Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

16:37

Bolojan: Romániának most nincs szüksége politikai válságra

15:54

Szentegyházán zárul a Hargita megyei női kézilabda-bajnokság

15:44

Futárral érkezett a kannabisz Spanyolországból, lebuktak a címzettek

15:33

Felhatalmazta a SZÁT Kelemen Hunort, hogy Magyar Péterrel tárgyaljon

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Így oszlottak meg a külhoni magyarok levélszavazatai a pártok között

A becsapódás utáni állapotok a csíkszeredai tömbháznál

Eredmények, több mint kilencvenszázalékos feldolgozottságnál

Lépcsőházba hajtott egy autós Csíkszeredában

Halálos baleset történt Csíkszentmihálynál

Így oszlottak meg a külhoni magyarok levélszavazatai a pártok között

Szinte az összes levélszavazatot feldolgozták

Orbán Viktor először adott átfogó interjút a választási vereség után

Eredmények, több mint kilencvenszázalékos feldolgozottságnál

Tánczos Barna: elkerülhetetlen a magyar-magyar kapcsolatok újragondolása

Hiába van videófelvétel egy törvényszegésről, nem biztos, hogy perben is felhasználható

Mit kezdjünk a bizonyítékokkal? A tárgyalótermekben helyzettől függ a videófelvételek súlya

Fotó: Pál Árpád

Továbbra sincs egységes szabályozás a különböző videófelvételek bizonyítékként való felhasználásáról a peres ügyekben, holott ma már gyakorlatilag bárki bármikor tud felvételt készíteni. Bár bizonyos szakterületeken a törvény lehetővé teszi videófelvételek felhasználását bizonyítékként, ezeket csak meghatározott esetekben, törvényes előírások keretein belül, a nyomozati szervek vagy a bírók jóváhagyása alapján lehet megtenni.

Barabás Hajnal

2022. május 14., 17:042022. május 14., 17:04

Ma már gyakorlatilag térfigyelők és járművek fedélzeti kamerái, illetve a mobiltelefonok kameráinak kereszttüzében járunk-kelünk, így nem véletlen, hogy

a bírósági ügyekben is egyre gyakrabban szeretnék bizonyítékként alkalmazni a videókat.

Azonban, mint Varga Péter csíkszeredai ügyvéd a téma kapcsán jelezte, a probléma nagyon összetett, és különbséget kell tenni a különböző szakterületek között.

Csak törvény által előírt esetekben lehet ezeket alkalmazni bizonyítékként, és mindig a bíró vagy a nyomozati szervek döntik el, hogy az adott ügyben jóváhagyják-e a videófelvételek felhasználását bizonyítékként.

Jó tudni, hogy csak azokat a videófelvételeket lehet felhasználni, amelyek törvényesen voltak elkészítve és beszerezve, és hasznosak az adott eset megoldásában, illetve megfelelnek a bizonyítékok felhasználására és javaslására vonatkozó törvényes előírásoknak.

A bíróság dönti el, hogy mi számít bizonyítéknak és mi nem

Fotó: Pál Árpád

Nincs egységes joggyakorlat

Vitatott téma jelenleg, hogy felhasználhatók-e olyan felvételek, amelyek esetében a videón szereplő személy nem egyezett bele abba, hogy lefilmezzék.

A probléma összetett, mivel beleegyezés nélkül csak alaposan indokolt helyzetben lehet felhasználni a felvételeket. Egy bűncselekmény vagy egy kiskorú bántalmazása ilyennek minősülhet, de például munkaviszályok esetében nem egyértelmű a helyzet, nincs egységes joggyakorlat arra, hogy konkrétan milyen esetekben használhatóak fel ilyen jellegű felvételek

– magyarázta az ügyvéd. A leggyakrabban büntetőügyekben, polgári perekben, munkaviszályokban, illetve fegyelmi eljárások esetén szoktak felhasználni videófelvételeket bizonyítékként. A polgári törvénykönyv, illetve a büntetőtörvénykönyv lehetőséget biztosít videófelvételek felhasználásra bizonyítékként, azonban ebben az esetben is a bíróság dönti el, a törvény által előírt kritériumok kielemzése és a felek meghallgatása után, hogy az adott helyzetben engedélyezi-e azok alkalmazását bizonyítékként.

A bíró személyes megítélésétől függ, hogy az adott esetben helyt ad-e a felvétel felhasználásának bizonyítékként, illetve hogy az adott felvétel milyen mértékben befolyásolja a döntését

– húzta alá Varga. Hozzátette, a lencsevégre kapott mozgóképek nem bírnak abszolút bizonyítási értékkel.

Adott esetben hozzájárulhatnak a bíró meggyőződésének kialakításában, de csak akkor, ha más bizonyítékokkal, például tanúvallomással is alá vannak támasztva.

Forgalmi kihágásoknál

Külön szót érdemel a közúti kihágások rögzítése az autók fedélzeti kamerájával vagy egyéb eszközzel. Ugyanis 2021 decemberében nyújtották be a közlekedési szabályokat módosító törvényjavaslatot a parlamentben, amely arról szólt volna, hogy

akár a civilek, önkormányzatok is megállapíthatták volna a közúti kihágás tényét, amelyet videófelvétellel bizonyítottak volna, és küldték volna el a közúti rendőrségnek egy saját felelősségre kitöltött nyilatkozattal, amely alapján a hatóság bírságot szabhatott volna ki az elkövetőre.

Továbbra is csak a közúti rendőrség állapíthatja meg a kihágás vagy a bűncselekmény tényét az utakon

Fotó: Pinti Attila

Csakhogy ezt a törvényjavaslatot a honatyák elutasították, arra hivatkozva, hogy a mai technológiával könnyen módosíthatók a felvételek, például rávágható egy autó, amely a valóságban nem volt ott, vagy kicserélhető a jármű rendszáma a videón. Így a jelenleg érvényes jogszabályok szerint

csak a rendőrség állapíthatja meg a közúti kihágást, és csak azokat a felvételeket veheti számításba, amelyek egy hatóságilag engedélyezett (románul omologat) eszközzel készítettek, és amelyek a belügyminisztérium tulajdonát képezik.

Ezért ha a város tulajdonában lévő térfigyelő kamerák rögzítik is a közúti szabálysértéseket, a felvételeket nem használhatják azok megállapítására. A fedélzeti kamerákét szintén nem. Az ügyvéd hozzátette, tudomása szerint számos országban léteznek már jogszabályok, amelyek ezt lehetővé teszik.

Véleményem szerint sajnálatos ez a joghézag, mivel rengeteg kihágás marad így büntetlenül, és emiatt a közlekedésbiztonság is csökken

– mondta.

Megerősítette a rendőrség is

Maria Plumbu, a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője érdeklődésünkre megerősítette, hogy

csak a közúti rendőr állapíthatja meg a kihágás tényét, és ő is bírságolhat.

Mint megosztotta, a 2002-ből származó 195-ös számú sürgősségi kormányrendelet írja azt elő, hogy közvetlenül a közúti rendőr, vagy adott esetben a határrendészet állapíthatja meg a szabálysértést, és szabhat ki bírságot azokért.