Az új osztalékfizetési rendszer előnyei és hátrányai

Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

00:51

Több ezren meséltek a bornak az idei utolsó tusványosi esten

00:05

A Dinamo ellen is vezetett a szünetben, aztán újra megtorpant a Sepsi OSK

23:23

Az államfő szurkolt a lelátóról Szőcs Bernadettenek

22:13

Bronz a magyar csapat első érme a párizsi ötkarikás játékokon

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Szakadékba zuhant egy autó a Nyergestetőn, egy személy életét vesztette

Teherautó és személygépkocsi ütközött, két ember meghalt

Mindeközben Tusványoson leszakadt az ég

Második égszakadás pár óra alatt Tusványoson – fotók

Eddig tartott a kétnyelvűség: román nyelvűre cserélték a táblát

Mit hoznak magukkal Európába a bevándorlók? Nem sok jót

A telephely nem készül el idén, de az új buszok elindulnak

Joe Biden bejelentette visszalépését az elnökjelöltségtől

Orbán Viktor Tusványoson: a háború a mi piros pirulánk a Mátrixból

Az új osztalékfizetési rendszer előnyei és hátrányai

Képünk illusztráció

Fotó: Barabás Ákos

Az adózásról és könyvelésről szóló törvény szerint ezres nagyságrendben spórolhat egy vállalkozó, ha osztalékot vesz fel és nem fizetést. A járulékokat viszont fizetnie kell.

Bíró Blanka

2018. október 04., 10:452018. október 04., 10:45

2018. október 05., 09:242018. október 05., 09:24

Jobban megéri „csak” vállalkozónak lenni, mint saját cégnél alkalmazottnak, hiszen lényegesen olcsóbb az osztalék, mint ha a vállalkozó saját vállalkozásánál alkalmazza magát, és fizetést vesz fel – hívják fel a figyelmet adóügyi szakemberek.

Az adózásról és könyvelésről szóló 2018/163-as törvénymódosítás ugyanis lehetővé teszi, hogy a cégek nyereségéből negyedévente ki lehessen fizetni az osztalékot a tulajdonosnak vagy a részvényeseknek. Erre korábban csak évente egyszer volt lehetőség, a vállalkozók csak a pénzügyi év végén jutottak hozzá osztalék formájában a nyereségükhöz.

Adószakértők szerint

a rugalmasabb törvénykezés arra ösztönözheti a cégtulajdonosok egy részét, hogy megszüntessék eddigi alkalmazotti státusukat,

és negyedévenként olcsóbban vegyék ki pénzüket a vállalkozásból. Eddig az éves osztalékfizetési rendszer miatt a vállalkozók nem jutottak időben pénzhez, ezért munkaszerződést kötöttek, és fizetés formájában tudtak rendszeresen kivenni összegeket a cégből. A törvénymódosítás után azonban eldönthetik, osztalékként olcsón kiveszik a pénzt a cégből, vagy mégis megtartják a munkaszerződést, hogy legyen egészségbiztosításuk, nyugdíjalapjuk.

Debreczeni László sepsiszentgyörgyi adószakértő kiszámolta, a fizetés azért drágább, mint az osztalék, mert a bruttó bérből fizetni kell a 25 százalékos nyugdíjalapot, a 10 százalékos egészségbiztosítási hozzájárulást, a 10 százalékos jövedelemadót, valamint a 2,25 százalékos munkabiztosítási hozzájárulást.

Ez szerint az 1900 lejes minimálbérből az alkalmazott 1162 lejt kap kézbe, a cég 781 lejt fizet az államnak. A minimálbér esetén egy év alatt közel 14 ezer lejt kaphat a vállalkozó, ezért évi 9372 lej adót és társadalombiztosítást fizet. Viszont

lényegesen kevesebbe kerül, ha a tulajdonos lemond az alkalmazotti státusról, és ugyanazt az összeget osztalékként veszi ki, hiszen ennek adója mindössze 5 százalék.

Ha évi 12 bruttó minimálbérnél kevesebb osztalékot kap, nem kell egészségbiztosítást fizetnie. Így az évi 14 ezer lejes osztalék esetén 737 lej adót kell befizetni, szemben a fizetés utáni 9372 lejes fizetési utáni adóval és illetékkel.