Winkler Gyula és Sógor Csaba európai parlamenti képviselők. Folyamatosan küzdeni kell a célok megvalósításáért
Fotó: Józsa Levente
A migránskérdésről, Székelyföld autonómiájáról, a Minority Safepack benyújtásáról és romakérdésekről beszélgettünk Sógor Csaba európai parlamenti képviselő meghívására az EP-s képviselőkkel múlt héten Brüsszelben.
Kabátot, övet levenni, és a táskákkal együtt rátenni egy, az átvilágításuk miatt üzemeltetett futószalagra, amíg átmegyünk a fémdetektoron – nagyjából csak így lehet bejutni a fontosabb brüsszeli épületekbe. Persze ez kissé zavaró, de az ott tapasztaltak mindenképp megérik ezt a csekély, biztonsági okokból bevezetett kellemetlenséget. Belgium fővárosa egyébként a népek olvasztótégelyévé vált:
Meglepő volt számunkra, hogy rengeteg a hajléktalan és a koldus Brüsszel utcáin. Nyilván nem ritka az sem, hogy románul szólal meg egy-egy kéregető.
Munkája miatt havonta három hetet külföldön tölt Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő, aki szerkesztőségünk két tagját – e sorok íróit – is meghívta Brüsszelbe, hogy bemutassa mindennapjait. A tisztségviselő, aki tagja a parlament állampolgári, jogi, bel- és igazságügyi bizottságának és a munkaügyi bizottságnak is,
„Egy mindenhol egyformán érvényes kisebbségvédelmi törvényre lenne szükség” – fogalmazott. Rámutatott, a felsoroltak mellett az Európai Unión (EU) kívüli problémákkal is kell foglalkozniuk a képviselőknek. Utóbbi egyébként nemcsak eszmei szempontból fontos, hanem például
Sógor Csaba kérdésünkre azt is elmondta, hogy a román nemzetiségű képviselők többségével jó a munkaviszonya, sőt a Kelet-Európára vonatkozó kérdések nagy részében jól együtt tudnak működni. Persze ez nem azt jelenti, hogy mindenben egyetértenek, hiszen konfliktus is jócskán akad. „Tudjuk, hogy kikkel tudunk együttműködni és kikkel nem” – fogalmazott.
Fotó: Józsa Levente
Mint jelezte, a hosszú távú cél,
Az európai parlamenti képviselő Székelyföldön leginkább a dél-tiroli önrendelkezési modellt tudná elképzelni, viszont – mint fogalmazott – ennek rengeteg akadálya van. Elsősorban
„Ehhez pedig nagyfokú mentalitásváltás kell” – húzta alá. Emellett szükség van arra is, hogy a román állam kész legyen tárgyalni az önrendelkezésről, de tudjuk, sok víznek le kell még folynia addig a Dunán. Az anyagország támogatása is elengedhetetlen – ami jelenleg megvan, viszont nem volt mindig így –, továbbá hogy a nemzetközi légkör kedvező legyen az önrendelkezési törekvéseket illetően – hangsúlyozta Sógor Csaba.
– vélekedett. Mint köztudott, Dél-Tirol autonómiája Olaszországban az olasz és az osztrák kormányok közti hosszú tárgyalások során alakult ki, amelyek folyamán Ausztria határozottan kiállt a Dél-Tirolban élő német ajkúak jogaiért. Dél-Tirol saját helyi parlamentet és közigazgatási végrehajtó szervet kapott, jelenleg pedig Olaszország legfejlettebb régiói között tartják számon.
Nem szeretnék, hogy Minority Safepack elnevezésű kisebbségvédelmi kezdeményezésük csak felületesen legyen tárgyalva, ezért azt csak a jövő évi EP-választások után nyújtanák be – magyarázta egy beszélgetés során Sógor Csaba és Winkler Gyula, szintén RMDSZ-es európai parlamenti képviselő. Megjegyezték,
Egyébként a Brexit után vélhetően megtöredeznek a frakciók, így nagyobb esély lesz pozitív változást elérni. A dokumentáció leadása tehát a parlament újraalakulása után várható, ami jövő év végén vagy 2020 elején történik meg.
Fotó: Józsa Levente
Gál Kinga fideszes EP-képviselővel a megoldatlan migránshelyzetről beszéltünk. Szerinte elsősorban gazdasági bevándorlók érkeznek Európába, a tényleges menekültek száma szinte elhanyagolható. Ez abból is látszik, hogy a migránsok jó része férfi, sokan pedig rendszeresen hazamennek szülőföldjükre „nyaralni”. Gál Kinga úgy véli, ezeknek az embereknek nem Európában, hanem szülőföldjükön kellene segítsen az EU. Szerinte
Persze előbb-utóbb haza is kell toloncolni azokat, akik nem jogosultak arra, hogy Európában legyenek – szögezte le. Hangsúlyozta, jobban meg kellene erősíteni Európa külső határait is.
Járóka Lívia roma származású európai parlamenti képviselő rámutatott, jelenleg azon dolgoznak, hogy a következő uniós ciklusra egy olyan költségvetési javaslatot nyújtsanak be, amely nemcsak a romákat felzárkóztató és integráló programokat fedezi, hanem általában véve a szegényeknek szólókat.
– fogalmazott. Reményét fejezte ki, hogy a következő félévben – a román elnökség idején – sikerül majd elfogadtatni az EP-ben az új stratégiát.
Fotó: Józsa Levente
Véget ért a Tarom állami légitársaság tömegesen beteget jelentő pilótáinak hétfőn kezdődött tiltakozása, miután megállapodás született a Tarom vezetősége és a repülőszemélyzet képviselői között.
Kánikulára és kellemetlen hőérzetre figyelmeztető újabb riasztásokat bocsátott ki kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat az ország teljes területére.
Vasárnapig még jelentkezhetnek a Kőrösi Csoma Sándor Programra és a Petőfi Sándor Programra: előbbivel a nagyvilág (USA, Kanada, Nyugat-Európa stb.) országaiba, utóbbival a Kárpát-medencei szórványmagyarsághoz lehet utazni ösztöndíjasként 9 hónapra.
Több mint húsz Bukarestből induló, illetve oda érkező járatát törölte hétfőn a Tarom állami légitársaság, miután minden érintett járatnál a személyzet legalább egy tagja beteget jelentett.
Közzétette hétfőn délelőtt az Oktatási Minisztérium az érettségi első eredményeit. Az óvások előtti, nem végleges átmenési arány 76,4 százalékos, 3,6 százalékkal magasabb mint az elmúlt év eredménye.
Kánikulára és kellemetlen hőérzetre figyelmeztető újabb elsőfokú riasztásokat bocsátott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat az ország háromnegyed részére.
A magyaroknak fontos, hogy Kína szorgalmazza a békét a világban – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Pekingben, ahol Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott. A kormányfő felidézte, hogy a magyarok két és fél éve egy háború árnyékában élnek.
Magyar kutatók megfejtették, hogy miért nem látja azt az agyunk, ami zavar bennünket. Erről amerikai kollégáikkal közösen írtak a Nature Communications nevű tudományos folyóiratban – tájékoztatta a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-t.
A lakásárak az euróövezetben 0,4 százalékkal csökkentek, az EU-ban pedig 1,3 százalékkal emelkedtek 2024 első negyedévében 2023 azonos időszakához képest. Romániában az uniós átlagot jóval meghaladó mértékű a drágulás.
Az ukrajnai rendezésről és a kétoldalú kapcsolatokról kezdett eszmecserét a Kremlben pénteken Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök.
1 hozzászólás