Újabb lesújtó statisztika. A romániaiak többségének egészségügyi állapota már a nyugdíjkorhatár elérése előtt megromlik. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Nyugdíjas korára a legtöbb romániai egészségi állapota megromlik: a nők esetében 59-re, a férfiaknál pedig 59,8 évre tehető az egészségben eltöltött évek száma – derül ki az Eurostat friss felméréséből.
2019. február 23., 15:592019. február 23., 15:59
Az egészségben eltöltött évek számát vizsgálta minap közzétett kutatásában az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatala. Mint ebből kiderült,
Az uniós átlag szerint egy nő 64,2 évet, egy férfi pedig 63,5 évet él egészségesen, a romániai nőknek azonban csak 59, a férfiaknak pedig 59,9 egészséges évre van kilátásuk.
A kutatás szerint uniós szinten a nők várható élettartama átlagosan 5,4 évvel hosszabb a férfiakénál, félő azonban, hogy ezeket az éveket betegségben töltik. Ezzel szemben a férfiak rövidebb életük nagyobb részét tölthetik el cselekvőképességük korlátozása nélkül. Ez számokban azt jelenti, hogy a nők átlagosan életük 77, a férfiak pedig 81 százalékát töltik egészségben.
A legjobb helyzetben egyébként a svédek vannak, hiszen a nők átlagosan 73,3, a férfiak pedig 73 évet élnek egészségben, továbbá 70 év fölötti korlátozottságmentes évre számíthatnak a máltai nők, illetve a norvégiai, izlandi és máltai férfiak is. A lista ellentétes oldalán Lettország áll mindkét nem tekintetében, az ottani nők várhatóan mindössze 54,9, a férfiak pedig 52,3 évet élhetnek egészségesen a statisztika szerint.
előbbi esetében a férfiak, utóbbinál pedig a nők vannak jobb helyzetben. A magyarországi nők ugyanis várhatóan átlagosan 60,2 évet tölthetnek el korlátozottság-mentesen a romániai 59 évvel szemben, a férfiak azonban a hazai 59,9 helyett 59,5-öt. A hazai eredmény – bár ezúttal nem a sereghajtók között végzett az ország – annak fényében is elkeserítő, hogy az előrejelzés szerint a romániaiak többségének egészségügyi állapota már a nyugdíjkorhatár elérése előtt megromlik. Mivel ez 65 év a férfiak, illetve 63 év a nők esetében,
Infógrafika: Tóth Szilárd
Az Eurohex.eu egészségügyi oldal szerint az egészségesen várható élettartam 1990-es években kidolgozott mutatója az életéveken kívül az életminőséget is figyelembe veszi. E mutató választ keres arra a kérdésre, hogy a meghosszabbodott élet együtt jár-e az egészségi állapot általános javulásával, tehát az egészségesen vagy a betegen (a mindennapi tevékenységekben korlátozottan) eltöltendő életszakasz hossza növekszik-e. A mutató kiszámításához a halálozási adatok és az egészségi állapot mutatói szükségesek, és azt fejezi ki, hogy egy átlagos személy várhatóan hány évet tölthet egészségi állapotából fakadó korlátozottságtól mentesen. Ennek kiszámításánál a krónikus betegségek előfordulását is figyelembe veszik, az Európai Bizottság egy korábbi közleményében pedig úgy fogalmazott: az Európai Unióban hozzávetőleg 50 millióan szenvednek krónikus betegségekben, amelyek évente több mint félmillió munkaképes korú lakos halálát okozzák.
– írja a felmérés.
Az Eurostat egy tavalyi felmérése arra is rámutat, hogy Romániában történt a legtöbb elkerülhető haláleset az unió tagállamai közül: a legidősebbeket kivéve a romániaiak közel fele, azaz 48,6 százaléka úgy halt meg, hogy megmenthették volna az életét a hazai egészségügyi ellátórendszerben.
Rengetegen halnak meg úgy Romániában, hogy az elkerülhető lenne, amennyiben az állampolgárok időben hozzájutnak a megfelelő orvosi ellátáshoz – mutat rá az Európai Unió statisztikai hivatala. A drámai elhalálozási adatokban jelentős szerepet játszik a kiszámíthatatlan egészségügyi rendszer is.
A vizsgálat szerint az számít elkerülhető elhalálozásnak, amely nem történik meg, ha a beteg időben hozzájut a megfelelő egészségügyi ellátáshoz. Az összesítés alapján a vezető halálok a szívroham, tehát ez tette ki a potenciálisan elkerülhető halálesetek legnagyobb részét. Emellett rengetegen vesztették életüket stroke-ban (agyvérzés és agyi érelzáródás), vastagbélrákban, emlődaganatos megbetegedésekben, magas vérnyomás és tüdőgyulladás okozta kórokban.
A tanév rendje szerint a pénteki tanórák után kezdődik és május 8-ig tart a tavaszi szünidő az iskolákban. A diákok június 21-étől lesznek nyári vakáción.
Május 2-án és 3-án kapják meg a nyugdíjukat azok, akiknek bankszámlára érkezik a pénz, a postások pedig május 3-áig kézbesítik – nyilatkozta a munkaügyi miniszter csütörtökön Temesváron.
Sérülései miatt örökre elaltatták csütörtökön a Gyulafehérvár közelében, a Szászsebest Tordával összekötő autópálya mentén feltűnt medvét.
A magyarok az imádságban találják meg az erőt, elszántságot, hogy még a jelenlegi történelmi körülmények között is követhessétek a népetekből sarjadt szentek és boldogok példáját – mondta Ferenc pápa az ezerötszáz fős Magyar Nemzeti Zarándoklat tagjainak.
Határozatot készül elfogadni csütörtöki ülésén a kormány arról, hogy korábban folyósítják a májusi nyugdíjakat – tudta meg szerdán az Agerpres munkaügyi minisztériumi forrásokból.
Több mint egy százalékponttal emelkedett az RMDSZ önkormányzati jelöltjeinek támogatottsága áprilisban az egy hónappal korábbi adatokhoz képest – derült ki az INSCOP közvélemény-kutató helyhatósági választásokkal kapcsolatos friss felméréséből.
A Richter-skálán 3,3-as erősségű földrengés volt szerda hajnalban Vrancea megyében.
Marcel Ciolacu kormányfő kedden felkérte Simona Bucura-Oprescu munkaügyi minisztert, hogy intézkedjen annak érdekében, hogy a nyugdíjasok még az ortodox húsvét előtt kézhez kapják nyugdíjukat. Az ortodox húsvét idén május a május 4-5-i hétvégére esik.
Marcel Ciolacu bejelentette, hogy a kormány keddi ülésén összesen 260 millió lej értékben hagynak jóvá infrastrukturális beruházásokat a szállítás és a környezetvédelem ágazatában.
Romániában nem a megélhetéssel kapcsolatos gondok, hanem az ország háborúba sodródásának lehetősége miatt aggódnak a legtöbben – mutatta ki az INSCOP közvélemény-kutató hétfőn közzétett felmérésében.
szóljon hozzá!