
A Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza) győzött a vasárnapi görögországi választásokon, de nem sikerült megszereznie az abszolút parlamenti többséget: a szavazatok több mint 99 százalékának összeszámlálása alapján a Sziriza a voksok 36,3 százalékát szerezte meg.
2015. január 26., 16:112015. január 26., 16:11
A párt a lehetséges 300 helyből 149-et szerezett meg, így a kormányalakításhoz koalíciós társra volt szükség. A Sziriza elnöke és miniszterelnök-jelöltje, Alekszisz Ciprasz már a déli órákban meg is állapodott a koalícióról a Független Görögök Pártjával.
Antonisz Szamarasz eddigi görög kormányfő, a konzervatív Új Demokrácia (Nea Dimokratia) vezetője elismerte választási vereségét, és vasárnap este telefonon gratulált Alekszisz Ciprasznak. Szamarasz pártja, az Új Demokrácia (Nea Dimokratia – ND) 8,5 százalékponttal Alekszisz Ciprasz pártja mögött lemaradva a szavazatok 27,8 százalékát szerezte meg.
A harmadik helyre a szélsőjobboldali Arany Hajnal kerül, 6,3 százalékos támogatottsággal. A párt vezetősége vizsgálati fogságból vezényelte le az Arany Hajnal választási kampányát. A hatóságok a politikusokat azzal gyanúsítják, hogy bűnszervezethez tartoznak.
Az Európa-barát, balközép To Potami (A Folyó) az első hivatalos adatok szerint a voksok 5,9 százalékát szerezte meg. Az első eredmények alapján úgy tűnik, a háromszázalékos parlamenti küszöböt sikerült átlépnie a kommunistáknak (KKE) is, akik 5,6 százalékos támogatottságra tettek szert. A kormánykoalícióban részt vevő Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) a szavazatok 4,8 százalékát nyerte el, a jobboldali Független Görögök Pártja (ANEL) pedig 4,7 százalékot szerzett.
A Sziriza a jobboldali Független Görögök (ANEL) párttal köt koalíciót – közölte hétfőn az utóbbi párt vezetője. „Bejelentem, hogy e pillanattól van kormánya az országnak. A Független Görögök bizalmat szavaznak Alekszisz Ciprasz miniszterelnöknek – mondta újságíróknak Pánosz Kammenosz, miután Ciprasszal tárgyalt a Sziriza athéni székházában. „A miniszterelnök elmegy az elnökhöz, hogy letegye az esküt, és bejelenti az új kormány összetételét, amelyben részt vesznek a Független Görögök” – tette hozzá.
A politikai paletta két ellenkező oldalán elhelyezkedő két párt szövetsége olyan erők szokatlan frigye, amelyeket az országnak az EU és az IMF által nyújtott mentőcsomag iránti ellenszenv köt össze. Karolosz Papuliasz köztársasági elnök már hétfő délután kormányalakítási megbízást adott Ciprasznak.
Újratárgyalnák a pénzügyi feltételeket
Az új görög kormány újratárgyalja a pénzügyi segély feltételeit, mégpedig úgy, hogy azok „igazságosak és mindkét fél számára előnyösek legyenek” – jelentette be a győztes párt elnöke. Alekszisz Ciprasz hozzátette, hogy mindazonáltal el akarja kerülni „a kárt okozó összeütközést” Athén európai partnereivel. Ugyanakkor a választási győzelem fontos jelzés a változófélben lévő Európának, azt jelenti, hogy a Görögországnak hitelező nemzetközi trojka (az Európai Unió, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Központi Bank) a múlté.
„A görög nép ma történelmet írt, az ország búcsút int a megszorításoknak és a megaláztatásnak. De győzelmünk kedvez más európai népeknek is, amelyek harcolnak a megszorítások ellen. A legfontosabb célunk, hogy hazánk és népe visszanyerje méltóságát” – tette hozzá több ezer ember előtt az Athéni Egyetem terén.
A Sziriza különböző tisztségviselői korábban elmondták, hogy szeretnék fél évre befagyasztani a pénzügyi mentőcsomag folyósítását, valamint az annak feltételéül szabott megszorító intézkedéseket, és csak utána kezdenének tárgyalni a hitelezőkkel az új feltételekről. A Görögországnak nyújtandó 240 milliárd eurós pénzügyi segély utolsó részlete február végén esedékes, de csak abban az esetben kapja meg az ország, ha továbbra is teljesíti a megszabott feltételeket – jegyezte meg a Reuters hírügynökség.
