Megválasztották Magyarország köztársasági elnökévé Sulyok Tamást

Az államelnök megszavazására tartott titkos voksoláson 147 képviselő szavazott A 139 érvényes voks közül Sulyok Tamás 134-et kapott, öten nemmel szavaztak, hét érvénytelen szavazat volt. A szavazás előtt a DK, a Momentum, az MSZP, a Jobbik és a Párbeszéd képviselői kivonultak az ülésteremből – számol be az MTI.

A megválasztásáról szóló házelnöki bejelentés után Sulyok Tamás letette államfői esküjét.

Sulyok: „kölcsönös meghallgatás és megértés révén szeretnék bizalmat építeni”

Megválasztása után elmondott beszédében az új államfő, aki az Alkotmánybíróság elnöke, azt ígérte, a köztársasági elnöki székből is az alkotmányos alapjogok és értékek méltányos kiegyenlítésén fog munkálkodni. Szerinte az állam, a nemzet létének alapfeltétele a kölcsönös bizalom az egyének és társadalmi csoportok között egyaránt.

Meggyőződése szerint a jog értékeket hordoz, ezért központi funkciója az egymással versengő értékek méltányos kiegyenlítése.

„Számomra a politikai megközelítések főleg akkor és annyiban váltak érzékelhetővé, ha azok a közjog által meghatározott jogi keretrendszerben értelmezhetők voltak” – mondta. Kifejtette, hogy alapvetően és elsősorban közjogi, alkotmányjogi problémákat tudta és tudja ezután is érzékelni abból a nagy rendszerből, amelyet a politika szóval szoktak leírni.

Sulyok Tamás arról is beszélt, látható, hogy a jogállam jogilag korrekten definiált fogalma hogyan vész el, hogyan alakul át „eszményből bálvánnyá” a jelenlegi Európában a tisztán haszonelvű politikai megközelítés során.

Az új köztársasági elnök álláspontja szerint a szuverenitás fogalmilag oszthatatlan, ezért

„Ugyanígy szilárd meggyőződésem, hogy jelenleg nincs egységes európai politikai nemzet, hanem kizárólag a tagállamok politikai nemzetei értelmezhetők államalkotó tényezőkként” – közölte. Rámutatott arra, a többi között ez az oka annak, hogy az Európai Unió nem állam, amint ezt az Európai Bíróság már 2013-ban is megállapította.

Sulyok Tamás azt mondta, hogy az Alkotmánybíróság és a köztársasági elnöki intézmény is kívül esik az államhatalmi ágakon és ezt a kívülállást súlyponti kérdésnek tartja.

Jogászi pályáját úgy foglalta össze, hogy az a legszabadabb ügyvédségtől a legnemesebb alkotmánybírói munkáig terjedt. „Megadatott, hogy dolgozhattam a végeken és váraknál egyaránt” – tette hozzá.

Fontosnak tartotta kiemelni, hogy a jog szeretetét és tiszteletét édesapjától és két bátyjától tanulta, és ezt továbbadta két gyermekének, akik szintén a jogászi pályát választották.

Megköszönte feleségének, Zsuzsannának, hogy már ötven éve mellette áll, támogatja.