozó kérdések nagy részében jól együtt tudnak működni. Persze ez nem azt jelenti, hogy mindenben egyetértenek, hiszen konfliktus is jócskán akad. „Tudjuk, hogy kikkel tudunk együttműködni és kikkel nem” – fogalmazott.

•  Fotó: Józsa Levente Galéria

Fotó: Józsa Levente

Mentalitásváltás és autonómia

Mint jelezte, a hosszú távú cél,

amit az erdélyi magyar közösség érdekében el szeretnének érni, a teljes kulturális vagy területi autonómia kivívásában való aktív részvétel.

Az európai parlamenti képviselő Székelyföldön leginkább a dél-tiroli önrendelkezési modellt tudná elképzelni, viszont – mint fogalmazott – ennek rengeteg akadálya van. Elsősorban

autonóm, felelős gondolkodású emberekre van szükség az erdélyi magyar közösségben, akik széthúzás és önös érdekek nélkül meg tudnak egyezni a fontosabb kérdésekben.

„Ehhez pedig nagyfokú mentalitásváltás kell” – húzta alá. Emellett szükség van arra is, hogy a román állam kész legyen tárgyalni az önrendelkezésről, de tudjuk, sok víznek le kell még folynia addig a Dunán. Az anyagország támogatása is elengedhetetlen – ami jelenleg megvan, viszont nem volt mindig így –, továbbá hogy a nemzetközi légkör kedvező legyen az önrendelkezési törekvéseket illetően – hangsúlyozta Sógor Csaba.

Idézet
Nem generációváltásra, hanem mentalitásváltásra van szükség, mert az új nemzedékkel a gondok is újraszülethetnek”

– vélekedett. Mint köztudott, Dél-Tirol autonómiája Olaszországban az olasz és az osztrák kormányok közti hosszú tárgyalások során alakult ki, amelyek folyamán Ausztria határozottan kiállt a Dél-Tirolban élő német ajkúak jogaiért. Dél-Tirol saját helyi parlamentet és közigazgatási végrehajtó szervet kapott, jelenleg pedig Olaszország legfejlettebb régiói között tartják számon.

Mi legyen a Minority Safepackkel?

Nem szeretnék, hogy Minority Safepack elnevezésű kisebbségvédelmi kezdeményezésük csak felületesen legyen tárgyalva, ezért azt csak a jövő évi EP-választások után nyújtanák be – magyarázta egy beszélgetés során Sógor Csaba és Winkler Gyula, szintén RMDSZ-es európai parlamenti képviselő. Megjegyezték,

nem tudják garantálni, hogy ez a legjobb megoldás, de úgy tűnik, a parlament döntéshozóit most elsősorban Nagy-Britannia EU-ból történő kilépése foglalja le.

Egyébként a Brexit után vélhetően megtöredeznek a frakciók, így nagyobb esély lesz pozitív változást elérni. A dokumentáció leadása tehát a parlament újraalakulása után várható, ami jövő év végén vagy 2020 elején történik meg.

•  Fotó: Józsa Levente Galéria

Fotó: Józsa Levente

Megoldatlan migránskérdés

Gál Kinga fideszes EP-képviselővel a megoldatlan migránshelyzetről beszéltünk. Szerinte elsősorban gazdasági bevándorlók érkeznek Európába, a tényleges menekültek száma szinte elhanyagolható. Ez abból is látszik, hogy a migránsok jó része férfi, sokan pedig rendszeresen hazamennek szülőföldjükre „nyaralni”. Gál Kinga úgy véli, ezeknek az embereknek nem Európában, hanem szülőföldjükön kellene segítsen az EU. Szerinte

a parlament többségének migránspárti politikája egyenesen meghívólevél az Afrikából és Közel-Keletről érkezők számára. A bevándorlókat ugyanakkor itt nem sikerül integrálni.

Persze előbb-utóbb haza is kell toloncolni azokat, akik nem jogosultak arra, hogy Európában legyenek – szögezte le. Hangsúlyozta, jobban meg kellene erősíteni Európa külső határait is.

Romák helyett szegények

Járóka Lívia roma származású európai parlamenti képviselő rámutatott, jelenleg azon dolgoznak, hogy a következő uniós ciklusra egy olyan költségvetési javaslatot nyújtsanak be, amely nemcsak a romákat felzárkóztató és integráló programokat fedezi, hanem általában véve a szegényeknek szólókat.

