Menő és jövedelmező állást szeretnének a fiatalok

Három nagyváros tizennégy középiskolájában végzett felmérést 2018 szeptembere és novembere folyamán a Kezdeményezés a versenyképességért (INACO) elnevezésű szervezet A jövő foglalkozásainak segédkönyve című projektje keretében.

A felmérésben részt vett 11. és 12. osztályos diákok legnagyobb hányada, 32 százaléka tanulmányai befejezése után az informatikai szektorban szeretne dolgozni, majdnem ugyanennyien, a válaszadók 31 százaléka pedig a gyógyászatban képzeli el jövőjét.

A két menő ágazat után a gazdasági, menedzsment és vállalkozói terület vonzó még a diákok számára, a válaszadók 13 százaléka említette, hogy erről a területről választaná ki jövőbeni szakmáját, a középiskolások 8 százaléka pedig egy jogi szakmát szeretne, vagyis ügyvédként, ügyészként, bíróként képzeli el magát a jövőben.

A felmérés érdekessége, hogy

a fiatalok számára a rendőrség vagy a hadsereg kötelékében végzett munka kétszer olyan vonzó, mint az oktatás vagy a sport.

Az egyenruhás testületekben a diákok 6 százaléka képzeli el jövőjét, míg a sportot és a tanítói, tanári pályát csak 3 százalékuk választaná magának. Két egzotikus szakmát említ a felmérés: a diákok közül volt, aki drónpilóta szeretne lenni a jövőben, míg egy másik az űrbányászt jelölte meg pályaválasztási célként. A felmérés kitért arra is, hogy mit látnak a jövő szakmájának a diákok: általánosan elmondható, hogy

két hallgatóból egy biztosan úgy véli, a robotika és a mesterséges intelligencia, valamint a számítógépek területéről kerülnek ki a jövő szakmái.

A felméréshez hasonlóak a tapasztalatai Fogarasi Gyöngyvér iskolai tanácsadónak is, aki egy 950 főt számláló középiskolában dolgozik, így van tapasztalata mindenféle diákkal.

– mondja a szakember, aki azért arra próbálja rávezetni a fiatalokat, hogy olyan szakmát válasszanak, amit képesek szeretni, művelni, mert nem elég a jó kereset, ha valamit harminc, negyven, ötven évig kell csinálni.

A tanácsadó úgy látja, a reál beállítottságú, jól tanuló diákok nagy része informatikát akar tanulni és később ezen a téren szándékszik elhelyezkedni, aki pedig orvosnak készül, az sokszor már 9. osztálytól az orvosi egyetemi felvételire készül. A szakember szerint

sokkal rosszabb helyzetben vannak a humán beállítottságú diákok, akik hiába jó képességűek, sokszor úgy sem tudják, mit kezdjenek magukkal.

„Aki nyelveket szeret tanulni, az még feltalálja magát, de aki mondjuk magyarból jó, az nem tudja, mit kezdjen magával, mert magyartanár biztosan nem akar lenni. Mint ahogy matekot tanuló diákom sem ment évek óta matematika szakra az egyetemre, mert nem akar tanár lenni. Sajnos az a tapasztalat, hogy csak kényszerből választják a tanári pályát a diákok, mert úgy érzik, nincs más lehetőségük” – fejti ki az iskolai tanácsadó.

Úgy véli, a legnagyobb probléma éppen a gyengébb képességű diákokkal van, akik nem akarnak továbbtanulni, de szakmát sem igazán tudnak elsajátítani. Fogarasi Gyöngyvér tapasztalata alapján ők vándorolnak el leghamarabb az országból. „Sokan úgy érzik, az egyetemmel is csak vesztegetik az idejüket, amikor kimehetnek külföldre, és már rögtön ötször annyit kereshetnek, mint mondjuk egy franciatanár. A fiatalok manapság gyorsan és sok pénzt akarnak keresni, ez az egyik legfőbb motivációjuk” – összegzett az iskolai tanácsadó.