Mivel foglalkoznak az erdélyi európai parlamenti képviselők?

Kabátot, övet levenni, és a táskákkal együtt rátenni egy, az átvilágításuk miatt üzemeltetett futószalagra, amíg átmegyünk a fémdetektoron – nagyjából csak így lehet bejutni a fontosabb brüsszeli épületekbe. Persze ez kissé zavaró, de az ott tapasztaltak mindenképp megérik ezt a csekély, biztonsági okokból bevezetett kellemetlenséget. Belgium fővárosa egyébként a népek olvasztótégelyévé vált:

az utcán sétálva fél óra sem kell, hogy 15–20 különböző etnikummal találkozzunk.

Meglepő volt számunkra, hogy rengeteg a hajléktalan és a koldus Brüsszel utcáin. Nyilván nem ritka az sem, hogy románul szólal meg egy-egy kéregető.

Munkája miatt havonta három hetet külföldön tölt Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő, aki szerkesztőségünk két tagját – e sorok íróit – is meghívta Brüsszelbe, hogy bemutassa mindennapjait. A tisztségviselő, aki tagja a parlament állampolgári, jogi, bel- és igazságügyi bizottságának és a munkaügyi bizottságnak is,

erdélyi magyarként azt tartja legfontosabb feladatának, hogy rávegye a döntéshozókat, kötelezzék Romániát – és persze a többi országot – a kisebbségi jogokra vonatkozó előírások betartására.

„Egy mindenhol egyformán érvényes kisebbségvédelmi törvényre lenne szükség” – fogalmazott. Rámutatott, a felsoroltak mellett az Európai Unión (EU) kívüli problémákkal is kell foglalkozniuk a képviselőknek. Utóbbi egyébként nemcsak eszmei szempontból fontos, hanem például

a bevándorlók száma is csökken, ha máshol is élhető körülmények vannak, és jól működik a gazdaság.

Sógor Csaba kérdésünkre azt is elmondta, hogy a román nemzetiségű képviselők többségével jó a munkaviszonya, sőt a Kelet-Európára vonatkozó kérdések nagy részében jól együtt tudnak működni. Persze ez nem azt jelenti, hogy mindenben egyetértenek, hiszen konfliktus is jócskán akad. „Tudjuk, hogy kikkel tudunk együttműködni és kikkel nem” – fogalmazott.

Mint jelezte, a hosszú távú cél,

amit az erdélyi magyar közösség érdekében el szeretnének érni, a teljes kulturális vagy területi autonómia kivívásában való aktív részvétel.

Az európai parlamenti képviselő Székelyföldön leginkább a dél-tiroli önrendelkezési modellt tudná elképzelni, viszont – mint fogalmazott – ennek rengeteg akadálya van. Elsősorban

autonóm, felelős gondolkodású emberekre van szükség az erdélyi magyar közösségben, akik széthúzás és önös érdekek nélkül meg tudnak egyezni a fontosabb kérdésekben.

„Ehhez pedig nagyfokú mentalitásváltás kell” – húzta alá. Emellett szükség van arra is, hogy a román állam kész legyen tárgyalni az önrendelkezésről, de tudjuk, sok víznek le kell még folynia addig a Dunán. Az anyagország támogatása is elengedhetetlen – ami jelenleg megvan, viszont nem volt mindig így –, továbbá hogy a nemzetközi légkör kedvező legyen az önrendelkezési törekvéseket illetően – hangsúlyozta Sógor Csaba.

– vélekedett. Mint köztudott, Dél-Tirol autonómiája Olaszországban az olasz és az osztrák kormányok közti hosszú tárgyalások során alakult ki, amelyek folyamán Ausztria határozottan kiállt a Dél-Tirolban élő német ajkúak jogaiért. Dél-Tirol saját helyi parlamentet és közigazgatási végrehajtó szervet kapott, jelenleg pedig Olaszország legfejlettebb régiói között tartják számon.

Nem szeretnék, hogy Minority Safepack elnevezésű kisebbségvédelmi kezdeményezésük csak felületesen legyen tárgyalva, ezért azt csak a jövő évi EP-választások után nyújtanák be – magyarázta egy beszélgetés során Sógor Csaba és Winkler Gyula, szintén RMDSZ-es európai parlamenti képviselő. Megjegyezték,

nem tudják garantálni, hogy ez a legjobb megoldás, de úgy tűnik, a parlament döntéshozóit most elsősorban Nagy-Britannia EU-ból történő kilépése foglalja le.

Egyébként a Brexit után vélhetően megtöredeznek a frakciók, így nagyobb esély lesz pozitív változást elérni. A dokumentáció leadása tehát a parlament újraalakulása után várható, ami jövő év végén vagy 2020 elején történik meg.

Gál Kinga fideszes EP-képviselővel a megoldatlan migránshelyzetről beszéltünk. Szerinte elsősorban gazdasági bevándorlók érkeznek Európába, a tényleges menekültek száma szinte elhanyagolható. Ez abból is látszik, hogy a migránsok jó része férfi, sokan pedig rendszeresen hazamennek szülőföldjükre „nyaralni”. Gál Kinga úgy véli, ezeknek az embereknek nem Európában, hanem szülőföldjükön kellene segítsen az EU. Szerinte

a parlament többségének migránspárti politikája egyenesen meghívólevél az Afrikából és Közel-Keletről érkezők számára. A bevándorlókat ugyanakkor itt nem sikerül integrálni.

Persze előbb-utóbb haza is kell toloncolni azokat, akik nem jogosultak arra, hogy Európában legyenek – szögezte le. Hangsúlyozta, jobban meg kellene erősíteni Európa külső határait is.

Járóka Lívia roma származású európai parlamenti képviselő rámutatott, jelenleg azon dolgoznak, hogy a következő uniós ciklusra egy olyan költségvetési javaslatot nyújtsanak be, amely nemcsak a romákat felzárkóztató és integráló programokat fedezi, hanem általában véve a szegényeknek szólókat.

– fogalmazott. Reményét fejezte ki, hogy a következő félévben – a román elnökség idején – sikerül majd elfogadtatni az EP-ben az új stratégiát.