Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:32

A szünet után fordított és legyőzte a kazahokat a magyar válogatott

22:30

Nem tervez visszalépni a kormányalakítási szándékától Eugen Tomac

21:43

Összeszedte magát az Xbox – ezeket a videójátékokat várjuk a GTA 6 mellett (2.)

21:17

Kettős háromszéki diadal: Tompa és Ördög tarolt a motokrosszbajnokságban

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

A polgármesternek is futnia kellett, amikor rájuk rontott a medve

Tengeri drón robbant fel a konstancai kikötőnél – videóval

Nem sikerült megmenteni a motoros életét a vasárnapi baleset után

Kitartóan küzdött az igazáért, és sikerült érvénytelenítenie a gyorshajtási bírságot a száguldó sofőrnek

Pincében lőtték ki a garázdálkodó medvét

Magyar Péter: mindenki magyar, aki magyarnak vallja magát

Oroszországot teszi felelőssé Nicușor Dan a konstancai kikötőben felrobbant ukrán drón miatt

Kelemen Hunor Eugen Tomac miniszterelnök-jelöltségéről: várjuk a kormányprogramot és a miniszterek listáját, utána döntünk

A polgármesternek is futnia kellett, amikor rájuk rontott a medve

Folk & Roll Víkend névvel tartanak minifesztivált Gyergyószentmiklóson

Felmérés: Ceauşescu és Brâncuşi a legmeghatározóbb történelmi személyiségek Romániában

Nicolae Ceauşescu. Meghatározó történelmi személyiség

Fotó: Bernard Bisson/Sygma/Corbis

Nicolae Ceauşescu volt kommunista vezető, illetve Constantin Brâncuşi szobrász vezeti a modern- és jelenkori Románia legmeghatározóbb történelmi, illetve kulturális személyiségeinek listáját – derül ki egy szerdán közzétett felmérésből.

Székelyhon

2018. december 06., 12:082018. december 06., 12:08

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A Fekete-tenger Egyetemi Alapítvány (FUMN) megrendelésére a CT&Research által készített közvélemény-kutatásban részt vevők 26,6 százaléka véli úgy, hogy

Nicolae Ceauşescu volt az ország modern- és jelenkori történelmének legmeghatározóbb alakja.

A második helyen Mihály király végzett 21,4 százalékkal, I. Ferdinánd román királyt a válaszadók 11,6 százaléka, II. Károlyt 5,4 százalék, Nicolae Iorgát pedig 4,9 százalék jelölte meg. A további sorrend: Mária román királyné - 4,8 százalék; Nicolae Titulescu - 4,1 százalék; Ion Iliescu - 3,5 százalék; Ion Antonescu - 3,1 százalék; Gheorghe Gheorghiu Dej - 2,4 százalék; Ion I.C. Brătianu - 2,3 százalék; Corneliu Coposu - 2,3 százalék; Traian Băsescu - 1,1 százalék; Klaus Iohannis - 1,0 százalék; Emil Constantinescu - 0,4 százalék – ismerteti az Agerpres.

A meghatározó kulturális személyiségek listáját Constantin Brâncuşi vezeti,

őt jelölte meg a felmérésben részt vevők 30,3 százaléka, majd George Enescu (18,6 százalék), Nicolae Iorga (8,8 százalék), Mircea Eliade (6,2 százalék) és Gheorghe Zamfir (6,1 százalék) következik a sorban.

A közvélemény-kutatás keretében megkérdezettek 85,4 százaléka válaszolta azt, hogy büszkén vállalja románságát, 9,6 százalék nem büszke identitására.

A válaszadók 30,2 százaléka állítása szerint kirakja a román zászlót a házára a román nemzeti ünnepen, 66,2 százalék nem tartja ezt fontosnak.

A felmérés szerint a lakosság 48,5 százaléka inkább románnak és európainak vallja magát, 43,3 százalék inkább csak románnak, 4,1 százalék európainak és románnak, 2,9 csak európainak.

Arra a kérdésre, hogy általában véve melyik országot tartják Románia legjobb szomszédjának, 26,9 százalék Bulgáriát, 23,1 százalék a Moldovai Köztársaságot, 12,4 százalék Szerbiát, 8,1 százalék Magyarországot, 3,6 százalék Ukrajnát jelölte meg. Ugyanakkor a válaszadók 61,9 százaléka támogatja Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülését.

A közvélemény-kutatás szerint

az ország jelenlegi legjelentősebb problémáinak listáját a korrupció vezeti 50,1 százalékkal,

aztán az infláció/áremelkedés következik 43 százalékkal, majd a gazdaság helyzete - 36,1 százalék és a kormány, illetve az ország vezetése - 36,1 százalék.

Ezeket a következők követik: egészségügyi rendszer - 31,2 százalék, munkahelyek hiánya - 30,3 százalék; energia, üzemanyag ára - 23,6 százalék; adók, illetékek szintje - 18,8 százalék; oktatási rendszer -14,2 százalék.

A felmérésben részt vevők 73,0 százaléka véli úgy, hogy rossz irányba halad az ország. 54,2 százalék rossznak, 20,5 százalék nagyon rossznak tartja az ország gazdasági helyzetét,

a jelenlegi politikai helyzetet 41,9 százalék véli rossznak, 32 százalék pedig nagyon rossznak.

Az országos szintű közvélemény-kutatás november 13-a és 21-e között készült, 1400 felnőtt korú személy megkérdezésével. A hibahatár a 2,6 százalék.