Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:26

Folyósították az egyszeri segélyt a sóbánya egykori turisztikai részlegén dolgozók számára

22:12

Korai kiállítás pecsételte meg a sorsát, megégett az FCSB Svájcban

21:00

Javulhat a szociális ellátórendszer finanszírozása

20:59

Elhalasztják az egyirányú forgalom bevezetését három marosvásárhelyi utcában

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Késsel sebesítettek meg egy férfit Csíkszeredában

Olténiából indult és Erdélyig vezetett egy háromhetes gyermek 7000 eurós eladása

Beazonosította a rendőrség az udvarhelyszéki zászlórongálások gyanúsítottjait

Lakástűzben hunyt el egy idős nő Székelyvarságon

Emberölési kísérlet miatt négy év letöltendőt kapott az ismert manele-énekes

A román védelmi miniszter szerint Oroszország alig tudja tartani az ukrajnai frontot

Most már engedéllyel épül az ortodox temető Csíkszeredában

Nem lesz több digitális hulladékgyűjtő sziget Csíkszeredában

Beazonosította a rendőrség az udvarhelyszéki zászlórongálások gyanúsítottjait

Megúszta vádemelés nélkül a magyarokat Tik-Tokon gyalázó férfi

Menő és jövedelmező állást szeretnének a fiatalok

• Forrás: Kezdeményezés a versenyképességért egyesület • Infografika: Tóth Szilárd

Az IT-szektor és az orvoslás vonzza leginkább a mai középiskolásokat. Egy országos felmérés szerint a diákok kétharmada ebben a két szakmában képzeli el jövőjét tanulmányai befejezése után, míg szakmunkás és pedagógus szinte senki sem akar lenni.

Szász Cs. Emese

2019. január 15., 13:342019. január 15., 13:34

Három nagyváros tizennégy középiskolájában végzett felmérést 2018 szeptembere és novembere folyamán a Kezdeményezés a versenyképességért (INACO) elnevezésű szervezet A jövő foglalkozásainak segédkönyve című projektje keretében.

A felmérésben részt vett 11. és 12. osztályos diákok legnagyobb hányada, 32 százaléka tanulmányai befejezése után az informatikai szektorban szeretne dolgozni, majdnem ugyanennyien, a válaszadók 31 százaléka pedig a gyógyászatban képzeli el jövőjét.

A két menő ágazat után a gazdasági, menedzsment és vállalkozói terület vonzó még a diákok számára, a válaszadók 13 százaléka említette, hogy erről a területről választaná ki jövőbeni szakmáját, a középiskolások 8 százaléka pedig egy jogi szakmát szeretne, vagyis ügyvédként, ügyészként, bíróként képzeli el magát a jövőben.

A felmérés érdekessége, hogy

a fiatalok számára a rendőrség vagy a hadsereg kötelékében végzett munka kétszer olyan vonzó, mint az oktatás vagy a sport.

Az egyenruhás testületekben a diákok 6 százaléka képzeli el jövőjét, míg a sportot és a tanítói, tanári pályát csak 3 százalékuk választaná magának. Két egzotikus szakmát említ a felmérés: a diákok közül volt, aki drónpilóta szeretne lenni a jövőben, míg egy másik az űrbányászt jelölte meg pályaválasztási célként. A felmérés kitért arra is, hogy mit látnak a jövő szakmájának a diákok: általánosan elmondható, hogy

két hallgatóból egy biztosan úgy véli, a robotika és a mesterséges intelligencia, valamint a számítógépek területéről kerülnek ki a jövő szakmái.

A felméréshez hasonlóak a tapasztalatai Fogarasi Gyöngyvér iskolai tanácsadónak is, aki egy 950 főt számláló középiskolában dolgozik, így van tapasztalata mindenféle diákkal.

Alapvetően úgy látom, hogy a diákokat a pályaválasztás tekintetében leginkább az mozgatja, hogy valamilyen menő és jövedelmező állásuk legyen majd, ezért is népszerű körükben az informatika például. Emellett pedig sokan orvosok akarnak lenni, illetve mostanában a mérnöki szakmák is újra népszerűek

– mondja a szakember, aki azért arra próbálja rávezetni a fiatalokat, hogy olyan szakmát válasszanak, amit képesek szeretni, művelni, mert nem elég a jó kereset, ha valamit harminc, negyven, ötven évig kell csinálni.

A tanácsadó úgy látja, a reál beállítottságú, jól tanuló diákok nagy része informatikát akar tanulni és később ezen a téren szándékszik elhelyezkedni, aki pedig orvosnak készül, az sokszor már 9. osztálytól az orvosi egyetemi felvételire készül. A szakember szerint

sokkal rosszabb helyzetben vannak a humán beállítottságú diákok, akik hiába jó képességűek, sokszor úgy sem tudják, mit kezdjenek magukkal.

„Aki nyelveket szeret tanulni, az még feltalálja magát, de aki mondjuk magyarból jó, az nem tudja, mit kezdjen magával, mert magyartanár biztosan nem akar lenni. Mint ahogy matekot tanuló diákom sem ment évek óta matematika szakra az egyetemre, mert nem akar tanár lenni. Sajnos az a tapasztalat, hogy csak kényszerből választják a tanári pályát a diákok, mert úgy érzik, nincs más lehetőségük” – fejti ki az iskolai tanácsadó.

A pénz a fő motiváció

Úgy véli, a legnagyobb probléma éppen a gyengébb képességű diákokkal van, akik nem akarnak továbbtanulni, de szakmát sem igazán tudnak elsajátítani. Fogarasi Gyöngyvér tapasztalata alapján ők vándorolnak el leghamarabb az országból. „Sokan úgy érzik, az egyetemmel is csak vesztegetik az idejüket, amikor kimehetnek külföldre, és már rögtön ötször annyit kereshetnek, mint mondjuk egy franciatanár. A fiatalok manapság gyorsan és sok pénzt akarnak keresni, ez az egyik legfőbb motivációjuk” – összegzett az iskolai tanácsadó.