Vegyes reakciók
Az Európai Unió politikusainak reakciói megoszlottak. „Nem tabutéma többé a görög adósság újratárgyalása” – állapította meg Gianni Pittella, az Európai Parlament (EP) szocialista frakcióvezetője. Az olasz politikus üdvözölte a baloldali pártok győzelmét, és arra szólította fel Alekszisz Cipraszt, hogy „erős Európa-párti koalíciót” hozzon létre.
„A görög nép egyértelműen szakított a megszorítások útjával, amit az (uniós) trojka diktátumai kényszerítettek rá. Olyan új kormányt akar, amely teret biztosít a tisztességes politikának, és több társadalmi igazságosságot tesz lehetővé” – fogalmazott Pittella. Az EP kereszténydemokrata, jobbközép irányzatú néppárti frakciójának német delegációvezetője, Herbert Reul ugyanakkor elutasította a görög adósság részleges elengedésének a gondolatát. „Görögországnak tovább kell vinnie a reformkurzust, ha nem akarja kockáztatni az euróövezetből való kiválást” – szögezte le a CDU politikusa.
Radikális baloldali politikusból miniszterelnök
Alekszis Ciprasz 1974-ben Athénben született. A görög főváros Műszaki Egyetemén szerzett építészmérnöki diplomát, de csak néhány évig dolgozott szakmájában. Középiskolás korában, a nyolcvanas évek végén bekapcsolódott a kommunista ifjúsági mozgalomba, később a párt tagja lett. Vezető tisztséget töltött be az Országos Diákparlamentben is.
Ciprasz a kilencvenes évek közepén a Szinapizmosz párthoz csatlakozott, amit a Görög Kommunista Párt vezetőségének a politikájával elégedetlen párttagok, környezetvédők és más baloldali erők alakítottak. 1999–2003 között a párt ifjúsági szervezetének a főtitkára volt. A Szinapizmosz 2004-ben tartott kongresszusán a politikai bizottság és titkárság tagjává választották, ahol elsősorban az ifjúság helyzetével és az oktatás reformjával foglalkozott.
A 2006-ban tartott helyi választásokon Ciprasz bekerült az athéni önkormányzatba. 2008-ban a párt elnöke lett. A 2009-ben tartott választásokon először szerzett parlamenti mandátumot és a párt képviselőcsoportjának a vezetője lett. Az antikapitalista és antiglobalista erők hatékonyabb összefogása érdekében, a Szinapizmosz és több kisebb baloldali szervezet a 2004-es választások előtt alapította Szirizát.
Bekérették a külügyminisztériumba pénteken a bukaresti orosz nagykövetet, miután az ukrán célpontok ellen november 10-én indított támadás során egy orosz drón behatolt Románia légterébe.
Az amerikai Kongresszus alsóháza elfogadta a szövetségi intézmények finanszírozásáról szóló, így a kormányzati működés újraindulását lehetővé tevő átmeneti költségvetési törvényt szerdán.
Bukarest és Kijev egyaránt tagadta kedden Moszkva vádjait, miszerint Ukrajna és Nagy-Britannia egy közös titkosszolgálati akcióval el akart téríteni egy orosz vadászrepülőgépet – írja az Agerpres az AFP hírügynökségre hivatkozva.
Lezuhant egy török katonai teherszállító repülőgép kedden Georgia légterében, az Azerbajdzsánnal közös határ közelében. A zuhanást szemtanúk filmezték le.
Elfogták hétfőn Olaszországban az itthon börtönbüntetésre ítélt, de szökésben lévő maneleénekes Dani Mocanut és a testvérét.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kormányközi nukleáris energetikai együttműködési megállapodást ír alá amerikai kollégájával, Marco Rubióval – közölte a tárcavezető pénteken Washingtonban.
Intercity vonat ütközött személyautóval a Pest vármegyei Szentmártonkátán, a Vasútsoron lévő vasúti átjárónál kedd este romániai idő szerint tíz óra után, a járműben utazó hat ember közül öten életüket vesztették.
Elhunyt Dick Cheney, az Egyesült Államok korábbi alelnöke, védelmi minisztere és republikánus kongresszusi képviselője – jelentette be családja kedden.
A római belvárosban hétfőn összeomlott középkori torony romjai alá szorult román munkás meghalt a kórházban, miután több mint tíz órával a baleset után élve kiemelték a romok közül.
A magyar miniszterelnök november 7-én Donald Trump amerikai elnök vendége lesz a Fehér Házban, a találkozón energetikai, gazdasági, pénzügyi együttműködésről és a béke lehetséges kimenetéléről is tárgyalnak majd.
szóljon hozzá!