HIRDETÉS

Mivel foglalkoznak az erdélyi európai parlamenti képviselők?

Fülöp-Székely Botond, Molnár Rajmond 2018. december 04., 13:56
HIRDETÉS

A migránskérdésről, Székelyföld autonómiájáról, a Minority Safepack benyújtásáról és romakérdésekről  beszélgettünk Sógor Csaba európai parlamenti képviselő meghívására az EP-s képviselőkkel múlt héten Brüsszelben.

Winkler Gyula és Sógor Csaba európai parlamenti képviselők. Folyamatosan küzdeni kell a célok megvalósításáért Fotó: Józsa Levente

Kabátot, övet levenni, és a táskákkal együtt rátenni egy, az átvilágításuk miatt üzemeltetett futószalagra, amíg átmegyünk a fémdetektoron – nagyjából csak így lehet bejutni a fontosabb brüsszeli épületekbe. Persze ez kissé zavaró, de az ott tapasztaltak mindenképp megérik ezt a csekély, biztonsági okokból bevezetett kellemetlenséget. Belgium fővárosa egyébként a népek olvasztótégelyévé vált:

az utcán sétálva fél óra sem kell, hogy 15–20 különböző etnikummal találkozzunk.

Meglepő volt számunkra, hogy rengeteg a hajléktalan és a koldus Brüsszel utcáin. Nyilván nem ritka az sem, hogy románul szólal meg egy-egy kéregető.

HIRDETÉS

Előtérben a kisebbségvédelem

Munkája miatt havonta három hetet külföldön tölt Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő, aki szerkesztőségünk két tagját – e sorok íróit – is meghívta Brüsszelbe, hogy bemutassa mindennapjait. A tisztségviselő, aki tagja a parlament állampolgári, jogi, bel- és igazságügyi bizottságának és a munkaügyi bizottságnak is,

erdélyi magyarként azt tartja legfontosabb feladatának, hogy rávegye a döntéshozókat, kötelezzék Romániát – és persze a többi országot – a kisebbségi jogokra vonatkozó előírások betartására.

„Egy mindenhol egyformán érvényes kisebbségvédelmi törvényre lenne szükség” – fogalmazott. Rámutatott, a felsoroltak mellett az Európai Unión (EU) kívüli problémákkal is kell foglalkozniuk a képviselőknek. Utóbbi egyébként nemcsak eszmei szempontból fontos, hanem például

a bevándorlók száma is csökken, ha máshol is élhető körülmények vannak, és jól működik a gazdaság.

Sógor Csaba kérdésünkre azt is elmondta, hogy a román nemzetiségű képviselők többségével jó a munkaviszonya, sőt a Kelet-Európára vonatkozó kérdések nagy részében jól együtt tudnak működni. Persze ez nem azt jelenti, hogy mindenben egyetértenek, hiszen konfliktus is jócskán akad. „Tudjuk, hogy kikkel tudunk együttműködni és kikkel nem” – fogalmazott.

Fotó: Józsa Levente

Mentalitásváltás és autonómia

Mint jelezte, a hosszú távú cél,

amit az erdélyi magyar közösség érdekében el szeretnének érni, a teljes kulturális vagy területi autonómia kivívásában való aktív részvétel.

Az európai parlamenti képviselő Székelyföldön leginkább a dél-tiroli önrendelkezési modellt tudná elképzelni, viszont – mint fogalmazott – ennek rengeteg akadálya van. Elsősorban

autonóm, felelős gondolkodású emberekre van szükség az erdélyi magyar közösségben, akik széthúzás és önös érdekek nélkül meg tudnak egyezni a fontosabb kérdésekben.

„Ehhez pedig nagyfokú mentalitásváltás kell” – húzta alá. Emellett szükség van arra is, hogy a román állam kész legyen tárgyalni az önrendelkezésről, de tudjuk, sok víznek le kell még folynia addig a Dunán. Az anyagország támogatása is elengedhetetlen – ami jelenleg megvan, viszont nem volt mindig így –, továbbá hogy a nemzetközi légkör kedvező legyen az önrendelkezési törekvéseket illetően – hangsúlyozta Sógor Csaba.

Nem generációváltásra, hanem mentalitásváltásra van szükség, mert az új nemzedékkel a gondok is újraszülethetnek”

– vélekedett. Mint köztudott, Dél-Tirol autonómiája Olaszországban az olasz és az osztrák kormányok közti hosszú tárgyalások során alakult ki, amelyek folyamán Ausztria határozottan kiállt a Dél-Tirolban élő német ajkúak jogaiért. Dél-Tirol saját helyi parlamentet és közigazgatási végrehajtó szervet kapott, jelenleg pedig Olaszország legfejlettebb régiói között tartják számon.

Mi legyen a Minority Safepackkel?

Nem szeretnék, hogy Minority Safepack elnevezésű kisebbségvédelmi kezdeményezésük csak felületesen legyen tárgyalva, ezért azt csak a jövő évi EP-választások után nyújtanák be – magyarázta egy beszélgetés során Sógor Csaba és Winkler Gyula, szintén RMDSZ-es európai parlamenti képviselő. Megjegyezték,

nem tudják garantálni, hogy ez a legjobb megoldás, de úgy tűnik, a parlament döntéshozóit most elsősorban Nagy-Britannia EU-ból történő kilépése foglalja le.

Egyébként a Brexit után vélhetően megtöredeznek a frakciók, így nagyobb esély lesz pozitív változást elérni. A dokumentáció leadása tehát a parlament újraalakulása után várható, ami jövő év végén vagy 2020 elején történik meg.

Fotó: Józsa Levente

Megoldatlan migránskérdés

Gál Kinga fideszes EP-képviselővel a megoldatlan migránshelyzetről beszéltünk. Szerinte elsősorban gazdasági bevándorlók érkeznek Európába, a tényleges menekültek száma szinte elhanyagolható. Ez abból is látszik, hogy a migránsok jó része férfi, sokan pedig rendszeresen hazamennek szülőföldjükre „nyaralni”. Gál Kinga úgy véli, ezeknek az embereknek nem Európában, hanem szülőföldjükön kellene segítsen az EU. Szerinte

a parlament többségének migránspárti politikája egyenesen meghívólevél az Afrikából és Közel-Keletről érkezők számára. A bevándorlókat ugyanakkor itt nem sikerül integrálni.

Persze előbb-utóbb haza is kell toloncolni azokat, akik nem jogosultak arra, hogy Európában legyenek – szögezte le. Hangsúlyozta, jobban meg kellene erősíteni Európa külső határait is.

Romák helyett szegények

Járóka Lívia roma származású európai parlamenti képviselő rámutatott, jelenleg azon dolgoznak, hogy a következő uniós ciklusra egy olyan költségvetési javaslatot nyújtsanak be, amely nemcsak a romákat felzárkóztató és integráló programokat fedezi, hanem általában véve a szegényeknek szólókat.

Európában mintegy 120 millió szegény él, akik közé a roma közösség is tartozik, mi pedig mindenkinek segíteni szeretnénk”

– fogalmazott. Reményét fejezte ki, hogy a következő félévben – a román elnökség idején – sikerül majd elfogadtatni az EP-ben az új stratégiát.

Fotó: Józsa Levente

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
1 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS