A romániaiak közel ötven százaléka úgy hal meg, hogy megmenthetnék az életüket

A legidősebbeket kivéve a romániaiak közel fele, azaz 48,6 százaléka úgy hal meg, hogy megmenthetnék az életüket a hazai egészségügyi ellátórendszerben – erre az eredményre jutott nemrég közzétett kimutatásában az Eurostat. Az Európai Unió statisztikai hivatala a 2015-ös halálozási adatokat vizsgálta az EU tagállamaiban, azokét, akik a 75. születésnapjuk előtt haltak meg. A vizsgálat szerint az számít elkerülhető elhalálozásnak, amely nem történik meg, amennyiben a beteg időben hozzájut a megfelelő egészségügyi ellátáshoz.

A kimutatás alapján

a legtöbb elkerülhető haláleset az unió tagállamai közül Romániában volt,

a legkevesebb pedig Franciaországban; ez egyébként látható lentebb a mellékelt infografikán is. Az összesítés alapján a vezető halálok a szívroham, tehát ez tette ki a potenciálisan elkerülhető halálesetek legnagyobb részét. Emellett rengetegen vesztették életüket stroke-ban (agyvérzés és agyi érelzáródás), vastagbélrákban, emlődaganatos megbetegedésekben, magas vérnyomás és tüdőgyulladás okozta kórokban.

A szóban forgó jelenség rendkívül összetett társadalmi probléma, amiért főképp a mindenkori romániai kormányzás a felelős – mondta Soós Szabó Klára, a háziorvosokat tömörítő egyesület Hargita megyei elnöke, amikor az Eurostat rendkívül lesújtó statisztikájáról kérdeztük. Rámutatott:

Romániában gyerekcipőben jár az egészségügyi nevelés, sokan elvégzik az iskolát, sőt leérettségiznek anélkül, hogy minimális alapismereteik lennének az egészségmegőrzésről.

Ez pedig természetesen kihat a későbbi egészségügyi állapotukra. Másrészt a családból és a közvetlen környezetből kapott modellek sem megfelelőek sok esetben e téren. Arról is szót kell ejteni, hogy nagyon sokan mozgásszegény életmódot folytatnak, az iskolában tartott legtöbb heti két tornaóra pedig sok esetben nem azt a célt szolgálja, hogy megszerettesse a mozgást a fiatalokkal. A testmozgásnak bizonyítottan kiemelt szerepe van a szervezet egyensúlyának fenntartásában – állítja a háziorvos.

Soós Szabó Klára szerint a hazai egészségügyi ellátórendszer agyonbürokratizált, amely következtében

rengeteg felesleges kört kénytelen megtenni a páciens, amíg megkapja a számára megfelelő szolgáltatást.

Tehát nincs megfelelő betegút-szervezési hálózat, amely biztosítaná, hogy időben igénybe lehessen venni a szükséges kezelést. S akkor még ott vannak a rendkívül hosszú várólisták is az egészségügyben.

– mondta. Hozzáfűzte, fejlettebb országokban a kormányzási ciklusok hatékonyságát „nem csak a leterített aszfaltrétegekben mérik”, hanem a közegészségügyi mutatók javulása alapján is. Ha ezek pozitív irányba mozdulnak el, az azt jelenti, hogy a kormányzási ciklus hatékony volt, valóban az állampolgárt szolgálta.

Az alkoholfogyasztást és különböző káros szerek használatát – mint például cigaretta – felvonultató uniós statisztikákba Románia a felső kategóriában helyezkedik el. Ezek már önmagukban nagy rizikófaktorok a korai, megelőzhető elhalálozásokat tekintve. Nem beszélve a helytelen táplálkozási szokásokról, például a rengeteg zsíros étel elfogyasztásáról, amely szintén egy nagy kockázat az egészségre – közölte a témával kapcsolatban Fekete András marosvásárhelyi háziorvos.

A szakember úgy látja,

a helytelen életmód mellett sokan nem jelentkeznek egészségügyi szűrésre,

amely révén a még korai stádiumban lévő, akár halálos kimenetelű betegségeket fel lehetne fedezni, s így gyógyítani azokat. Sok esetben már késő, amikor felfedeznek egy súlyos betegséget – mutatott rá.

Elsősorban mentalitásváltásra van szükség a lakosság részéről az egészségmegőrzés tekintetében – emelte ki megkeresésünkre dr. Konrád Judit, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház menedzsere. Mint azt kifejtette, a csíkszeredai kórház mint regionális szolgáltató igyekszik nagy hangsúlyt fektetni a betegségek megelőzősében is a környező lakosságnak, azonban mindez hiába, ha az emberek nagy hányada csak akkor fordul hozzájuk, ha már nagy a baj, sok esetben pedig a betegség már végstádiumban van. Ugyanakkor arról is szót kell ejteni – mondta –, hogy az emberek „nagyon rádolgoznak arra”, hogy egy betegség súlyos tüneteket produkáljon, hiszen a halálos kimenetelű betegségek az életmód következményei. Példaként az egészségtelen étkezést említette meg, amelyeknek sajnos generációs hagyománya van nálunk. De emellett a kórházmenedzser szerint

már gyerekkorban el kell kezdeni a megfelelő nevelést e téren, hogy változást érjünk el.