
A nemzetük rovására koccintgatókat, többek között Szász Jenőt, Medgyessy Pétert és Verestóy Attilát szólította fel bocsánatkérésre Tőkés László szerdán a budapesti Kempinski Szállodában. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács korszakzáró rendezvényén megszólalt a gyászharang is, amely Erdély Románia általi bekebelezésére emlékeztetett.
2010. december 01., 21:592010. december 01., 21:59
2011. január 06., 17:202011. január 06., 17:20
Rendhagyó fotó- és újságcikk-részleteket bemutató kiállítással és sajtófogadással zárta le szerdán délelőtt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) azt a korszakot, amelyet Tőkés László EMNT-elnök többek között a nemzetidegen szocialista kormányzás időszakaként vagy Budapestnek a határon túliak iránti közömbösségeként jellemzett.
A tárlaton látható volt Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke, amint Traian Băsescuval koccint Székelyudvarhelyen, vagy 2009 december elsején megérkezik a bukaresti Cotroceni-palotába. Bemutatták az 1918. december 1-jén tartott gyulafehérvári román nemzetgyűlést, illetve Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök és román kollégája, Adrian Năstase Kempinski Szállodában történt koccintását is.
A pezsgőspoharak helyett azonban szerdán gyászharang csendült fel a Kempinski Szállodában, ahol nyolc éve Medgyessy Péter és Adrian Năstase együtt vett részt a Románia nemzeti ünnepe, Erdély elcsatolása napja alkalmából adott fogadáson.
Tőkés László utalt arra, hogy a Kempinski-koccintásként elhíresült eseményről kívánnak megemlékezni „amikor is nem sörrel, hanem pezsgővel koccintottak a magyar és a román elvtársurak nagy szégyenünkre”.
A fogadáson kiadott nyilatkozatában Tőkés úgy fogalmazott: „igaz magyar ember nem ül ünnepet és nem koccint december 1-jén”. A dokumentumban emlékeztetett a nemzetpolitikai szempontból neuralgikus koccintásokra is.
A nyilatkozat szerint az „első koccintás” emléke azokhoz a tábornokokhoz fűződik, akik kilencven évvel ezelőtt, a bevonuló román csapatok élén birtokba vették Erdélyt, megszállták Brassót és Kolozsvárt, Csíkszeredát és Nagyváradot. Nyolc esztendővel ezelőtt, az áldatlan kommunista internacionalizmus szellemében, itt, a Kempinski Szállodában koccintottak egymással román és magyar elvtársuraink, „konstruktív” vigassággal ünnepelvén erdélyi magyarságunk mohácsi nagyságrendű trianoni tragédiáját. A magyarság nemzeti méltóságát provokáló ünnepi fogadáson Adrian Năstase és román kísérete oldalán, Medgyessy Péter társaságában, az ünneplők között ott volt még Göncz Árpád volt államfő és Kovács László külügyminiszter, valamint az erdélyi kárvallottak dicstelen honatyái, Verestóy Attila és Kelemen Attila. Az erdélyi nemzeti szemérem már-már tagadni igyekszik ama „harmadik koccintást”, melyre éppen egy évvel ezelőtt Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt illegitim elnöke részvételével került sor Traian Băsescu elnök meghívására, a bukaresti Cotroceni-palotában. Ekkor sokan kiábrándultak és elfordultak a jobb sorsra érdemes polgári párttól. Valamikor ugyanezt tette Szőcs Géza akkori RMDSZ-főtitkár – jelenlegi budapesti művelődésügyi államtitkár –, aki viszont azért szakított az eredeti önmagát megtagadó szövetséggel, mivel végképp nem volt hajlandó azokkal koccintgatni, akik 1990-ben, a gyulafehérvári központi ünnepségen – Petre Roman akkori miniszterelnök vezényletével – a „kifelé a magyarokkal az országból” és a „halál reájuk” jelszavak skandálásával fojtották belé a megbékélés szavát”.
Tőkés felszólította „a nemzetük rovására koccintgatókat, a hazai szociálliberálisokat, valamint az erdélyi opportunistákat, hogy magatartásukért kövessék meg a nemzetet, és álljanak az oldalára. Vegyenek példát Alföldi Róbert színházigazgatótól, aki végül nem ült fel a román nemzetállami politika újabb provokáció-kísérletének, és a Nemzeti Színházban nem adott helyt Erdély elszakítása megünneplésének”.
Mint az EMNT-elnök fogalmazott, fájdalmas, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség mindmáig nem képes szakítani kettős, kétes múltjával, olyan vezető képviselői, mint Seres Dénes, Derzsi Ákos parlamenti képviselők, Fekete András, Frunda György szenátorok megtagadják a szervezetük által egyébként támogatott külhoni magyar állampolgárságot.
Az EMNT elnöke őszinte jókívánságait fejezte ki a románságnak nemzeti ünnepük alkalmából, de jelezte: szerencsétlen választásnak tartják, hogy erre olyan napot tűztek ki, amely kizárja a közös ünneplésből Románia lakosságának egy jelentős részét, köztük a magyarokat. „Ma a Kempinski Szállodáról vegyük le a rontást, melynek igazgatósága készséggel adott helyt korszakzáró összejövetelünknek” – zárta beszédét Tőkés.
Tőkés László és Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke a sajtó képviselői számára kiosztott nyilatkozatában azzal a felhívással fordult a világ magyarságához, hogy magától értetődő természetességgel vállalja mindenki önazonosságát a Kárpát-medence több, magyarok lakta országában a közeljövőben tartandó népszámlálások során. Toró T. úgy fogalmazott: „Ismételten megmérettetünk, hogy hányan maradtunk. (...) A szószékeken és a mikrofonok előtt, az iskolai katedrákon és az internetes közösségi oldalakon is legyen egy és ugyanaz a jelszó: Magyarnak lenni jó! (...) Számoljuk meg, hogy hányan vagyunk, és kikre számíthatunk!”
Toró T. kitért arra is, hogy a magyar nemzettel való közjogi viszony rendezése az állampolgárság intézményén keresztül valósulhat meg. E téren áttörés valósult meg ez évben az egyszerűsített honosítás elfogadásával.
A román nagykövetség egyébként kedden este a budapesti Kempinski melletti Le Meridien Szállodában ünnepelt. A rendezvényen először a magyar, majd román himnusz csendült fel. Ireny Comaroschi nagykövet beszédében a két ország egymásra utaltságát, stratégiai – európai uniós és észak-atlanti – szövetségét, illetve kölcsönös érdekeit emelte ki. Szólt arról is, hogy a magyarországi román, illetve a romániai magyar kisebbség képezi a hidat a két nép között. Az ünnepély rendbontás és tüntetések nélkül zajlott le.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
szóljon hozzá!