Idézet
Európában mintegy 120 millió szegény él, akik közé a roma közösség is tartozik, mi pedig mindenkinek segíteni szeretnénk”

– fogalmazott. Reményét fejezte ki, hogy a következő félévben – a román elnökség idején – sikerül majd elfogadtatni az EP-ben az új stratégiát.

•  Fotó: Józsa Levente Galéria

Fotó: Józsa Levente

1 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 01., kedd

Egy olasz nagyvárosban találhatták meg Drakula sírját

A Drakula néven ismert Vlad Țepeș havasalföldi fejedelem sírját vélhetően Nápoly városában, a Santa Maria la Nova templom őrzi – számolt be olasz és román kutatók feltételezéseiről az Il Mattino nápolyi napilap.

Egy olasz nagyvárosban találhatták meg Drakula sírját
2025. június 26., csütörtök

Csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz a Dragon űrhajó Kapu Tiborral a fedélzetén

Közép-európai idő szerint június 26-án, 12 óra 31 perckor sikeresen csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) az Ax-4 küldetés személyzetét, köztük Kapu Tibor magyar űrhajóst szállító Dragon űrhajó.

Csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz a Dragon űrhajó Kapu Tiborral a fedélzetén
2025. június 25., szerda

Nicușor Dan: ha kedvezőtlenül ér véget a háború Ukrajna számára, az Románia biztonságát is érinti

Nicușor Dan szerint jobban el kell magyarázni a polgároknak, hogy a háború Ukrajna számára kedvezőtlen kimenetele Románia és Moldova biztonságát is érinti.

Nicușor Dan: ha kedvezőtlenül ér véget a háború Ukrajna számára, az Románia biztonságát is érinti
2025. június 25., szerda

Jelképes, 1 eurós áron „vásárol” F-16-os vadászgépeket Románia Hollandiától

Románia az év végéig 18 darab F-16-os vadászgépet vásárol 1 eurós jelképes áron – jelentette ki szerdán Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.

Jelképes, 1 eurós áron „vásárol” F-16-os vadászgépeket Románia Hollandiától
2025. június 25., szerda

Mark Rutte: öt százalékra növelik a NATO-tagországok a védelmi kiadásaikat

A NATO-tagországok a hágai csúcstalálkozón megállapodtak abban, hogy tíz éven belül a bruttó hazai termékük (GDP) legalább öt százalékára növelik a védelmi kiadásaikat.

Mark Rutte: öt százalékra növelik a NATO-tagországok a védelmi kiadásaikat
2025. június 25., szerda

Kezet rázott a NATO-csúcson Nicușor Dan és Donald Trump

Üdvözölte egymást Nicușor Dan román és Donald Trump amerikai elnök a szerdai hágai NATO-csúcstalálkozó előtt.

Kezet rázott a NATO-csúcson Nicușor Dan és Donald Trump
2025. június 24., kedd

Vízparti nyaraló Magyarországon? Íme a legolcsóbb és a legdrágább kínálatok

A nyaralóövezetekben lévő ingatlanok árai között jelentős különbségek vannak Magyarországon belül: 1,7 millió forintos (több mint 20 ezer lejes) átlagos négyzetméterárral Tihany áll az élen, míg a sor másik végén Tisza melletti települések találhatók.

Vízparti nyaraló Magyarországon? Íme a legolcsóbb és a legdrágább kínálatok
2025. június 24., kedd

Kárpát-medence kincsei: a simontornyai vár

A simontornyai vár Tolna vármegye északi részén található. A várat az 1270-es években, gótikus stílusban építették.

Kárpát-medence kincsei: a simontornyai vár
2025. június 24., kedd

Irán rakétát lőtt Izraelre több mint három órával a tűzszünet kezdete után

Irán rakétát indított Izrael ellen több mint három órával a tűzszünet kezdete után – jelentette az izraeli hadsereg kedden.

Irán rakétát lőtt Izraelre több mint három órával a tűzszünet kezdete után
2025. június 24., kedd

Netanjahu: Izrael elfogadta a tűzszünetet Iránnal

Izrael elfogadta a tűzszünetet Iránnal, mert elérte minden hadműveleti célkitűzését – jelentette be kedden reggel Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök.

Netanjahu: Izrael elfogadta a tűzszünetet Iránnal