Csökkent az iskolaelhagyások száma, de így is túl nagy a lemorzsolódók aránya

A középiskolai lemorzsolódásban érintettek a kimaradásból adódóan kevesebb eséllyel indulnak a munkaerőpiacon, mint képzettebb társaik, ez pedig az ország gazdaságát is befolyásolja. A korai lemorzsolódás csökkentése az Európa 2020 stratégia egyik célkitűzése, és bár sok államnak sikerült ezt teljesítenie már 2019-ben, Románia és Magyarország nincsen köztük.

Még Magyarországon sem érték el a célt

Az Európai Unió tagországai között jelentős eltérések tapasztalhatók az iskolaelhagyások arányát illetően. A felmérésbe foglaltak szerint Horvátországban csupán a fiatalok három százaléka számít korai iskolaelhagyónak, és a legtöbben az európai országok közül Spanyolországban (17,3 százalék) hagyják ott az iskolát a tanulmányok befejezése előtt.

Magyarországon is kevesebb az iskolaelhagyók száma a 2018-as felméréshez képest:

Sok a társadalom peremén élő család

Az Eurostat szerint Románia a harmadik helyen van a korai iskolaelhagyások terén Európában Spanyolország és Málta után. A 2015-ben megfogalmazott korai iskolaelhagyások csökkentését célzó romániai stratégiai felmérés rámutat az oktatást elhagyók legfőbb okai: az oktatáshoz való hozzáférhetőség hiánya, a segítő technológiák és eszközök hiánya az oktatási folyamatban, nem megfelelő támogatási szolgáltatások, a megfelelő szállítás hiánya, a tudatosítás hiánya a fogyatékkal élő gyermekek és fiatalok fejlesztésének fontosságával kapcsolatban, illetve

Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatásügyekben jártas szakembere lapunk megkeresésére elmagyarázta, melyek lehetnek a valóságban a legfontosabb okai az iskolai lemorzsolódásnak. „Az iskolaelhagyásnak túlnyomó részt szociális okai vannak, mert vannak bizonyos társadalmi rétegek, amelyek hajlamosak arra, hogy ne fejezzék be a tanulmányaikat. Nálunk ez kiemelkedő, hosszú évek óta 15-20 százalék között mozog.

Az oktatás olyan rendszer, ahol sok értelmiségi dolgozik, politikusok vezetik, ezért szeretjük célba venni, a másik ilyen rendszer az egészségügy, amit állandóan célba veszünk, vagyis hajlamosak vagyunk még rosszabbnak gondolni, mint amilyen, ezeken keresztül jól lehet kritizálni a fennálló rendszert. De a korai iskolaelhagyásnak főként kulturális és szociális okai vannak, akárcsak Málta és Spanyolország esetében” – fogalmazott a szakember. 

Magyari Tivadar szerint ez azt jelenti, hogy sokan továbbtanulnak olyan értelemben, hogy

„Valahogy a rendszer mégis viszi őket 18 éves korukig, amíg kötelező a tíz osztály, de utána már nem gyakorolnak rá nyomást, hogy iskolába járjon. Tíz osztály a kötelező, de nem lehet rábírni a folyatásra a lemorzsolódókat, vannak szankciók, de 2 millió 800 ezer tanuló van, és nehéz ellenőrizni. Tehát valószínű, hogy a valóságban valamennyivel többen vannak, mint ez a 15,3 százalék. Lehet becsléseket mondani, de az már nem olyan pontos, mint a papírok szerinti statisztika, ami úgy készül, hogy 18 és 24 év közötti személyeknél nézik meg, hogy hány százalékuk maradt ki az előző években az illető ország kötelező oktatásából, amikor még nem voltak nagykorúak.

– fejtette ki az oktatásügyi szakember. Szerinte ez azért furcsa, mert tíz osztály kötelező Romániában, viszont ezeket az embereket nem lehet megbüntetni, mert nincs pénzük, vagy nem lehet megtalálni őket, illetve már valahol dolgoznak – tette hozzá Magyari Tivadar.